Jü Diosta Noki áu yorem yáuhuak
1 Kësam huëpo jü Noki béja aaney. Ïri Noki Diostamak aaney, éntok ínëli jíba Diostukay. 2 Ïri jü kësam huëpo jíba Diostamaktukaïhui. 3 Sïme ayukamta áapo ä yáala. Kaa áapörik béchïbotuk kaitatu éiyey. 4 Áapörikut aykay, jü jíapsihuame. Jü jíapsihuame éntok, jü yoremem jíapsita machiriame. 5 Ïri machiria tachiriata bénasi kaa machiku béete; jü kaa machiria éntok kara ä tuucha. 6 Senu yoreme Diosta bétana äbo bíttuataka ímï aaney, Juan ti téhuaaka. 7 Ïri machiriata bétana yorememmeu nok ïaahuaka äbo bíttuahuak, sïmem ä súalnakë béchïbo, áapörik huämi. 8 Juan kaa jü machiriatukay; ál-la huä machiriata bétana ä noknakë béchïbo äbo bíttuatukay. 9 Huä tua lútüriapo machiria, sïme yoremem machiriame, ím ániau kóm yebisisey. 10 Ímï ániapo aaney; Dios éntok íkäi ániata áapörik huam ä yáuhuak. Të huamë ímï ániapo joome, katim ä tatäyak. 11 Ä géntemmeu yepsak; ímëi éntok, katim ä mabetak. 12 Sïme huamë ä téhuam súaleme, éntok ä mabetakame, áa bétanam Diosta usiarimtaka taahua. 13 Ímëri katim yorem áchayhuariapo usiarim bénna, éntokim kaa ímï buíapo yoremem yeu totomtëpo bénna, éntokim kaa yorem éerim júnel éä béchibo. Ál-lam tua Diosta bétana yeu yoremtula. 14 Huäri Noki áu yorem yáuhuak, éntok ito násuk jiapsak. Jíta béppa júne buere ujyoriatate át bítchak, Dios Áchayta ujyoria huépülay Usiaritachi. Sïme tua lútüria éntok tühuara át ayka. 15 Jü Juan áa bétana nookak. Chayeka ínel jiahua: —Ïri ájäria huä ínel áa bétana in jíähui: Huä chúkula ino sáu yebijnakeme, chë nésahue ino béppa, buëituk áapo béja ínopat jiapsay. 16 Éntok jü yún ä jípurëu bétana, nat béppate ä mabeta. 17 Buëituk Moisésta huámte jukä leyta mákhuak, të jü tua tühua éntok jü lútüria Jesucristota huämi, itou yepsak. 18 Jauhuey júne kaabe Diosta bít-la; ál-la huä huépul Usiari jíbba, tüisi nákhuame, áapo itom ä täyatuala.
Juan Bautista Jesucristota bétana nookak
19 Ïri ájäria jü Juanta nokakähui, júnak jumë kobanaro judiom buere jóära Jerusalén bétana jumë sacerdootem, éntok Leviitam buere tiöpopo tekipanoame áu bíttuahuako, ä temaij-ïaahuaka ä jábetukaïhui. 20 Áapo éntok huitti nokaka, áu yeu buíssek: —Ínapone kaa ájäria jü Cristo. 21 Huanärim ä temajek: —Émpo, ¿jábesäe júntuko? ¿Jachë Elías? —Ëe; kanne Elías. —¿Huanäisu émpo huä profeeta yebijnakeme jäni? Am yómmiaka, —Ëe —ti ámeu jiahua. 22 Huanärim ä temajek: —¿Jábesäe júntuko? Itomë téjhua itom äbo sáhuekame jüneetua béchïbo. 23 Huanäi ínel jiahua: —Ínapone jü júya ánia bueka päriapo yeu kíkteka chayemta jíahui bénasi jiahua: “Böotem lútulaik étapo Señorta huéenakë pámani”, profeeta Isaíasta jíakä bénasi. 24 Jumë áu bíttuahuakame éntok, pariseromtukay. 25 Huanärim ä temajek, ínel jíaka: —¿Jatchiakasë júntuk batöa, émpo kaa Cristotaka, éntok kaa Elíastaka, éntok kaa profeetataka? 26 Juan éntok ínel am yómmiak: —Ínapo bäammea batöa; të enchim násuk aane, senu kaa enchim täyähui. 27 Ïri júnel jü chúkula ino sáu yebijnakeme. Áapo ino béppa nésahue; katchanne júne áu kóm chätuka, ä bocha huíkyam búttiapo yumala. 28 Ïri áma yeu siika Betábara pueblopo, Jordán bathue mayoa huáytanachi, Juanta batöaïpo.
Jesús, jü Diosta Ili Kabara
29 Yokoriapo jü Juan jukä Jesústa áu bicha huémta bítchak. Huanäi ínel jiahuak: —Juyú, ïri ájäria jü Diosta ili kabara, jü ím ániapo huakä kaa tühua yáarita yore úhuaame. 30 Ïri ájäria huä in áa bétana ínel jíakaïhui: “Chúkula senu yoreme yebijnake, ino béppa nésahueme; buëituk áapo ínopat béja jiapsay.” 31 Ínapone kaa ä täyay; tëne huäri béchïbo yepsak, bäammea yore batöaka israelitammeu yeu ä machinakë béchïbo. 32 Ínel két jiahuak, jü Juan: —Ínapone ä bítchak, jukä Santo Espírituta guókouta bénak téhueka bétana át kóm sika áa béppa tahuakamta. 33 Ínapo kaa ä täyay; të huä nee äbo bíttuakame bäammea in batönakë béchïbo, huäri ínel inou jiahuak: “Huä jábetachë Espírituta át kóm huémta bíchakätek, éntok át ä tahuako, ïri ájäria jü Santo Espíritui yore batöame.” 34 Ínapone ä bítchak, éntokne áa bétana nooka, tua Diosta Üusitukä bétana.
Jumë kësampo disciipulom
35 Yokoriapo jü Juan júchi áma aaney, éntok guoy ä disciipulohuam. 36 Huanäi Juan, Jesústa huämi ják hueramay ä bíchaka, ínel jiahua: —¡Juyú! ¡Ïri ájäria jü Diosta ili Kabara! 37 Jumë guoyika Juanta majtiähui, Jesústam jíkkajaka, áa sáu sájjak. 38 Huanäi Jesús amau remteka áa sáu kateme bíchaka, ínel jiahuak: —¿Jítasem jaria? Bempo éntok ínel áu jiahua: —Maestro, ¿jáksë jóuhuak? 39 Huanäi ínel ámeu jiahua: —Bínem kateka ä bítcha. Huanärim áamak sájaka ä bítchak, ják ä jóakaïpo. Huanärim áamak áma taahuak, huäri taahuarichi; buëituk kúpteka naikim ják jiahuay. 40 Jü Andrés, Símon Perota saila, ïri jumë guoyim násuk jukä Juanta nok jíkkajaka Jesústa sáu sikame. 41 Ïri béja jukä Símonta ä sailahua bát téuhuak. Huanäi júnel áu jiahuak: —Jukä Mesíastate téuhuak, Cristo ti téhuaakamta. 42 Huanäi Andrés Símonta Jesústau tójjak. Jesús éntok ä bíchaka ínel áu jiahua: —Émpo jü Símon, Jonásta üusi; émpë Cefas ti téhuaanake. (Ímëi téhuam éntok Peero tim jiau báare.)
Jesús, Felipeta éntok Natanaelta núnnuk
43 Yokoriapo Jesús Galileau bicha sim báreka, Felipeta téaka ínel áu jiahua: —Ino sáukë huéiye. 44 Ïri Feliipe Betsaida téäpo jometukay. Ímï két jometukay jü Andrés éntok Peero. 45 Feliipe jukä Natanaelta téaka ínel áu jiahuak: —Béjate ä téula huakä Moisésta áa bétana huam leypo jïojtekähui, éntok két huam profeetam jïojtekäpo, huakä Jesústa, Joséta üusi, Nazaretpo jometa. 46 Natanael éntok ínel áu jiahua: —¿Jachu Nazaretpo jíta tühua yeu huée mátchi? Huanäi ínel áu jiahua jü Feliipe: —Äbë sika ä bítcha. 47 Jesús éntok Natanaelta áu jëla huémta bíchaka, ínel áa bétana jiahuak: —Ímï aane, jü tua israelita; ï óutachi jü ara nókïchiria kaita át ayka. 48 Natanael éntok ínel áu jiahua: —¿Jáchisë nee tatäyak? Huanäi jü Jesús ínel ä yómmiak: —Felipeta kee enchi núnuyo, chunam bétuk enchi kátekne enchi bítchak. 49 Huanäi Natanael ínel ä yómmiak: —Maestro, ¡émpë jü tua Diosta Üusi! ¡Émpë jü israelitammeu Rey! 50 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —¿Jachë kíal chunam bétuk enchi kátekne enchi bítchak ti nee emou jíakä béchïbo nee súale? Én éntokë huatek chë íäri béppa machik júnne bínnake. 51 Jesús két ínel jiahuak: —Lútüriapone enchimmeu júnel jiahua: Én naateka téhuekatem áu étapomta bínnake, Diosta ángelesim Yoremta Üusi béppa kóm kateme, éntok áa béppa jikau kateme.
Jü booda Caná Galilea buíäräpo
1 Báij taahuarim huéy, Caná Galilea buíäräpo boodatukay. Jü Jesústa áiye két áma aaney. 2 Jesús éntok ä disciipulom, kéchim áman núnuritukay, jum boodahui. 3 Jukä vinota lütek, Jesústa áiye ínel áu jiahuak: —Kaitam vinota jípure. 4 Jesús ínel ä yómmiak: —¿Jatchiakasë nee bamijtua? Ketune kee jee yuuma, jü taahuari in jíta yáanakë béchïbo. 5 Ä áyehua éntok ínel ámeu jiahua, huamë áma sáyhuammehui: —Sïmetem áapörik enchim yáa sáhuëu yáuhua. 6 Huämi éntok búsan téta sótörim bäam béchïbo áma mánekay, bem ä boojoriäpo bénasi, bäam áma jípureka, jumë judiom bem sáyhuakä pámani emo bábaksiäpo. Huämi huépul sótöpo guoyi o báij buía sótöri bäam nunüyey. 7 Jesús ínel ámeu jiahua: —Ímëi sótörimem bäammea tápunia. Huanärim jikau tájti am tápuniak. 8 Huanäi ínel ámeu jiahua: —Ilikkikem nüka, jü áma nésahuemtau am huéria. Huanärim áu am tójjak. 9 Huä áma nésahueme éntok, jumë bäam vinosi ayulame jihueka ä tútürek, kaa jüneaka jákun ä nütukaïhui. Të jumë áma sáyhuame ál-la jüneiyay, jumë bäam jákun bem nükaïhui. Huanäi jukä jubemta núnuteboka, 10 ínel áu jiahua: —Sïme yoremem jukä vino türik bácham jíjïtua; chúkula béja yünam jïlatuk, huakä kaa tua türik am jíjïtua. Të émpo huakä vino chë türik ërialatukay, én tájti. 11 Jesús ímëi señaalim bát huéeme yáuhuak, jum Caná Galilea buíäräpo, éntok yeu ä machiriak jukä chë yörisi machik át ayukähui. Huanäi huamë ä disciipulom ä súaleka taahuak. 12 Chúkulam Capernaum pueblou kóm sájjak, Jesús éntok ä áyehua, ä sailahuam, éntok ä disciipulohuam. Huämïrim kaa jaiki táapo áma aanek.
Jesús buere tiöpopo jíta nénkiriom yeu béebak
13 Jü taahuari abe yuumay, Páscuä téamta béchïbo, judiom boojoriähui. Huanäi Jesús buere jóära Jerusaléniu jikau siika. 14 Huanäi jum buere tiöpou kibakeka, jumë buéyesim áma nénenkame téuhuak, éntok kabaram, éntok guókohuim, éntok jumë tómita nanakuliaka áma jookame. 15 Huanäi huaka bea jíbebiata yáaka, buere tiöpopo sïmem yeu béebak, bem kabarammaki, éntok bem buéyesimmaki. Jumë tómita áma nakuliame chíbela am guötiriak; mesam éntok chíbela tátabek. 16 Huanäi jumë guókohuim nénkammeu ínel jiahua: —¡Íkärem mékka huéria, éntokem in Áchay kári kaa kía jíta áma nénenki béchïbo ä jípure! 17 Huanäi ä disciipulom jïojtetau huáhuaatek, ínel jíamtahui: “Em káari in nákë béchïbo in jíapsipone kaa al-leiya omteka.” 18 Huanäi jumë judio yäuchim ínel ä temajek: —¿Jíta señaltasë itom bíttua, íkäi em joä béchïbo? 19 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Íkäi tiöpotem mójaktia; huanäine báij taahuata huéy júchi ä tóboktianake. 20 Huanäi jumë judio yäuchim ínel áu jiahua: —Cuarenta ama búsan huásuktiriapo yáari ïri tiöpo; ¿émpo éntok báij táapo emo ä tóboktianakë tíiya? 21 Të áapo ä takaahua bétana nokaka júnel jiahuay. 22 Huäri béchïbo jumë kókkolam násuk ä jíabitek, jumë ä disciipulom áu huáhuaatek, íkärä nokakaïhui. Huanärim jukä jïojteta súaleka taahuak, éntok Jesústa nokakaïhui.
Jesús sïme yoremem jíapsi jüneria
23 Jesús buere jóära Jerusalémpo aaney, judiom kabara jísobahuaka papajköpo. Huanärim juebenaka ä téhuam súsualeka taahuak, huamë señaalim ä joay ä bíchaka. 24 Të Jesús kaa tua am súaleka taahuak, buëituk sïmem jíapsipo jüneriay, 25 éntok kaabeta ä téjhuaanakëu boobichay, jumë yoremem bétana; buëituk áapo jüneiyay yoremta jíapsipo jíta ayukähui.
Jesús éntok Nicodemo
1 Senu yoreme pariserom násuk aaney, Nicodemo ti téhuaaka. Ïri chë yörihuay, jumë judiom násuku. 2 Ïri tukaapo Jesústau yepsak. Huanäi ínel áu jiahua: —Maestro, jüneate Diosta bétana em äbo yebij-latukähui; buëituk kaabe ímëi señaalim em joäu ara joohua, kaa Diosta áamaktuko. 3 Jesús éntok ä yómmiaka ínel áu jiahua: —Tua lútüriapone júnel emou jiahua, huä kaa bemelasi yeu yoremtulame, Diosta reytaka nésahuëpo kátekamta kaa ä bínnake. 4 Nicodemo éntok ínel áu jiahua: —¿Jáchisen jü yoreme yötaka júchi ara yeu tómte? ¿Jachu júchi ä áye tompo ara kibake jäni? ¿Júchi yeu ä yoremtunakë béchïbo? 5 Jesús ínel ä yómmiak: —Tua lútüriapone júnel emou jiahua, kía jábe júnne bäapo éntok Espírituta bétana kaa yeu tómtekätek, Diosta chë yötaka téhuekapo kátekamtau kaibu kibaknake. 6 Yoremta bétana yeu yoremtulame yoreme; të Espírituta bétana yeu yoremtulame éntok espíritu. 7 Katë át emo guómtia ínel nee emou jíakä béchïbo: Úttea júchi bemelasi enchi yeu tómtinakëhui. 8 Jü jeka ä huée bárëu bicha huéiye. Ä jíahuitë jíkkaja. Të jákübo ä huëu, éntok jákun bicha ä huëu kaibë jüneenake. Ilë bénamme, sïme huamë Diosta bétana Espíritui yeu yoremtulame. 9 Nicodemo éntok ínel ä yómmiak: —¿Jáchisu ïri ara yáatu? 10 Jesús éntok ínel áu jiahua: —¿Jachë émpo, israelitam mamajtiaka, íkäi kaa ä täya? 11 Tua lútüriapone ínel emou jiahua: Jukä itom täyäute ëttejhua, éntok huakä itom bíchakäu bétanate enchimmeu nooka; të íkäi itom enchimmeu nokäu, katem ä súale. 12 Emë jukä ímï buíapo ayukamta bétana nee enchimmeu nokayo, katem nee súale. ¿Jáchi súntukem ä súalnake jäni, huakä téhueka bétana huémta nee enchimmeu nokayo? 13 ’Kaabe téhuekau jikau simla, huä téhueka bétana äbo kóm yebij-lame jíbba, huä Yoremta Üusi, áman téhuekapo kátekame. 14 Jáchin jukä Moisésta mékka ánia see päriapo sisïguok bakotta ä tóboktiakä bénasi, júnëli úttea, jukä Yoremta Üusi tóboktiatunähui, 15 buëituk sïmetaka ä súalekame, katim emo tärunake; ál-lam yü jíapsihuamta jípunake.
Dios sïme génteta ániat jiapsame nákke
16 ’Dios, jumë ímï ániapo jiapsame úttesi am nákeka, huépülak jíba Üuseka sïme génteta mámpo ä tójjak, buëituk jábetaka júnne ä súsualekame kaa muknake, ál-la jíbapo béchïbo jiapsinake. 17 Dios ä Üusihua ániau kóm bíttuak, huamë ániat jiapsammet kaa béttesi nokta ámet ä chúpanakë béchïbo, ál-la äbo ä bíttuak am jínëunakë béchïbo. 18 ’Huä áapörik súaleme kaa noki béttesi át chúpila; të huä kaa ä súaleme, béja noki béttesi át chúpila, buëituk Diosta huépülak Üuseka ä téhuam kaa ä súalekä béchïbo. 19 Íäri béchïbo jü noki béttesi yorememmet chúpari, buëituk jü machiria ím ániau kóm yepsak; të huamë yoremem huakä kaa máchiraata chë türeka taahuak, buëituk huakä bem joäu kaa türi béchïbo. 20 Buëituk sïme huamë kaa tühuata joame jukä machiriatam kaa türe, éntokim machiriau kaa ruk-rukte, jukä bem joäbet kaabeta béttesi ámet ä nok ïaaka. 21 Të huä lútüriata joame machiriatau rúkte, buëituk huakä ä joäu ä jüneriatunakë béchïbo, Diosta bétana ä huëhui.
Jü jubemta chaamek
22 Íkäi noksuka, Jesús jumë ä disciipulommak Judea buíärau yepsak. Huanäi ámemak aneka batöay. 23 Juan két jum pueblo Enón ti téhuaakäpo batöay, Salim ti téhuaakä náapo, buëituk huämi bäam büruakay. Huanäi jü génte áu yájaka batöhuay. 24 Buëituk jü Juan ketune kee pereesotehuay. 25 Huanärim náu nok nássuak, Juanta disciipulom éntok judio yäuchimmaki, jumë judiom boojoriäu emo bábaksiahuä bétana. 26 Huanärim Juantau yájaka ínel áu jiahua: —Maestro, huä Jordán bathue huáytana émomak aneïhui, huä áa bétana em itou nokakähui, batöa éntok sïme áu yájja. 27 Huanäi Juan ínel am yómmiak: —Jü yoreme kaita ara mabeta, kaa Diosta bétana ä máktuko. 28 Emem nee jíkkajak ínel nee jíako: Ínapone kaa ájäria jü Cristo yebijnakeme, ál-lane áapat huë ïaahuaka äbo bíttuari. 29 Huä jubekame ä jubi jíba jípunake, të huä jubekamta chaamek ä chákäku huéeka ä nok jíkkajame tüisi al-leaka tahuanake, ä noki jíkkajako; ánëli két jü in al-leäu béja chúpila. 30 Áapo jikau bicha huéenake, ä yörihuäpo; ínapo éntokne kóm bicha huéenake.
Jü jikat bétana äbo yebij-lame
31 Huä jikat bétana äbo yebij-lame sïmem béppa nésahue. Huä buíapo jome éntok buíyya, éntok jíba ím buíapo ayukamta bétana nooka. Huä téeka bétana huéeme sïmem béppa nésahue. 32 Huakä ä bíchakäu éntok ä jíkkajakäu bétana nooka, të kaabe ä nokakäu súale. 33 Huä ä nokihua súaleme, ïri jukä Diosta noki lútüriä tíiya. 34 Buëituk huä Diosta äbo bíttuakäu Diosta noki nooka; Dios éntok jukä Espírituta kaabeta ámpolsi ä mákka. 35 Jü Dios Átchay jukä ä Üusi nákke, éntok sïme ayukamta ä mámpo tóij-la. 36 Jü Diosta Üusi súaleme jíbapo béchïbo jíapsihuamta jípure; të jü Diosta Üusi kaa súal báreme kaibu huakä jíapsihuamta jájamnake, ál-la huä Diosta ómtira jíba áa béppatunake.
Jesús éntok jü jámmut Samaria buíärapo joome
1 Jü Señor jünëiak jumë pariserom ínel jíayhuamta jíkkajakaïhui: Jesús chë yún am majtia éntok am batöa, Juanta béppa. 2 (Të huitti nokhuäpo, Jesús kaa am batöay jiöbe, ä disciipulom ál-la.) 3 Huanäi Judea buíäräpo yeu siika, naa búrujti Galilea buíärau bicha, 4 éntok Samaria buíärä páman ä huéenakëu útteatukay. 5 Huanäi senu pueblo Samaria buíärapo kátekame Sicar ti téhuaakäu yepsak. Ïri pueblo kaa mékka taahuay, Joséta herencia Jacobta ä mik-latukaï náapo. 6 Huämïrim mánekay Jacobta poozom. Huanäi Jesús, boojoo lottilataka, jum pozom náapo yejtek. Abe lúl-la yejtey jëla. 7 Senu jámut Samariapo jometaka áma yepsak, bächiseka. Huanäi Jesús ínel áu jiahua: —Bäamë nee miika. 8 Ä disciipulohuam éntok pueblou bicha sákalatukay, buähuamta jínnuboka. 9 Jü jámut samaritana éntok ínel áu jiahua: —¿Jáchisen émpo judiotaka bäam inou nétane, nee jámut samaritanotuk júnne? Buëituk jumë judiom éntok jumë samaritanom katim emo huáatia. 10 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Émpo jüneäteko Diosta jíta yore mák bárëu éntok jábeta bäam emou nétanëhui, émpë inou am au éiyey. Huanäine bäa jiapsame enchi mik éiyey. 11 Jü jámut éntok ínel áu jiahua: —Señor, jumë pozom mékka kömi, éntokë kaitay yeu am huík mátchi. ¿Jáksë júntuk am jípure, jumë bäam yore jíapsituame? 12 ¿Jachë émpo chë yöturi jäni, itom áchay bát kat-riam Jacobta béppa? Ímëi pozom itom miikak, áapörik áma bäa jëkähui, ä üusihuam éntok ä huakasihuam. 13 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Kía jábe júne ímëi bäam jëkame, júchi bénasi bäi muknake; 14 të huä bäam in ä miknakëu jëkame, kaibu júchi bäi muknake, ál-la huamë bäam in ä miknakëu, ä jíapsipom tápunika búitinake, ä yü jiapsinakë béchïbo. 15 Huanäi jü jámut ínel áu jiahua: —Señor, júmëi bäamë nee miika, kaa bäi muk béchïbo éntok kaa äbo sika yeu am huík béchïbo. 16 Huanäi Jesús ínel ä yómmiak: —Ámanë em kuna núnuka, äbo huéiye. 17 Jü jámut éntok ínel ä yómmiak: —Kanne kuunak. Jesús éntok ínel áu jiahua: —Lútüriatë nooka, kanne kuunak ti jíaka; 18 buëitukë mamnim béja kunala; jukä én em jípurëu éntokë kaa kuunak. Lútüriatë nooka, ínëli jíaka. 19 Huanäi jü jámut ínel áu jiahua: —Señor, jíba tua émpo profeeta. 20 Itom áchayim bát kat-riame ímï káupom Diosta yörek; emë éntok ä yörï béchibo, Jerusalémpo ä ájäriä tíiya. 21 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Jámmut, nechë súale, taahuari yumanake, jukä Dios Áchayta enchim yörinakëhui, kaa ímï káupo, éntok kaa Jerusalémpo jíbba. 22 Emë huakä kaa enchim täyähuem yöre; ítapo éntokte huakä itom täyäu yöre, buëituk jü jínëuria judiom bétana huéiye. 23 Të taahuari yumanake, éntok én ájäria: jumë lútula huëpo Dios Áchayta yöreme, espíritupom lútüriapo ä yörinake; buëituk jü Dios Átchay júnëli áu yöri ïaa. 24 Dios Áapo Espíritu. Jumë ä yöreme, espíritupom lútüriapo ä yörinake. 25 Huanäi jü jámmut ínel áu jiahua: —Jüneane jukä Mesíasta yebijnakëhui, Cristo ti téhuaakamta. Áapo yepsak, sïmeta itom téjhuaanake. 26 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Jü Mesías ti téhuaakame, ínapone ájäria, jü émomak nokame. 27 Júnëlam nokaysu, jumë ä disciipulom áma yájjak. Huanärim át guómtek, jámuttamak ä ettejoä tíaka. Të kaabe ä temajek: “¿Jítasë áu nátemaje?” o: “¿Jítasë áamak ettejhua?” 28 Huanäi jü jámmut, ä bächia áma tö sika, pueblou bicha siika. Huanäi áman yepsaka, jumë yorememmeu júnel jiahua: 29 — Äbem kateka ä bítcha, jukä senu yoremta. ¡Buëituk sïmeta in joosukäu huitti nee ettejhuariak! ¿Jachu jü Cristo yebijnakeme jäni? 30 Huanärim jum pueblopo yeu sájaka áu yájjak. 31 Jumë ä disciipulom éntok chë júne áu nookay, ínel jíaka: —Maestro, jïbuäe. 32 Áapo éntok ínel ámeu jiahua: —Ínapo senu buähuamta in buänakëu jípure, enchim kaa täyähui. 33 Jumë ä disciipulom éntok ínel náu jiahuay: —¿Jachu jábe áu jïbua tójak jäni? 34 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Ïri ájäria jü in buähuame: jü nee äbo bíttuakamta nésahui in yáanakëhui, éntok ä tékil in chúpanakëhui. 35 Ínëlem jijia emëe: “Ketune naiki mecham bëye, jukä huajpo etta chúpnakëhui.” Të ínapo ínel enchimmeu jiahua, jikau remtekem huasam bítcha, buëituk jü echi béja saa bíakteka jójoni. 36 Jü jíchupata tóboktiame béjtuana, éntok jíbapo béchïbo jíapsihuamta ä jípunakë béchïbo náu ä tóijnake, huä echakamtamak nánancha bem al-leenakë béchïbo. 37 Buëituk ímï lútüria huä noki ínel jíame: “Jü echame seenu, jü ä tóboktiame éntok, täbui.” 38 Buëituk ínapo naa beekatana enchim bíttuala, huakä kaa enchim echakäu enchim tóboktianakë béchïbo. Huate bát echaka áma tekipanoak, emë éntok bem tekipanoakäpo tühuata mabeta. 39 Huämi pueblopo juebena samaritanom Jesústa súaleka taahuak, jámutta júnel jíakä béchïbo: “Sïmeta in yáari nee téjhuak.” 40 Huanäi jumë samaritanom áma yájaka jiokot áu jiahua, áma ámemak ä tahua sáhueka. Huanäi guoy táapo áma taahuak. 41 Huanärim júchi chë júne juebenaka ä súsualek, áapörik ámeu nokakä béchïbo. 42 Huanärim jámuttau ínel jiahua: —Béjate kaa kía júnel em jíä béchïbo ä súale, buëitukte ítapo itom nákammea ä jíkkaja, éntokte jüneiya tua lútüriapo íkäi ájäriatukähui, jü yore jínëunakeme, jü Cristo.
Reytau tékiakamta üusi tütek, jü Jesús
43 Chúkula guoy taahuarim simsuko, huämi yeu siika, Galileau bicha. 44 Buëituk Jesús áapo ínel jiahua, jukä profeetata tua ä buíärapo, kaa ä yörihuä tíiya. 45 Jumë áma jomeme ä mabetak, Galileau ä yepsako, sïmetaka Jerusalémpo ä yáakäu bíchaka jum Páscua taahuaripo, buëituk bempo két áman nóitilatukay, jum pajkohui. 46 Jesús júchi Caná Galilea buíärau yepsak, huam bäam ä vino yáakäpo. Senu yoreme yäurapo reytau kóba yöhue, ä üusihua tüisi kökoremta jípurey, Capernaumpo. 47 Ïri jukä Jesústa jum Judea bétana Galileau ä yepsak ä jíkkajaka, ä üusi mukiapo anemta ä jítto ïaaka áman siika, jiokot áu jíaka. 48 Huanäi Jesús ínel áu jiahua: —Katem jumë señaalim éntok kaa jaibu joohuamta bíchätek, kaibem nee súal éiyey. 49 Huanäi jü reytau kóba yöhue ínel áu jiahua: —Señor, ámanë kóm huéiye, kee in üusi mukeyo. 50 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Bamsekë huéiye, jü em üusi béja türiak. Huanäi jü yoreme Jesústa nokakäu súsualeka siika. 51 Jumë ä sáhuëhuim áman kömä huéy, yehuim sájaka ä nánkek. Huanärim ä téjhuak, ínel áu jíaka: —¡Béja türiak, jü em üusi! 52 Huanäi am temajek, ják horapo ä türi táytekähui. —Tuuka, senu horam jíay jü táij huéchiria ä tójjak —tim áu jiahuak. 53 Huanäi jü ä áchayhua jünëiak huämi horapo jukä Jesústa júnel áu jíakähui: “Em üusi béja türiak.” Huanäi ä súsualeka taahuak, áapo, éntok sïme ä jóapo joomem. 54 Jesús íkäi señalta yáuhuak, guosa huëpo Judea bétana Galileau yepsaka.
Jü yoreme káraktila Betesdapo joome
1 Chúkula jumë judiom bem papajkou áma joohuay. Huanäi Jesús jum Jerusaléniu jikau siika. 2 Huämi Jerusalémpo, jum puerta kabaram ti téttehuaahuäu jëla, ili baubäa áma mánekay, hebreo nokpo Betesda ti téhuaaka. Huäri éntok mamni portaalim jípurey. 3 Ímï juebena kökoreme tökay, liliptim, lolöim, káraktilam, jumë bäam náu kuutemta boobichaka. 4 Buëituk senu Diosta ángeles jamak huéytuk jum baubäau kóm sisimey; huanäituk jumë bäam náu kuukuutiay. Ínëli jumë bäam náu kuutiahuak, jü bát áman kóm sikame türikatuk tatahuay, kía jíta kökoata ä jípurë bétana júnne. 5 Huämi éntok senu yoreme aaney, béja treinta ama guoj naiki huásukteka kökoreka. 6 Huanäi Jesús bökamta bíchaka, éntok jüneaka júnëli béja juebena tiempota ä huériähui, ínel áu jiahua: —¿Jachë türi péiya? 7 — Señor —ti ä yómmiak jü kökoreme—, kaabe jum bäau nee kóm huéria mátchi, náu am kuutiahuako. Buëituk nee áman huéyo, täbuika jáibusu ínopat áman kóm sisime. 8 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Yejtekë, em át bökäu nüka huéiye. 9 Huanäi láutiposu jü yoreme sej chúkti türika taahuak, éntok áachä bökäu nüka naa huée táytek. Huäri taahuarit éntok jimyore taahuaritukay. 10 Huanäi jumë judio yäuchim ínel áu jiahua huä kökoreka türilatahui: —Jimyore taahuari ëni; katë ä püanampo yumala, jukä em át boböyëhui. 11 Áapo éntok ínel am yómmiak: —Huä nee tütekame, áapo júnel inou jiahuak: “Em át böyëhuë nüka huéiye.” 12 Huanärim ä temajek: —¿Jábesa jüri: “Em át böyëhuë nüka huéiye”, ti emou jíakame? 13 Jü yoreme türialame éntok kaa jüneiyay ä jábetukaïhui, buëituk Jesús jumë géntem áma aneme tö sika sékäna bicha siikay. 14 Chúkula Jesús jum buere tiöpopo ä téaka, ínel áu jiahua: —Béjë türila; katë éntok júchi kaa tühuata boojoria, kaa chë béttesi machik jíta emou nóttinakë béchïbo. 15 Huanäi huä yoreme sika jumë judio yäuchim téjhuak, ä tütekamta Jesús tíiya. 16 Íäri béchïbo jumë judio yäuchim jukä Jesústam guók jájjasey ä më báreka, buëituk íkäi ä joä béchïbo, jimyore táapo. 17 Jesús éntok ínel am yómmiak: —In Átchay én tájti tekipanoa, éntok ínapo két tekipanoa. 18 Íäri béchïbo jumë judio yäuchim chë júne át koptey ä më báreka, buëituk jukä jimyore taahuata béj-reka jíba ä huë tíaka, të két jukä Diosta tua áu ä Áchayek tíä béchïbo, éntok Diosta bénasi áu ä joä béchïbo.
Jü Diosta Usiari yäura
19 Huanäi Jesús ínel am yómmiak: —Tua lútüriapone enchimmeu júnel jiahua: Jü Diosta Usiari kara ä éä páman jíta yáuhua, ál-la huakä Dios Áchayta joäu jíbba. Éntok sïmeta jukä Dios Áchayta joähui, jü ä Üusihua két alë bénasi ä joohua. 20 Buëituk jü Dios Áchayhuari ä Üusi nákke, éntok sïmeta ä yáa bárëu áu yeu ä machiria. Éntok chë bueresi machik áu yeu machirianake, enchim át guómtisi maachik. 21 Buëituk huä Dios Áchayhuarita kókkolam ä tobo toboktiä bénasi, éntok jíapsihuamta am mámakä bénasi, júnëli kétchi jü Diosta Üusi huamë ä mák bárëhuim, jíapsihuamta am mámaka. 22 Buëituk jü Dios Áchayhuari áapo kaabetat nokta chúppa, ál-la ä Üusihua sïmeta jábetat nokta ä chúpanakë béchïbo, yäurata ä mák-la, 23 sïmem Diosta Üusi bem yörinakë béchïbo, Dios Áchayhuarita bem yörë bénasi. Huä Diosta Üusi kaa yöreme két huakä Dios Áchayhuarita kaa yöre, äbo ä bíttuakamta. 24 ’Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Huä in noki jíkkajame, éntok nee äbo bíttuakamta súaleme, jíbapo béchïbo jíapsihuamta jípure, éntok kaa noki béttesi át chúpatunake, ál-la mukilataka jíapsihuamta jájamla. 25 Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Taahuari yumanake, éntok én ájäria: huamë kókkolam Diosta Üusi noki jíkkajame, huámëri jiapsinake. 26 Buëituk jáchin jü Dios Áchayhuaritat ayka jü jíapsihuame, júnëli két ä Üusi ä mák-la, jíapsihuamta át ayunakëhui, 27 éntok két yäura úttiata ä mák-la, jábetat nokta ä chúpanakë béchïbo, buëituk áapörik Yoremta Usiaritukä béchïbo. 28 Katem íachi emo guómtitua; buëituk taahuari yumanake: sïme jumë kókkola mäarim ä noki jíahuita jíkkaijnake. 29 Huanäi huamë türik yáalame yeu sájaka jíbapo béchïbo jiapsinake; huamë kaa türik yáalame éntok yeu kannake, të nokta béttesi ámet chúpatunakë béchïbo.
Cristota testiigom
30 ’Kía in éäpo kaitane ara yáuhua; in ä sáyhuakä pámanne jíba yäura bíthuamta joohua. Huä in yäura bíthuame éntok lútüria, buëitukne kaa in éäu joo báreka éiya, ál-la huä nee äbo bíttuakamta éähui, jü Dios Áchayhuari. 31 Ínapo ino bétana jíba nokäteko, huä in nokäu kaa lútüriatu éiyey. 32 Täbuika ino bétana nooka, éntokne jüneiya huakä ino bétana ä nokäu lútüriatukähui. 33 Emë huatem Juantau bíttuak, ä nátemaij ïaaka; áapo éntok lútüriata bétana nookak. 34 Të kaa inou bëye, jukä jábe yoremta ino bétana noknakëhui. Ál-la íkäine nooka, ínëli enchim jínëutunä béchïbo. 35 Juan jü lámpara béetemta bénaka, tájeka machiriay. Emë éntok huam ä machiriapo chúbala emo al-leetuak. 36 Të ínapo chë türik nokta jípure, Juanta noki béppa. Buëituk huakä tékilta in Áchay nee mákakähui in ä yáanakë béchïbo, huäri tékil in joäu, nee täyatebo, jukä Dios Áchayhuarita nee äbo bíttualatukä bétana. 37 Két huä Dios Áchayhuari nee äbo bíttuakame ino bétana nooka. Jauhuey júnem kaa ä jíahui jíkkaij-la, éntokem kaa ä bít-la, ä jáchïnatukähui. 38 Ä nokihua éntok kaa enchim jíapsipo jiapsa; buëituk áapörik äbo bíttuakäu, katem ä súale. 39 Emë Diosta noki jïojteri tüisem ä täya báreka éiya; buëitukem júmü emo ä téu máchile, jukä jíbapo béchïbo jíapsihuamta. Të ál-la jü Diosta noki jïojteri ino bétana jíba nooka. 40 Të katem inou rúkti báare, jíbapo béchïbo enchim jiapsinakë béchïbo. 41 ’Kannam huáatia, jumë yoremem nee úttilnakëhui. 42 Jüneane kaa Diosta enchim nákëhui, enchim jíapsipo. 43 Ínapone äbo yebij-la in Átchay téhuampo, éntokem kaa nee mabeta. Të täbuika ä téhuampo äbo yepsako, júkäi ál-lem mabet éiyey. 44 ¿Jáchi súntuk emë nee súalnake, enchim emo buérialëu nat mamabetaka? Éntok huakä úttilhuamta Diosta bétana jíba huémta, ¡katem ä jaria! 45 Katem jü Dios Áchayhuaritau enchim in nätuanakë bénasi éiya. Ál-la huä Moisés ájäria, jü enchim nätuanakeme, huä enchim áa bétana tühuata boobichähui. 46 Buëituk emë Moisésta jïojtekäu súalëtek, nee súal éiyey, áapörik ino bétana jïojtekä béchïbo. 47 Tem áapörik jïojtekäu kaa súalëtek, ¿jáchi súntukem in noki súalnake?
Jesús mamni mil yoremem jïbuatuak
1 Chúkula Jesús Galilea bahue huáytana bicha siika, Tiberiä téäu bicha. 2 Kaa náksi juebena génte áa sáu sájjak, buëituk jumë señaalim ä joäu bíchaka, jumë kökoremmechi. 3 Huanäi Jesús júya káhuit jikau siika, ä disciipulommaki. Huanärim áma jootek. 4 Abe áu yuumay, jü kabara jísobahuaka Páscuatahui, jumë judiom boojoriähui. 5 Huanäi Jesús jikau remteka juebena génteta áa sáu katemta bíchaka, Felipetau ínel jiahua: —¿Jákusute páanim jínnunake jäni?, ¿ímëi jïbuatuä béchïbo? 6 Të ínel jiahuak, kía ä jiöbila báreka; Jesús béja jüneiyay jíta áu yáanakëhui. 7 Feliipe éntok ínel ä yómmiak: —Guoy cien taahuari tékil tómiy páanim jínnuk, hueuhuëpulammet kía ili rérebeim júne kaibu ámet yumanake. 8 Senu ä disciipulohua, Andrés téame, Símon Perota saila ínel áu jiahua: 9 — Senu usi ím aane, mamni cebada páanim jípureka éntok guoy ili kútchum; të ¿jaiki jäku ímëi juebenam béchïbo? 10 Huanäi Jesús ínel jiahua: —Jumë géntemem joote sáuhue. Huämi éntok ili júya síari büruakay. Huanärim áma jootek, buëituk jamakim mamni mil oohuimtukay. 11 Huanäi Jesús huámëi páanim nüka Diosta baysausuka, am näikimtek jumë ä disciipulommechi, huámëi éntok jumë jookammechi; ánëli kétchi huamë kútchum, bem jóboäpo tájti. 12 Béja am jóboasuk, Jesús ä disciipulommeu ínel jiahua: —Jumë rérebeim yeu bëkamem náu tójja, kaita täru béchïbo. 13 Huanärim jumë rérebeim náu tójaka, dooce canastam ámey tápuniak, huamë mamni cebada páanim kaa buäsuhuakame. 14 Huanäi jumë yoremem, jukä señalta Jesústa yáakäu bíchaka, ínel jiahua: —Tua lútüriapo ïri ájäria huä profeeta ïmï ániau yebijnakeme. 15 Të Jesús jünëiak útteapo buíjhuaka reypo áu yecha báahuaïhui; huanäi áapola káhuiu bicha siika.
Jesús bäam béppa hueramak
16 Tukaariu yumay, jumë ä disciipulohuam bahuehuim kóm sájjak. 17 Canoapom jämuka, bahuet naa búrujti sájjak, Capernaum pueblou bicha. Béja kaa machiakay; Jesús éntok kee ámeu yepsay. 18 Jü bahue éntok áu jikau tóboktiay, jü jeka úttea huémtayi. 19 Béjam jamak mamni o búsan kiloometropo kateka, Jesústam bítchak. Bahue bäata béppa huéesimeka canoau jëla ansimey. Huanärim májhuey. 20 Të áapo ínel ámeu jiahua: —¡Ínapone ájäria; katem májhue! 21 Huanäi bempo al-leaka ä mabetak jum canoapo. Huanäi sep läutëlam áman yájjak, jum bem sájakähui.
Jü génte Jesústa jariay
22 Yokoriapo jü génte bahue huáytana aneme íkäi jünëriak: huépul canoata jíba áma órekaïhui. Jesús éntok ä disciipulommak kaa áma jämuk, ál-la ímëi bempola sájjak. 23 Të huate canoam áma yájjak, pueblo Tiberia bétana. Huanärim áman yájjak, jum páanim bem buäkä náapo, Señorta am Dios buániakäpo. 24 Huä génte jüneaka jukä Jesústa kaa áma aneïhui éntok jumë ä disciipulohuam júnne, canoapom jämuka sájjak, Capernaum pueblou bicha, Jesústa jariuboka.
Jesús, jumë páanim ámey jíapsihuame
25 Huanärim bahue huáytana ä téaka ínel áu jiahua: —Maestro, ¿jahueysë äbo yepsak? 26 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Tua lútüriapone enchimmeu ínel jiahua: Emë nee jaria, kaa jumë señaalim enchim bíchakä béchïbo, ál-la páanimmea enchim jóboakä béchïbo. 27 Tekipanoäem, kaa huä buähuame lülütemta béchïbo, ál-la huä buähuame jíbapo béchïbo ayunakeme. Jü Yoremta Üusi enchim ä máknake; buëituk íkäi yeu púhuak, jü Dios Átchay. 28 Huanärim ínel áu jiahua: —¿Jítasute yáanake jäni, jukä Diosta tékil yáa béchïbo? 29 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Ïri jü Diosta tékkil, huä áapörik äbo bíttuakäu enchim súalnakëhui. 30 Huanärim ínel áu jiahua: —¿Jíta señaltasë itom bíttua, ä bíchaka enchi itom súalnakë béchïbo? ¿Jíta tékiltasë joohua? 31 Itom áchayim jukä manä téamta buäka mékka ánia see päriapo, Diosta noki jïojteri jíä bénasi: “Páanim téhuekapo jomem am buätuak.” 32 Jesús éntok ínel ámeu jiahua: —Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: jü Moisés kaa enchim am miikak, jumë páanim; ál-la jü in Átchay tua lútüriapo páanim téhuekapo jomem enchim miika. 33 Buëituk jumë páanim Diosta yore mímikäu, júmëi tua ájäria: jü téhueka bétana kóm sikame, éntok ím ániapo jomem jíapsihuamta mikame. 34 Huanärim ínel áu jiahua: —Señor, ímëi páanim jíbë itom mímika. 35 Jesús éntok ínel ámeu jiahua: —Ínapone ájäria jumë páanim ámey jíapsihuame. Huä inou rúktekame jahuey júne kaa tébäurinake, éntok huä nee súaleme kaibu éntok júchi bäi muknake. 36 Tëne béja enchimmeu ínel jiaula: Nechem bít-lataka júne katem nee súale. 37 Sïme huamë in Áchay nee mákäu inohuim rúktinake; éntok kaibune yeu am bépnake, huakä inou rúktekamta. 38 Buëitukne téhueka bétana äbo kóm yebij-la, kaa in éäu joo báreka, ál-la huakä nee äbo bíttuakamta éäu chúpa báreka. 39 Ïri éntok jü Dios Áchayta éähui, huä nee äbo bíttuakame: huamë sïmem nee ä mákakäu, kaabetane tärunake, ál-la huakä taahuata äbo huémta yumakne am jíabitetuanake. 40 Ïri éntok huä nee äbo bíttuakamta éähui: sïme huamë Diosta Üusi bíchakame éntok ä súaleme jíbapo béchïbo jiapsinake. Ínapo éntokne am jíabitetuanake, huakä taahuata äbo huémta yumako. 41 Huanäi jumë judio yäuchim náu jásosöti nookay, Jesústa ínel ä jíakä béchïbo: “Ínapone jumë páanim téhueka bétana äbo kóm yebij-lame.” 42 Huanärim ínel jiahuay: —¿Jachu kaa ïri jü Jesús, Joséta üusi, ä áchayhua éntok ä áyehua itom täyähui? ¿Jáchi súntuk ïri téhueka bétana áu kóm yebij-lä tíiya? 43 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Katem enchim násuk jásosöti ino bétana náu nooka. 44 Kara jábe inou rúkte, kaa jukä Dios Áchayta nee äbo bíttuakamta inou ä rúktituayo; ínapo éntokne ä jíabitetuanake, huakä taahuata äbo huémta yumako. 45 Jum profeetam librompo ínel jïojteri: “Dios sïmem majtianake.” Júntuksan sïme huamë Diosta noki jíkkajame, éntok áa bétana jíta täyame, inou rúkte. 46 ’Kaabe Dios Áchayta bít-la jiöbe, ál-la huä Diosta bétana äbo yepsakame. Ïri ä bít-la, jukä Dios Áchayta. 47 Tua lútüriapone enchimmeu ínel jiahua: Huä nee súaleme jíbapo béchïbo jíapsihuamta jípure. 48 Ínapone jumë páanim ámey jíapsihuame. 49 Enchim áchayim mékka ánia see päriapo manä téamta buäka júnne, tem jíba kókkok. 50 Ïri ájäria jumë páanim téhueka bétana kóm yepsakame, buëituk jábe am buäkame kaa muknake. 51 Ínapone jumë pán jiapsame téhueka bétana kóm yebij-lame; jábe júne ímëi páanim buäkame jíbapo béchïbo jiapsinake. Jumë páanim in am máknakëhui, in takaahua. Íkäine am miknake, jumë sïme ániapo jomeme bem jiapsinakë béchïbo. 52 Huanäi jumë judio yäuchim náu nok nássuay, ínel jíaka: —¿Jáchisen ïri ä takaahua itom buätuanake? 53 Jesús éntok ínel ámeu jiahua: —Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Emë jukä Yoremta Üusi takaahua kaa buäkätek éntok kaa jukä ä ójbo jëkätek, katem jiapsinake. 54 Huä in takaahua buäkame éntok in ójbo jëkame jíbapo béchïbo jíapsihuamta jípure; ínapo éntok ä jíabitetuanake, jü taahuata äbo huémta yumako. 55 Buëituk jü in takaahua tua jü buähuame; jü in ójbo éntok tua huamë bäam jijïhuame. 56 Huä in takaahua buäkame éntok in ójbo jëkame ínot jiapsa, ínapo éntok áachi. 57 Huä Dios Áchay jiapsame nee äbo bíttuak, ínapo éntok Dios Áchayta béchïbo jiapsa; kíalïku jukä in takaahua buäkame két ínoy jiapsinake. 58 Ímëi jumë páanim téhueka bétana äbo kóm yepsakame. Kaa huamë enchim áchayhuarim buäkäu bénna, buëitukim jíba kókkok. Të huä ímëi páanim buäkame jíbapo béchïbo jiapsinake. 59 Capernaumpo íkäi nookak, am majtiaka jum tiöpopo.
Jü nooki jíbapo béchïbo áy jíapsihuame
60 Jumë juebena disciipulom ä jíkkajaka ínel jiahua: —¡Béttesi maachi, ï nooki! ¿Jábesen ä jíkkaij báanake? 61 Jesús éntok ä disciipulom jüneriaka, jásosöti náu am nokayo, ínel ámeu jiahua: —¿Jachu ïri enchim kaa al-leetua? 62 ¿Jáchisem éenake jäni, jukä Yoremta Üusi bannaataka ä anëu nótteka jikau ä huéy ä bíchäteko? 63 Jü espíritu júnel jukä jiapsihuamta yore miika; jü takaahua éntok kaita yánti jíapsihuamta yore mákka. Huä nooki in enchimmeu nokakäu, jüri espíritu éntok jiapsihuame. 64 Të huate enchim násuk aane, kaa ä súaleme. Buëituk Jesús béja jüneiyay kësampo naateka am jábetukähui jumë kaa ä súaleme, éntok jábeta ä nénkinakeïhui. 65 Huanäi ínel jiahua: —Íäri béchïbone júnel enchimmeu jiaula: Kía jábe júne kara inou rúkte, kaa jukä Dios Áchayta júnel éayo. 66 Júnakoy naateka juebena ä disciipulom amau nóttek; béjam kaa áamak rejtey. 67 Huanäi jü Jesús jumë doocemmeu ínel jiahuak: —¿Jachem emë két sáka báreka éiya? 68 Huanäi jü Símon Peero ínel ä yómmiak: —Señor, ¿jábetausute kannake? Émpo jíba ä jípure, jukä jíbapo béchïbo jíapsihuamta. 69 Ítapo éntok ä súal-la, éntokte jüneiya enchi jü Cristotukähui, jü Dios jíbapo béchïbo jiapsamta Üusi. 70 Jesús ínel am yómmiak: —¿Jachu kaa ínapo jumë doocem yeu púala? ¡Të huépülaka enchim násuk diablo! 71 Judas Iscarioteta bétana nookay, Símonta üusi, jumë doocemmak näikiatukaïhui; ïri jü ä nénkakame.
Jesústam kaa súaley, jumë ä sailahuam
1 Chúkula íkäi simsuko, Jesús Galileapo naa huéiyey. Kaa Judeapo naa huée báarey, buëituk jumë judio yäuchim ä më báreka éiyay. 2 Kaa jaikika bëyey, jumë judiom pajkou yumanakë béchïbo, pajko Tabernáculo ti täyahuame. 3 Huanäi jumë ä sailahuam ínel áu jiahua: —Ímïrë yeu sika Judeau bicha siime, jumë em disciipulom áman aneme jukä em tékilta bínnakë béchïbo. 4 Buëituk jábe júne áu täyatebo báreme kaa éhuil jíta jojoa. Émpo íkäi joätek, sïme génteta ániat jomemtau emo yeu buíj éiyey. 5 Buëituk jumë ä sailahuam júne kaa ä súaley. 6 Huanäi Jesús ínel ámeu jiahua: —Huä taahuari ino béchïbo kee jee yuuma, të huä enchim taahuari jahuey júne jíba yumala. 7 Huä génte kaibu enchim omtianake, të nee ál-lam omtia, buëituk ínapo áme bétana nooka, bem boojoriäu kaa türiakähui. 8 Emem áman jikau kaate, jum pajkohui. Ínapone chúkula áman huée báare, buëituk in taahuari kee yuuma. 9 Íkäi ámeu noksuka, jum Galileapo taahuak.
Jesús pajko jötampo aaney
10 Të chúkula jumë ä sailahuam áman jikau sákasuk, áapo két áman jikau siika, jum pajkohui, të éhuili kaa sïmem bíchäpo. 11 Jumë judio yäuchim éntok jum pajkopo ä jariay, ínel jíaka: —¿Jákusu aane huäri? 12 Huanäi bueresi áa bétana náu nokhuame huéiyey, juebenara génteta násuku, buëituk huate ínel jiahuay: “Áapo tü yóreme”; huate éntok ket ínel jiahuay: “Ëe; kía génteta bäi táttähua.” 13 Të kaabe huatem jíkkajäpo áa bétana nookay, judio yäuchim májhueka. 14 Të huam pajkota násuk huëpo, Jesús jum buere tiöpou jikau siika; huämi am majtia táytek. 15 Huanäi jumë judio yäuchim át guómteka taahuak, ínel jíaka: —¿Jáchisu ïri am täya, jumë letram kaa majtiataka? 16 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Huä in am majtiäu kaa ino bétana huéiye, huä nee äbo bíttuakamta bétana ál-la. 17 Huä Diosta éä páman huée báreme jüneenake, jukä in am majtiäu Diosta bétana huëhui, o kía ino bétana. 18 Huä áu nok-riame áu úttilhuaata jaria; të huä äbo bíttuarimta úttilhuaata jariame, ïri tua lútüriata joohua, éntok huä lútüria jíba át ayka. 19 ’¿Jachu kaa jü Moisés jukä leyta enchim mák-la? Të emë kía jábe júne huákäi leyta nokä páman kaa ä boojoria. ¿Jatchiakasem nee më báare? 20 Huanäi jü génte juebenara ínel ä yómmiak: —Lemooniotë jíapsipo jípure. ¿Jábesu enchi më báare? 21 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Senu tékiltane yáuhuak, emë éntok sïme át puj jáptek. 22 Lútüriapo jü Moisés jukä circuncisión téamta enchim mákkak. (Jü circuncisión éntok jü ili usi ou bícho bea púntau jëla chúktiriahuame.) Të kaa Moisés ä átteak, ál-la jumë itom áchayhuariam bát kat-riam. Të emë jum jimyore táapo ili outa circuncisiónta jooria. 23 Emë jukä ili outa huam jimyore táapo jukä circuncisiónta jojooria, jukä Moisésta ley kaa béj-reka kannä béchïbo. ¿Jatchiaka júntukem inou omte, jimyore táapo jukä yoremta yumalasi in tütekä béchïbo? 24 Katem kía jábeta bíchaka nokta át chúppa, ál-lem jukä tua lútüriata jíba yáa báreka éiya.
¿Jachu ïri ájäria jü Cristo?
25 Huate éntok Jerusalémpo jome ínel jiahua: —¿Jachu kaa ïri, huä më báahuaka jariihuame? 26 Áachem suuhua, kaa éhuil nooka, éntok kaabe áu jíale. ¿Jachum lútüriapo ä tatäyak jäni jumë nésahueme, íkäi Cristotukähui? 27 Ítapo jüneiya íkäi jákun jometukähui; të huakä Cristota yepsak, kaabe jüneenake jákun ä jometukähui. 28 Huanäi Jesús jum buere tiöpopo am majtiaka kusisi ínel jiahua: —Jamakem nee täya jäni, éntokem jüneiya jákun in jometukähui; tëne kaa in éäpo äbo yebij-la; ál-la jü tua lútüriata jípureme nee äbo bíttuak, huä kaa enchim täyähui. 29 Të ínapo ä täya, buëitukne áapörikut yeu simla, éntok áapo nee äbo bíttuak. 30 Huanärim ä pereesote báreka éiyay, të kaabe ä buíssek, buëituk kee jee ä taahuari yuumay. 31 Huä génte juebenaraata násuk bürukam ä sússualeka taahuak, éntokim ínel jiahua: —Jü Cristo äbo yepsakätek, ¿jachu huate señaalim yáanake jäni? ¿íkäi yáakäu béppa? Jumë sontarom Jesústa buíj bábarek
32
Jumë pariseerom jukä génteta jíkkajak Jesústa bétana éhuil am nokayo. Huanäi jumë buere tiöpopo tékiakame éntok jumë pariseerom sontarom áman áu bíttuak ä buíj ïaaka. 33 Huanäi jü Jesús ínel jiahua: —Ketunene ili jaiki táapo enchimmak annake; huanäine huä nee äbo bíttuakamtau júchi huéenake. 34 Nechem jariunake jiöbe, të katem nee téunake. Buëituk emë kara áman yáijnake, huam in annakëpo. 35 Huanäi jumë judio yäuchim náu ínel jiahua: —¿Jákunsu huée báare jäni ïi? ¿Jachute kara ä téunake jäni? ¿Jamak jumë judiom griegom násuk chíbejtilammeu huéenake? Éntok ¿jumë griegom majtianake jäni? 36 ¿Jáchisu jiau báare jäni? ¡“Nechem jariunake, të katem nee téunake”, ti jiahuak; éntok, “Emë kara áman yáijnake, huam in annakëpo”!
Bäam ámey jíapsihuame
37 Pajkota chúpëpo, ï buere taahuarichi, Jesús kíkteka kusisi nónokak, ínel jíaka: —Kía jábe júne bäi mukeme, inou rúkteka baa jïnake. 38 Huä nee súaleme, Diosta noki jïojteta jíä bénasi, bathue bäa jiapsame bénasi ä jíapsipo búitinake. 39 Íkäi nookak, jukä Espírituta am mabennakë bétana, jumë ä súaleme. Buëituk kee jee äbo yepsay, jü Espíritu Santo; buëituk Jesús kee jee lóoriapo mabethuay.
Jukä génteta kaa nánancha éähui
40 Huanäi juebena génteta násuk huate íkäi jíkkajaka, ínel jiahuak: —Lútula huëpo ïri ájäria jü profeeta yebijnakeme. 41 Huate éntok ínel jiahuay: —Ïri júnel jü Cristo yebijnakeme. Huate két ínel jiahuay: —¿Jachu jü Cristo Galilea buíära bétana yebijnake jäni? 42 ¿Jachu Diosta noki kaa júnel jiahua? Davidtamak huéerim éntok pueblo Belén téäpo Davidta jomëpo ä yebijnakë tíiya, jukä Cristota. 43 Huanäi jü génte katim nanabeu ée táytek, Jesústa bétana. Huanärim emo näikimtek. 44 Huate éntok ä buíjtebo báreka éiyay; të kaabe at mámtek.
¡Kaabe yoreme ínëli nok-la!
45 Jumë sontarom buere tiöpota suayame jumë áma nésahuemmeu nóttek, éntok pariserommehui. Huanärim ínel ámeu jiahua, jumë sontarommehui: —¿Jatchiakem kaa ä nüpak? 46 Jumë sontarom ínel am yómmiak: —¡Jauhuey júne kaa jábe yoreme ínëli nok-la, íkäi yoremta nokä bénasi! 47 Huanäi jumë pariseerom ínel am yómmiak: —¿Emë két bäitäihuak? 48 ¿Jachu jábe yäurapo nésahueme o jábe pariserom ä súsualek jäni? 49 Të ï génte Diosta ley kaa täyame, bétte noki át chúpari. 50 Nicodemo éntok ínel ámeu jiahua, huä tukaapo áu nóitekaïhui, éntok huä ámemak näikiatukaïhui: 51 — ¿Jachu itom ley jukä yoremta yäurata bíchäpo nätuanake, kee báchä nok jíkkajaka, éntok kee jüneaka jíta ä yáalatukähui? 52 Huanärim ínel ä yómmiak: —¿Jachu émpo két galileo? Diosta jïojteritë bítcha, éntokë át suuhua, jauhuey júne jum Galileapo profeeta kaa áu tóboktiala. 53 Hueuhuëpulakam bem jóau bicha sájjak.
Jámut täbuik éhuil kunakame
1 Huanäi Jesús júya káhui Oliivou bicha siika. 2 Kethueytana éntok buere tiöpou yepsak. Huanäi büru génte áu yájjak. Áapo huämi káteka am majtiay. 3 Huanäi jumë leyta am mamajtiame éntok jumë pariseerom jámuttam täbui yoremta éhuil áu kunatualata téaka áu ä nüpak. Huanärim násuk ä kéchaka, 4 Jesústau ínel jiahua: —Maestro, ï jámut ä kuna kaa ä bíchäpo täbui yoremtamak böka téihuak. 5 Jü Moisésta ley éntok ínel jiahua: Jumë jaamuchim júnëli emo nüyeme am mamaasuka am súa nésahue. Émposu, ¿jáchisë jiahua? 6 Buëitukim ínëli jíaka, ä jioptuaka ä nätua báarey. Të Jesús, buíau kóm chätuka, súttuy buíapo jïojte táytek. 7 Tem naa múksi kaa nok yáateka, élaka ä temajey. Huanäi kíkteka ínel ámeu jiahua: —Huä enchim násuk kaa juënak yáalame, huäri tétata bát nüka áu jímma. 8 Júchi éntok kóm chätuka jum buíapo jïojte táytek. 9 Të bempo, íkäi jíkkajaka, nätuahuakam ténasim emo ínnëay, bem kaa tü ayulä bétana. Huanärim hueepulaka yeu kat táytek, ou yoiyöturimpo naateka chë kaa yoiyöhuemmeu tájti. Huanäi Jesús áapola áma taahuak, jü jámut éntok áa náapo. 10 Huanäi Jesús kíkteka, kaabeta áma bítchak, huakä jámutta jíbba. Huanäi ínel áu jiahua: —Émpo jámmut, ¿jáksum aane jumë enchi nätuame? ¿Jachu kaabe nokta béttesi emot chúppak? 11 Huanäi ínel ä yómmiak: —Ëe, kaabe, Señor —ti áu jiahua. Huanäi Jesús ínel áu jiahua: —Ínapo júnene kaa nokta béttesi emot chúppa. Simëe, të katë júchi juënak joohua.
Jesús jü ániata machiriame
12 Jesús éntok júchi géntetau nookak, ínel ámeu jíaka: —Ínapone jü ániata machiriame; huä ino sáu huéeme kaibu kaa machiku hueramnake, ál-la huakä machiriata áy jíapsihuamta jípunake. 13 Huanäi jumë pariseerom ínel áu jiahua: —Émpo emo bétana jíba nooka. Huä em emo bétana nokäu kaa lútüria. 14 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Eläposu ínapo ino bétana nooka, të in nokäu lútüria; buëitukne jüneiya jákübo in äbo yebij-latukähui, éntok jákun bicha in huéenakëhui. Të emë katem jüneiya jákübo in äbo yebij-latukähui, éntok jákun bicha in huéenakëhui. 15 Emë kía yoremem ä türë páman nokta jábemmet chúchupa. Ínapo éntok kaabetat nokta chúchupa. 16 Të ínapo jábetat nokta chúpätek, jü in nokäu lútüria; buëitukne kaa ínapola jíba jábetat nokta chúppa. Ál-la huä nee äbo bíttuakame, jü Dios Átchay, jábetat ínomak nokta chúppa. 17 Enchim leypo júnel jïojteri: Guoy oohuim nánälaisi nokäu jíba lútüria. 18 Ínapone jü ino bétana nokame; huä in Átchay nee äbo bíttuakame két ino bétana nooka. 19 Bempo éntok ínel áu jiahua: —¿Jáksu aane, jü em Átchay? Jesús éntok ínel am yómmiak: —Emë katem nee täya, éntok in Áchayta júnne. Nechem täyätek, in Áchaytem két täyä éiyey. 20 Jesús íkäi nokta nookak, buere tiöpopo am majtiaka jum tómita náu totoijhuäpo. Të kaabe ä buíssek, buëituk ä taahuari kee jee yuumay.
“Áman in huëu bicha, emë karem áman yájja”
21 Jesús júchi ínel ámeu jiahua: —Ínapone siime, éntokem nee jariunake; tem huam enchim kaa tühua yáarimpo kókkonake. Áman in huëu bicha, emë karem áman yájja. 22 Huanäi jumë judio yäuchim ínel jiahuay: —¿Jamak áapo áu më báare? Huäri béchïbo ínel jiahua: “Áman in huëu bicha, emë karem áman yájja.” 23 Huanäi Jesús ínel ámeu jiahua: —Emë ím buíapo joome; ínapo éntok jikat téhuekapo joome. Emë ím ániapo joome; ínapo éntok kaa ímï ániapo joome. 24 Kíalïkune ínel enchimmeu jiahuak: Enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake. Buëitukem kaa nee súalëtek in ájäriatukäu, enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake. 25 Huanärim ínel áu jiahua: —Émposu, ¿jábesäe? Huanäi Jesús ínel am yómmiak: —Béjane kësampo enchim téjhuaasuk. 26 Juebenakne jíta enchimmeu nok machik jípure, éntokne enchimmet nokta chúpanake. Të huä nee äbo bíttuakame tua lútüriata jípure. Ínapo éntok huakä in áa bétana jíkkaij-läu ím ániapo anemmeu nooka. 27 Tem kaa jüneaka taahuak, Dios Áchayta bétana ámeu ä nokaïhui. 28 Jesús éntok ínel ámeu jiahua: —Júnak jübua huakä Yoremta Üusi jikau tóboktiahuakem jüneenake in ájäriatukähui, éntok kaa kía in éäpo in jíta joähui; ál-lane huä Dios Áchayta nee majtiakäu jíba nooka. 29 Buëituk huä nee äbo bíttuakame ínomak aane; kaa nee ínapola tóij-la, jü Dios Átchay, buëitukne áapörik türëu jíba joohua. 30 Íäri bétana ä nokayo, juebenakam ä súaleka taahuak.
Jü lútüria jísumariata ara itom búttiaria
31 Huanäi Jesús jumë judiom ä súalekammeu ínel jiahua: —Emë huam in noki huë páman jíba anëtek, tua lútüriapem in disciipulomtunake; 32 éntokem lútüriata täyanake. Huä lútüria éntok súmaripo enchim búttianake. 33 Bempo éntok ínel ä yómmiak: —Ítapo Abrahamtatte yeu sákala, éntok jauhuey júne kaabeta bétukte ito jípula. ¿Jáchi súntuk émpo júnel jiahua: “Búttiatunakëem”? 34 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua, sïme huamë kaa tühuata joame, kaa tühuata bétukim jiapsa. 35 Huä tekoka sáyhuame kaibu jíba béchïbo jóapo tahuanake; të huä usiari ál-la jíba béchïbo áma tahuanake. 36 Júnëli jukä Diosta Üusi jísumapo enchim búttiako, lútüriapem jísumapo búttiataka emo jajamnake. 37 Jüneane Abrahamtat enchim yeu sákalatukähui; tërem nee më báreka éiya, buëituk in noki kaa enchim jíapsipo huétche. 38 Ínapo huakä Dios Áchaytamak aneka in bíchakäu enchimmeu nooka; emë éntok huakä enchim áchay bétana huémta enchim jíkkajäu joohua. Emë diablota áchayek 39 Huanärim ínel ä yómmiak: —Abrahamtate áchayek. Të Jesús ínel ámeu jiahua: —Emë Abrahamta üusimtuk, Abrahamta boojoriähuem joo éiyey. 40 Tem én nee më báreka éiya, lútüriata enchimmeu in nokakä béchïbo, huä Diosta bétana in jíkkajakähui. ¡Abraham íkäi kaa yáuhuak! 41 Emë huakä enchim áchay joäu joohua. Huanärim ínel áu jiahua: —Ítapo kaa kía ják éhuil usiari; huépülak jíbate áchayek, jukä Diosta. 42 Huanäi Jesús ínel ámeu jiahua: —Emë jukä Diosta Áchayeko, lútula huëpem nee nák éiyey, buëituk ínapo Diostat yeu simlataka äbo yebij-la. Kanne in éäpo äbo yebij-la; áapo nee äbo bíttuala. 43 ¿Jatchiakem kaa in nokibet jüneiya? Buëituk kaa in noki enchim jíkkaij bárë béchïbo. 44 Emë diablota átteam, jü enchim átchay; éntok áapörik éähuem joohua. Buëituk áapo yore súhua, kësam huëpo naateka, éntok jauhuey júne kaa lútüriata yáala, buëituk kaita lútüria át ayka. Buëituk ara nókïchiriata nokätek, ä áttea bétana nooka; buëituk áapo ara nókïchi, éntok ara nókïchi áchayhuaria. 45 Nee éntok lútüriata nokay júnne, katem nee súale. 46 ¿Jábesu enchim násuk ara nee nätua, kaa türik nee yáalä tíaka? Buëituk lútüriata nee nokay, ¿jatchiaka emë kaa nee súale? 47 Huä Diosta áttea Diosta noki jíkkaja; íäri béchïbem kaa ä jíkkaja, buëitukem kaa Dios áttearim.
Cristo Abrahamtapat bát huéiye
48 Huanäi jumë judio yäuchim ínel ä yómmiak: —¿Jachute kaa tüisi jiahua ítapo, enchi samaritanö tíaka, éntok lemooniota enchi jípurëhui? 49 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Ínapo kaa lemooniota jípure. Ál-lane in Átchay jikau chátcha; emë éntok kía kaitapo nee bítcha. 50 Jukä sïmek béppa musäla machik, kanne ino béchïbo ä jaria. Të aane, huä ino béchïbo ä jariame. Áapo huä nokta yoret chúpame. 51 Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Huä in noki huë páman áu jípureme, kaibu muknake. 52 Huanäi jumë judio yäuchim ínel áu jiahua: —Én ál-late tua jüneiya lemooniota em jípurëhui. Abraham muukuk, éntok jumë profeetam júne kókkok. Émpo éntok em noki huë páman áu jípureme, kaibë ä muknakë tíiya. 53 ¿Jachë émpo chë yöhue itom áchay Abrahamta béppa, jü mukukame? Éntok profeetam júne kókkok. ¿Jábeta bénasisë emo éria? 54 Huanäi Jesús ínel am yómmiak: —Ínapoïsune ino úttilëtek, in ino úttilëu kaita béj-re. Huä in Átchay, Áapo nee úttile, huä enchim emo Diosek tíähui. 55 Të emë kaa ä täya. Ínapo ál-la ä täya. Kanne ino ä täyä tíätek, kíane ara nókïchitu éiyey, enchim bénasi. Tëne ä täya, éntokne ä nokihua yöre. 56 Jü Abraham enchimmak huéeri áu al-leetuak, huakä in taahuari áu bínnakë tíaka. Huanäi éntok ä bíchaka, al-leaka taahuak. 57 Huanäi jumë judio yäuchim ínel áu jiahua: —Émpo kee cincuenta huásuktiriam huéria, ¿éntokë Abrahamta emo bít-lä tíiya? 58 Jesús éntok ínel ámeu jiahua: —Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Kee jee Abrahamta yeu tómtey, ínapone huéiye. 59 Huanärim téttam nüka ä mamaasu báarey. Të Jesús am éusuriaka, buere tiöpopo yeu siika, áme násuk ámani.
Jesús líptita pujtetuak
1 Áma huam huéeka Jesús senu yoremta líptitaka yeu tómtekamta bítchak. 2 Huanäi jumë ä disciipulom ínel ä temajek: —Maestro, ¿jábesu kaa tühuata yáuhuak, íkäi ínëli líptitaka yeu ä tómtekä béchïbo? ¿Áapo , o ä áchayhuam? 3 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Áapo éntok ä áchayhuam júnne, katim kaa tühuata yáuhuak, líptitaka yeu ä yoremtunakë béchïbo; ál-la Diosta útteara át yeu machinakë béchïbo. 4 Úttea huä nee äbo bíttuakamta tékil in yáanakëhui, huakä taahuata kee jee simeyo. Tukaari yebijnake; huanäi jábe júne kara tekipanoanake. 5 Ím ániapo in anëpo tájti, íkäi ániatane machiria. 6 Íkäi noksuka, buíapo chít huátteka, techoata yáuhuak. Huanäi súttuy ä nüka, líptita pusimmet ä teekak. 7 Huanäi ínel áu jiahua: —Ámanë sika emo báksia bäam mánekäpo Siloë téäpo. (Siloé “áman bíttuari” tiau báare.) Áapo áman sika áu báksiak; huanäi bíchaka nóttek. 8 Huanäi jumë áa náapo jóakaïhui, éntok jumë bannaataka ä täyäu ä líptitukäu, ínëlim náu jiahuay: —¿Jachu ïri kaa áman káteka nénetaneïhui? 9 Huate ínel jiahuay: —Áapo ájäria. Huate éntok: —Ëe, kaa ájäria. Alë bénna. Áapo éntok ínel jiahuay: —Ínapone ájäria. 10 Huanärim ínel áu jiahua: —¿Jáchisë ayuka én ara bítcha? 11 Huanäi ínel am yómmiak: —Huä yoreme Jesús téame techoata yáaka pusimpo ínochä teekak, ínel inou jíaka: “Ámanë bäam mánekäu Siloéu sika emo báksia.” Huanäine áman sika ino báksiaka bíchaka taahuak. 12 Huanärim ínel áu jiahua: —¿Jáksu aane, jü yoreme? Áapo éntok: —Jëitu —támeu jiahua.
Jumë pariseerom ä temajek jukä líptitukäuta
13 Jumë pariserom bíchäpo yeu tóijhuak, jü líptitukaïhui. 14 Jimyore taahuaritukay, jukä Jesústa techoata yáaka, jukä líptita pujtetuakähui. 15 Huäri béchïbo, júchi bénasim ä temajek, jumë pariseerom, jáchin ä pujtekä bétana. Huanäi ínel ámeu jiahua: —Techoata pusimpo ínot teekak. Huanäine ino báksiaka bítchak. 16 Huanäi huate pariseerom ínel jiahuay: —Jü yoreme kaa Diosta bétana huéiye, buëituk jimyore taahuata kaa yöre. Huate éntok ínel jiahuay: —¿Jáchisen juëna yóremtaka ímëi señaalim joonake? Júnëlim kaa nanabeu éaka náu nok nássuay. 17 Huanärim júchi ínel áu jiahua, jü líptitukäutahui: —¿Jáchisë jiahua émpo, huä enchi pujtetuakamta bétana? Áapo éntok am yómmiak: —Ínapo, ä profeetä tíiya. 18 Të jumë judio yäuchim kaa ä súaleka taahuak, kaa bíchaka ä pujtekä bétana. Huanärim jukä líptitukäuta áchayim núnutebok. 19 Huanärim am nátemajek: —¿Jachu ïri jü enchim üusi, huä kaa bíchaka enchim tómtilä tíähui? ¿Jáchi súntuk én bítcha? 20 Jumë ä áchayim ínel am yómmiak: —Jüneate íkäi itom üusekähui, éntok líptitaka yeu ä tómtekähui; 21 të én jáchin ä bíchäu, éntok jábeta ä pujtetuakäu, katte jüneiya. Áapo béja yöhue; akem ä temaje. Áapo noknake. 22 Ä áchayhuam ínëli jiahuak, judio yäuchim májhueka. Buëituk ímëi nokta náu yáalatukay, ínel jíaka: “Kía jábeta júne Jesústa Mesías tíayo, jum tiöpopote yeu ä béptebonake.” 23 Huäri béchïbom júnel jiahuay, jumë ä áchayim: “Béja yöhue; áapörikem nátemaje.” 24 Huanärim júchi jukä yoremta líptitukäuta núnuteboka, ínel áu jiahua: —Diosta bíchäpë lútüriata itom téjhua. Ítapote jüneiya íkäi yoremta juëna yóremtukähui. 25 Áapo éntok ínel am yómmiak: —Ä juëna yóremtukäu, ínapo kaa jüneiya. Të senu huémtane ál-la jüneria: Ínapo kaa bítchay, tëne én ál-la bítcha. 26 Júchim éntok ínel áu jiahuak: —¿Jítasu emou yáuhuak? Éntok, ¿jáchisu enchi pujtetuak? 27 Áapo éntok ínel am yómmiak: —Béjane enchim téjhuaala, të katem nee nok jíkkaja. ¿Jatchiakasem júchi ä jíkkaij báare? ¿Jachu két emë ä disciipulomtu báare? 28 Huanärim áu omteka ínel áu jiahua: —Émpo jü yoremta disciipulo; të ítapo Moisésta disciipulomte. 29 Ítapo jüneiya Diosta Moiséstau nokakähui; të íäri bétana, katte jüneiya jákun ä jometukähui. 30 Jü yoreme éntok ínel am yómmiak: —Ïri tua át guómtisi maachi, áapörik nee pusim étaporiakähui, éntok enchim kaa ä jüneriähui jákun ä jometukähui. 31 Huittite jüneiya Diosta jumë juëna yóremem kaa nok jíkkajähui; të jábe júne Diosta májhueka, ä éä páman áu boojoriame, huákäi nok jíkkaja. 32 Jauhuey júne kaabeta bétana jíkkaij-ri líptitaka yeu tómtilataka ä bíchakä bétana. 33 Ï kaa Diosta bétana huëtek, kaita ara yáa éiyey. 34 Huanärim ínel ä yómmiak: —Émpo kaa türiku yeu tómtilataka júne, ¿itom majtia báare? Huanärim áma yeu ä jaasek.
Jü Diosta noki kaa täyame líptita bénna
35 Jesús ä jíkkajak, áma yeu ä jaahuakä bétana. Huanäi ä téaka, ínel áu jiahua: —¿Jachë émpo Diosta Üusi súale? 36 Áapo éntok ínel ä yómmiak: —Señor, nechë téjhua ä jábetukähui, in ä súalnakë béchïbo. 37 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Akë ä bít-la; ínapone ájäria, jü émomak nokame. 38 Huanäi tónommea kíkteka ä yörek, ínel jíaka: —Señor, enchine súale. 39 Jesús éntok ínel jiahua: —Noktane chúpa báreka ím ániau yepsak, huamë kaa bíchame bínnakë béchïbo, huamë bíchame éntok kaa bíchamta bénasi am tahuanakë béchïbo. 40 Huanäi huate pariseerom áamak anëu, íkäi jíkkajaka, ínel áu jiahua: —¿Jachu ítapo két liliptim? 41 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Liliptimtukem, jü kaa tühua kaa enchimmet ayu éiyey. Të én enchim emo bíchä tíä béchïbo, jü kaa tühua enchimmet ayka.
Jumë kabara kóräim ejemplo
1 ’Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Jü kaa kabara kóräi puerta páman kibakekame, të sékäna áman túbuktekame, lak-ron, éntok útteapo jábeta jíta üuhua. 2 Të huä puerta páman kíkkibakeme, áapo jü kab-yeero. 3 Jü puertata suayame, íkäi ä étaporia. Jumë kabaram éntok jukä kab-yeerota nok täya. Áapo éntok jumë ä kabarammeu bem téhuampo ámeu nokaka, yeu am béeba. 4 Huamë sïme ä átteahuam yeu am sákasuk ámepat huéenake. Jumë kabaram éntok ä guojaanake, buëitukim ä nok täya. 5 Të kaa bem täyähuim kaibu guojaanake, ál-lam ä tö tenninake, buëitukim tattäbuim nok jíahuita kaa täya. 6 Íkäi ejemplota ámeu yétchak, jü Jesús; të bempo kaa jüneaka taahuak, jíta bétana ámeu ä nokaïhui.
Jesús, jü tü kab-yeero
7 Jesús éntok júchi ámeu nookak, ínel jíaka: —Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Ínapone ájäria jü kabara kóräi puerta. 8 Sïme huamë ínopat äbo yájakame, útteapom jábem jíta üuhua, éntokim ëekbua; të jumë kabaram katim am nok jíkkajak. 9 Ínapone jü puerta; huä ínot éaka kabara kóräiu kibakeme, jínëutuna. Kóräipo kíkkibaknake, éntok yeu hueramnake, éntok tüli básota téunake. 10 ’Jü lak-ron kía ékbua báreka yebijnake, éntok jábeta më báreka éntok jíta chíbejtiaka ä tejal báreka. Të ínapo äbo yebij-la jíapsihuamta enchim jípunakë béchïbo, éntok büruk béppa yún enchim ä jípunakë béchïbo. 11 Ínapone jü tü kab-yeero. Huä tü kab-yeero huä ä jíapsi nénkinake ä kabaram béchïbo. 12 Huä tómipo kabaram suayame, kaa tua tü kab-yeero, éntok kabaram kaa átteak. Robota áu huémta bíchätek, kabaram tö búitinake. Huanäi jü robo ámeu yepsaka am kíkkisuka chíbelam jaanake. 13 Júnëli huä tákiataka kabaram suayame búitinake, buëituk kía tómipo am suaya. Kabaram täruk júnne, kaita áma täru. 14 ’Ínapone ájäria jü tü kab-yeero. Jumë in kabaramne täya; huamë in kabaram éntok, nechim täya. 15 Alë bénasi jü in Áchay nee täya, éntok ínapo két in Áchaytane täya. Éntokne in jíapsi nénka jumë kabaram béchïbo. 16 Huate kabaramne jípure, të huámëi kabaram kaa ímï kóräipo joome. Huámëine két äbo huérianake, éntokim két nee nok jíkkaijnake. Huépul bénasim náu anna; éntok huépü kab-yerotunake. 17 ’Jü in Áchay huäri béchïbo nee nákke, buëitukne sïmem béchïbo in jíapsi nénka; chúkula éntokne júchi ara ä nüye. 18 Kaabe nee ä úhua; ál-lane in júnel éä béchïbo muuke. Útteatane jípure in muknakë béchïbo, éntokne útteata jípure júchi jíapsita in nünakë béchïbo. Íkäi nésautane mabetak, in Áchay bétana. 19 Kaa nanabeu éaka, júchim náu nok nássua táytek, jumë judio yäuchim, ïri nokta béchïbo. 20 Juebenakam ínel jiahuay: —Lemooniota jípure. Rokotula. ¿Jatchiakem ä nok jíkkaja? 21 Huate éntok ínel jiahua: —Jábe lemooniota jípureme kaibu ilë bénasi noknake. ¿Jachu jü lemoonio ara pusim am étaporia, jumë liliptim?
Jumë judio yäuchim Jesústa omoutek
22 Buere tiöpota chúpukäu huáatihuay. Júkärim pajkoriay, jum Jerusalémpo. Huamë taahuarimmechi éntok sébe tiempotukay. 23 Jesús éntok áma naa huéiyey, buere tiöpopo, Salomónta portaalim ti téttehuaahuäpo. 24 Huanäi jumë judio yäuchim ä kóntiaka ínel áu jiahua: —¿Jauhuey tájtisë itom jíapsi kaa al-leetuanake? Émpo jü Cristotukätek huittë itom téjhua. 25 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Enchimne ä téjhuaasula, të katem nee súale. Huä tékil in yáari in Áchay téhuampo, huäri ino bétana nooka; 26 të emë kaa ä súale, buëitukem kaa in kabaram, in enchimmeu jíakä bénasi. 27 Jumë in kabaram nee nok täya; ínapo éntok am täya, éntokim nee guojaase. 28 Ínapo éntok jíbapo béchïbo jíapsihuamta am miika. Bempo kaibu emo tärunake jauhuey júnne, éntok kaabe in mámpo yeu am huíknake. 29 Huä in Átchay nee am mikakame, chë sïmem béppa nésahue, éntok kía jábe júne kara in Áchay mámpo yeu am huíkke. 30 Ínapo, éntok in Átchay, náute huépülay. 31 Huanäi jumë judio yäuchim júchi tétam nüka, ä mamaasu báreka. 32 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Juebenakne türi tékilta enchim bíttuala, in Áchay bétana huémta. ¿Jíta tékilta béchïbosem nee mamaasu báare? 33 Jumë judio yäuchim éntok ínel ä yómmiak: —Huä tü tékilta béchïbote kaa enchi mamaasu báare, ál-la Diosta béj-reka em nokakä béchïbo; buëituk émpo yoremtaka júnne, Diosta bénasi emo joohua. 34 Jesús éntok ínel am yómmiak: —¿Jachu kaa ínel jïojteri enchim leypo: “Ínapo ínel jiahua, emem diosim”? 35 Huamë Diosta noki mabetakame diosim tíiya. Huakä jïojterita kaabe ara täbuiasi ä yáuhua. 36 Buëituk Dios Átchay nee yeu púhuak; ím ániau nee kóm bíttuak. ¿Jatchia júntukem Diosta béj-reka nee nokä tíiya, ínapo Diosta Üusi ti nee jíakä béchïbo? 37 Jukä in Áchay tékil kaa nee joay, katem nee súalpo yumala. 38 Të nee ä joay ál-la, éläposem nee kaa súale, të huakä tékilta in joähuem súale, enchim jüneenakë béchïbo, éntok enchim ä súalnakë béchïbo, jukä Dios Áchayta ínot anëhui, éntok in át anëhui. 39 Júchim éntok mámpo ä tatab báreka tekipanoay, të áapo bem mámpo áu yeu huíkkek. 40 Huanäi Jesús júchi siika, Jordán huáytana bicha, áman kësam huëpo Juanta batöaïpo. Huanäi huämi taahuak. 41 Huanärim juebenaka áu yájjak, ínel jíaka: —Juan lútüriapo kía jíta señalta júne kaa yáuhuak; të sïme Juanta íäri bétana nokakäu lútüriatukay. 42 Huanäi huämïri juebenaka ä súsualeka taahuak.
Láazarota mukukä bétana nokhuame
1 Senu yoreme Láazarö téaka kökorey, Betaniapo jometaka, María éntok Marta ä ákorohua pueblopo. 2 María, Láazaro kökoremta huaayi, ïri júnel jü Señortat jukä perfuumeta musäla jubak töak, éntok ä chonimmea guókpo ä huaachak. 3 Láazarota huaayim Jesústau nokta bíttuak, ínel áu am jiau sáhueka: —Señor, jü tüisi em nákëu kökore. 4 Jesús éntok ä jíkkajaka ínel jiahua: —Ï kökoa kaa áy kókko béchïbo, ál-la huakä sïmek béppa musäla maachik Diostat ä bínnä béchïbo, éntok két ä Üusibet ä bíttunakë béchïbo. 5 Jesús éntok Martata nákkey, éntok ä huayihua, éntok Láazarota. 6 Të íkäi jíkkajaka, ä kökorë bétana, júchi guoy táapo áma taahuak, ä aneïpo. 7 Huanäi chúkula jumë ä disciipulommeu ínel jiahua: —Jántebu júchi Judea buíärau bicha. 8 Huanäi jumë ä disciipulom ínel áu jiahua: —Maestro, én kaa bínhua jumë judio yäuchim enchi jariay, enchi mamaasu báreka. Ä júnëlituk júnne, ¿júchë áman huée báare? 9 Jesús éntok ínel am yómmiak: —¿Jachu jü taahuari kaa dooce horam jípure? Huä taahuapo hueramame kaibu tëitinake, buëituk ímï ániapo machiriay bítcha; 10 të huä tukaapo hueramame tëitinake, buëituk jü machiria áu bëye. 11 Íkäi noksuka, ínel ámeu jiahua: —Huä itom chami Láazaro kótche; tëne áman huéiye ä búsa báreka. 12 Huanäi jumë ä disciipulom ínel jiahua: —Señor, kóchëtek, jíba tua yún éenake. 13 Jesús ínëli jiahuak, Láazarota mukilä tíaka. Të bempo kócheka jimyorehuamta bétana ä nokä téiyey. 14 Huanäi Jesús huitti ínel ámeu jiahua: —Láazaro béja muukuk. 15 Enchim béchïbone al-leiya, kaa áman itom anekä béchïbo, enchim nee súalnakë béchïbo. Të ámante áu kannake. 16 Huanäi huä Toomas, Guoguörï téame, ínel jiahua huamë áamak disciipulommehui: —Ítapo kétte áamak kannake, áamak kókko béchïbo.
Jesús yore jíabitetuame éntok jíapsihuamta yore mákame
17 Jesús áman yepsaka jünëiak: Láazaro béja naiki taahuarey, mäaritaka. 18 Betania pueblo éntok kaa mékka Jerusaléniu taahuay, jíba tua batte báij kiloometropo. 19 Juebena judiom ámeu yáij-latukay Martatau éntok Maríatahui, am yánti jíapsi joa báreka, bem ábachi mukukä béchïbo. 20 Huanäi Marta jukä Jesústa áman huë tíay ä jíkkajaka, ä nankiseka yeu siika; María éntok jóapo taahuak. 21 Huanäi Marta Jesústau ínel jiahua: —Señor, enchi ím aney in ábachi kaa muk éiyey. 22 Të énne két jüneiya, sïmeta Diostau em aahuäu, Dios enchi ä máknake. 23 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Em ábachi jíabitenake. 24 Marta éntok ínel áu jiahua: —Ínapo jüneiya ä jíabitenakëu júnak sïmem jíabiteyo, huakä taahuata yumako. 25 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Ínapone jü yore jíabitetuame éntok jü jíapsihuamta yore mákame. Huä nee súaleme mukilataka júne júchi jiapsinake. 26 Éntok sïme huä jiapsaka nee súaleme jíbapo béchïbo kaibu muknake. ¿Jachë íkäi súale? 27 — Jeehui, Señor —táu jiahua—. Ínapo ä súale, enchi Cristotukähui, jü Diosta Üusi ím ániau kóm yebij-lame.
Jesús Láazarota mäaripo huéeka buaanak
28 Marta éntok íkäi noksuka áman sika, jukä Maríata ä huayhua núnnuk, éhuil ínel áu jíaka: —Jü Maestro ím aane; enchi núnnu. 29 Áapo íkäi jíkkajaka, bamsipo kíkteka áman áu siika. 30 Jesús ketune kee huam ili pueblou kibakey, Martata ä nankekäpo ketune aaney. 31 Huanäi jumë judiom jóapo áamak aneka ä sirok aniaïhui, Maríata bamsipo yeu ä sik, akim ä guojaasek, ínel jíaka: “Áman siika, ä mäariu buanseka.” 32 María jum Jesústa anëu yepsaka, ä bíchaka, guókpo áu tónommea kíktek, ínel jíaka: —Señor, enchi ím aney, in ábachi kaa muk éiyey. 33 Jesús ä buanay ä bíchaka, éntok két huamë judiom áamak kateïhuim buaname bíchaka, jíapsi sóokteka áu yoyoak, tüisi siroksi. 34 Huanäi ínel jiahua: —¿Jáksem ä maäak? Bempo éntok ínel áu jiahua: —Señor, äbë sika ä bítcha. 35 Huanäi Jesús buaanak. 36 Huanäi jumë judiom ínel jiahua: —¡Akem ä bítcha, tua ä nákkey! 37 Huate éntok áme násuk aneme ínel jiahuay: —¿Jachu ïri kara jíta yáuhuay, Lázarota kaa muknakë béchïbo, jáchin jukä líptita ä pujtetuakä bénasi?
Láazarota jíabitek mukilataka
38 Jesús, ä jíapsipo júchi tüisi siroksi éaka, ä mäariu bicha siika. Téta guójöriatukay; ï guójöria éntok téta buëurukuy páttiaritukay. 39 Jesús ínel jiahua: —Jukä tétatem mékka bíaktia. Marta éntok, jü mukilata huaayi, ínel áu jiahua: —Señor, béja chïcha juuba, buëituk béja naiki taahuare. 40 Jesús júnel áu jiahua: —¿Jachune kaa enchi téjhuaala, ä súalëtek, Diosta bétanë sïme ujyoriata chë musäla machik bínnake? 41 Huanärim tétata mékka bíaktiak, jukä mukilata áy páttiatukaïhui. Huanäi Jesús, téhuekau jikau remteka, ínel jiahua: —In Átchay, enchine baysauhue enchi nee jíkkajä tíaka. 42 Ínapo jüneiya, enchi nee jijikkajähui; tëne júnel jiahuak huakä génte juebenaraata ino chíkola aneme béchïbo, enchi nee äbo bíttuakäu am súalnakë béchïbo. 43 Íkäi noksuka, kusisi chachayek: —Láazaro, ¡yehuë huéiye! 44 Huä mukilatukäu éntok yeu siika, mámpo éntok guókpo sánkommea súmataka. Ä pújbahua éntok sánkommea bïtiatukay. Jesús éntok ínel jiahua: —Akem ä búttia, ä huéenakë béchïbo.
Noktam náu yáuhuak, Jesústa më báreka
45 Huanäi juebena judiom Maríatamak an báreka áma yáij-latukay. Huanärim Jesústa yáakäu bíchaka ä súsualek. 46 Të huaate jumë pariserommeu sájaka, Jesústa yáakäu am téjhuak. 47 Huanäi jumë buere tiöpopo chë nésahueme éntok jumë pariseerom jukä yäurata náu núnuka, ínel jiahua: —¿Jáchisute annake? Buëituk ï yoreme juebena señaalim joohua. 48 Kía ínëli itom ä tójak, sïme ä súalnake. Huanäi jumë sontaro romaanom äbo yájaka jukä itom buere tiöpota tátabnake, éntokim huakä itom pueblo luutianake. 49 Huanäi jü Caifás ámemak joome, huäri huásuktiat chë nésahueme, ínel ámeu jiahua: —Emem kaita jüneria, 50 éntokem kaa jüneiya, ito béchïbo chë ä türiakähui, huépü yoremta itom pueblota béchïbo muknakëhui, të kaa sïme yóremraata kókkonakëhui. 51 Kaa ä éäpo íkäi nookak, Jesústa bétana, ál-la huäri huásuktiriat buere tiöpopo chë ä nésahuë béchïbo, huä Judea génteta béchïbo Jesústa muknakeïhui, 52 éntok kaa kía huäri génteta béchïbo jíbba, két huamë Diosta üusim chíbejtilam náu lópola am rúktiä béchïbo. 53 Júnëli huäri taahuarit naateka náhuim nokta yáuhuak, ä mëtebo báreka. 54 Huäri béchïbo Jesús béja kara machisi jumë judiom násuk naa huéiyey, ál-la mékka bicha siika, senu buíärau see päria, huä pueblo Efraín téähui. Huämi taahuak, jumë ä disciipulommaki. 55 Éntok béja kaa jaikika bëyey, judiom pajkota yumanakëhui. Huanärim juebenaka Jerusaléniu jikau sájjak, kee pajkota yumayo emo báksia báreka, bem ä boojoriä bénasi. 56 Huanärim jukä Jesústa jariay. Jum buere tiöpopo aneka, ínëlim emo nátemajey: —¿Jáchisem éiya? ¿Jachu kaa äbo pajkou yebijnake jäni? 57 Huanäi huamë buere tiöpopo chë nésahueme éntok huamë pariseerom át nésahuek, huä jábe júne ä jüneriame, ják ä anëhui, yeu ä buís sáyhuak, ä pereesote béchïbo.
Jesústat pueblo Betaniapo perfuume huáttiahuak
1 Búsan taahuarim bëyey, kabara jísobahuaka Páscuata yáanaïhui. Jesús pueblo Betaniau yepsak, Láazarota jóapo. Ïri mukilatukay, të Jesús kókkolam násuk ä jíabitetuak. 2 Béja kúptey Jesústam tepa buere äbosey. Marta éntok jíta am jooriay. Láazaro éntok Jesústamak mesau kátekay. 3 Huanäi María senu litro perfuumeta násuk áman Jesústat guókimmet töak, éntok ä chonimmea ä huaachak. Jü kári éntok musäla jubay tápunak. Ï perfuume tüisi béj-retukay. 4 Huanäi senu ä disciipulo ínel jiahua, huä Judas Iscariotë téame, Símonta üusi, huä ä nénkinakeïhui: 5 — ¿Jatchiakasu kaa ï perfuume báij cien tékil béjhuapo nénkihuaka, póobem ä miika? 6 Judas ínëli jiahuak, kaa póobem ä jiokolë béchïbo; ál-la ékbua ara jíta nüyey; buëituk jukä tómi bóosata jípureka, jukä áma öorehuamta nunüyey. 7 Huanäi Jesús ínel áu jiahua: —Akë ä tójja. Áapo in mäanä taahuari béchïbo ä bëlatukay. 8 Buëituk jumë póobem jíbem enchimmak am jípunake; ínapo éntokne kaa jíba enchimmak tahuanake.
Noktam náu yáuhuak, Láazarota më báreka
9 Juebena judiom Jesústa áma aney jünëriaka, ámanim yájjak, kaa áapörik jíba bít báreka, të Láazarota kétchi, jukä kókkolam násuk ä jíabitetuakaïhui. 10 Të huamë buere tiöpopo tua chë nésahueme nokta náu lútüria yáuhuak, jukä Lázarota két mënä béchïbo, 11 buëituk áapörik béchïbo juebena judiom emo näikimtey, Jesústa súaleka.
Jesús mám tájtiriahuaka Jerusaléniu kibakek
12 Yokoriapo génte bueresi juebenaka jum pajkou yáij- latukaïhui, Jesústam jum Jerusaléniu yebisisë téamta jíkkajak. 13 Huanärim jumë tako sáhuam nüka, ä nankiboka yeu sájjak, éntokim ínel chaayey: —¡Tüisi mabettunake! ¡Ï santo, jü Señorta téhuampo yebisiseme, jü Israeltau Rey! 14 Huanäi jü Jesús jukä buru asölaata téaka át jikat yejtek, jïojteta jíä bénasi: 15 Katë májhue, buere pueblo Siónta maala; Ímï huéiye jü em Rey, Buru asölaatat yejsimeka. 16 Íachïrim kaa jüneaka tahuakay, jumë ä disciipulom kësam huëpo; të jukä Jesústa jíabitek bueresi úttilhuaka ä mabethuak. Huanäi jübuam áu huáhuaatek, áa bétana íkäi jïojtetukähui, éntok áachä chúpahuakähui. 17 Jü génte áamak aneïhui, áa bétanam nookay, jáchin Láazarotau chachayeka jum ä mäaripo kókkolam násuk ä jíabitetuak. 18 Huäri béchïbo két jü génte ä mabet báreka áma yájakay, buëitukim ä jíkkajak, áapörik íkäi señalta yáakä bétana. 19 Të jumë pariseerom, bempo náu ínel jiahuay: —Béjem ä bítcha, kaitate ara yáuhua. Áachem suuhua, ¡sïme génte áamak kaate!
Huate griegom jukä Jesústa jaria
20 Huate griegom áme násuk aaney, huamë áman pajkou Diosta yöri báreka jikau sákalam násuku. 21 Ímëi Felipetau rúktek, pueblo Betsaida Galilea buíärapo jometahui. Huanärim jiokot áu jiahuay, ínel jíaka: —Jesústate bít péiya. 22 Feliipe éntok Andrésta ettejhuariak. Huanäi jü Andrés éntok Feliipe Jesústam téjhuak. 23 Jesús éntok ínel am yómmiak: —Tiempo béja yumase, jukä Yoremta Üusi ti téhuaakamta úttilnähui. 24 Tua lútüriapone enchimmeu ínel jiahua: Jü tirijko báchia kaa buíapo kóm huécheka mukuka síhuekätek, áapola tahuanake; të mukuka síhuekätek, yún takanake. 25 Huä ä jíapsi beutireme ä tärunake; të ím ániapo ä jíapsi kaa beutireme, ä yü jiapsinakë béchïbo ä ëria. 26 Jü nésauta nee jooria báreme nee guojaanake. Huanäi huam in anëpo két annake, huä nésauta nee jooriame. Jü nésauta nee jooriame, in Átchay ä úttilnake.
Jesús ä mëna bétana nooka
27 Huanäi Jesús ínel jiahuak: —¡Tepa kaa al-leeri in jíapsit aayuk! ¿Jáchisune jiaunake jäni? Karane ínel jiahua: “In Átchay, ¡inou huéenakemta bétanë nee jínëu!” ¡Buëituk íkäi in chúpanakë béchïbone äbo yepsak! 28 In Átchay, em téhuamë yörisi úttile. Huanäi jíahui téhueka bétana kóm yuumak, ínel jíaka: “Béjane yörisi am úttilsuk, éntokne júchi yörisi am úttilnake.” 29 Huanäi huä génte juebenara áamak anëu jukä jíahuita jíkkajaka, yúkuta júnel omtë tíiyay. Huate éntok ínel jiahuay: —Diosta ángel áu nookak. 30 Huanäi Jesús ínel ámeu jiahuak: —Ï jíahui kaa ino béchïbo äbo kóm yuumak, ál-la enchim béchïbo. 31 Ëni ájäria ï ániapo anemmet nokta chúpatunakëhui. Én huä diablo ím ániapo bueresi ä nésahue násuk júne yeu béptunake. 32 Ínapo éntok buíapo jikau tóboktiahuak, sïmemne inou rúktianake. 33 Ínëli jiahuay, jáchin ä muknakëu am jüneriä ïaaka. 34 Huä génte ínel ä yómmiak: —Ítapo jum Diosta leypo ä jünëriak, Cristota jíbapo béchïbotunakëhui. ¿Jáchisu júntukë ä tóboktianä tíiya, jukä Yoremta Üusi ti téhuaakamta? ¿Jábesa júntuk, ïri Yoremta Üusi? 35 Huanäi jü Jesús ínel ámeu jiahua: —Ketune chúbala enchim násuk annake, jü machiria. Náasem kaate, ketune machiriata enchimmeu ayuako, kaa máchiraata kaa enchim jaatianakë béchïbo; buëituk huä kaa machiku hueramame kaa jüneiya jákun bicha ä huëhui. 36 Ketune machiriata jípurekem ä súale, jukä machiriata, machiriapo enchim usiarimtunakë béchïbo. Íkäi nookak jü Jesús; huanäi sika am éusuriak.
Jumë kobanaro judiom kaita súalëram
37 Të juebena señaalim bem bíchäpo ä yáak júnne, katim ä súaley, 38 profeeta Isaíasta nokakäu chúpnakë béchïbo, ínel jíamta: Señor, ¿jábesu ámeu itom nokakäu súale jäni? Éntok ¿jábetausum áu yeu machiriak jäni, huamë Señorta mámmam? 39 Íäri béchïbom kaa ä súaley, buëituk két ínel jiahua jü Isaíasta jïojteri: 40 Bempörim puj páttiak, éntok bem jíapsi námakasi yáuhuak, pusimmea kaita bem bínnakë béchïbo, éntok jíapsiy kaita bem jünerianakë béchïbo, júnëli kaa jíapsi kúakteka, kaa nee am jínëunakë béchïbo. 41 Isaías ínel jiahuak, Jesústa úttilnäu bíchaka, buëituk áa bétana nookak. 42 Kía júnentaka júnne, yäuram juebenaka ä súaleka taahuak. Të pariserom béchïbo katim emo yeu buíssey, kaa huam bem náu yayajäpo emo yeu bép ïaaka. 43 Buëitukim chë ä türey, jukä yoremta úttilhuä bétana bem máknäu, Diosta úttilhuäu béppa.
Jü Jesústa noki jumë yoremem nätuanake
44 Jesús kusisi nokaka ínel jiahua: —Huä nee súaleme kaa nee jíba súale, ál-la huakä nee äbo bíttuakamta kétchi. 45 Huä nee bíchame, huakä nee äbo bíttuakamta két bítcha. 46 Ínapo, jü machiria, äbo ániau kóm yebij-la, sïme huamë nee súaleme kaa machiku aneka áma kaa am kókkonakë béchïbo. 47 Jábe júne in noki jíkkajaka, të in éäu kaa joame, ínapone kaa ä nätua; buëitukne huamë ím ániapo aneme kaa nätua báreka äbo kóm yebij-la, ál-la am jínëu báreka. 48 Huä kaa nee mabetakame, éntok in noki kaa jíkkaij báreme, jábeta ä nätuanakemta jípure. Jü noki in nokakähui, taahuata yumak, ä nätuanake. 49 Buëituk ínapo kaa kía in éäpo ä nok-la; huä Áchayhuari nee äbo kóm bíttuakame, áapo nee át sáuhuek jíta in noknakëhui, éntok jíta enchim in majtianakëhui. 50 Éntokne jüneiya ä nésaurihua yü jíapsihuamtukähui. Júnëline huakä in nokäu nooka, huakä Dios Áchayta nee ä téjhuaakä pámani.
Jesús jumë ä disciipulom guók báksiak
1 Senu taahuari bëyey, kabara jísobahuaka Páscuata yumaseïhui. Jesús jüneiyay, tiempota áa béchïbo yumalatukaïhui ím ániapo yeu ä huéenakeïhui, ä Áchaybeu bicha. Ä átteahuam ím ániapo aneme jíba bénasam nákkek, ä mukëpo tájti. 2 Huanäi tukaapo am jïbuay, jü diablo Judasta jíapsipo kibak-latukay, Jesústa ä nénkinakë béchïbo. Ïri Judas Iscariote, Símonta üusitukay. 3 Jesús jüneiyay ä Áchayhua sïmeta ä mámpo ä tóij-latukaïhui, éntok Diosta bétana áu hueïhui, éntok Diostau bicha áu huéenakeïhui. 4 Júnëli kíkteka, jumë súppem béppa huéeme áu úhuak. Toallam éntok nüka, am huikojtek. 5 Huanäi buere puraatopo bäam yeu töaka ä disciipulom guók báksia táytek, éntok jumë toallam ä huikosakäubey am huaachak. 6 Huanäi Jesús jü Símon Perotau rúktek; Pero éntok ínel áu jiahua: —Señor, ¿jachë émpo nee guók báksia báare? 7 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Jü in jóäbet émpo kaa át jüneiya én láuti; të chúkula ál-lë át jüneenake. 8 Peero éntok ínel áu jiahua: —Katë nee guók báksianake, jauhuey júnne. Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Kaa nee enchi guók báksiak, kaitë ínomak jípunake. 9 Huanäi jü Símon Peero ínel áu jiahua: —Señor, ä júnëlitunakey, kaa in guókim jíbba, in mámmam éntok in kóba júnë báksia. 10 Të Jesús ínel áu jiahua: —Jü bemelasi úbari kaa júchi báksiana, jumë guókim jíbba, buëituk béja úbari. Emë éntok béja báksiari, të kaa sïme. 11 Buëituk jüneiyay jábeta ä nénkinakeïhui; huäri béchïbo: “Kaa sïme báksiari”, ti áu jiahuak. 12 Júnëli, chúkula am guók báksiasuka, júchi ä súppem nüka, mesau rúktek. Huanäi ínel ámeu jiahua: —¿Jachu emë jüneiya jíta in enchimmeu yáakähui? 13 Emë nee Maeströ tíiya, éntokem nee Señor tíiya. Tüisem júnel jiahua, buëituk enchim jiauläpo, ínapone ájäria. 14 Të ínapo Señortaka éntok Maestrotaka júne enchim guók báksiak, emë kétchi náu emo guók báksiapo yumala. 15 Buëituk ejemplotane enchim mákkak, in enchimmeu ayukä bénasi enchim két náu ä joonakë béchïbo. 16 Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Huä sáyhuame kaa ä teko béppa chë yörihua; éntok huä jákun bíttuahuakame júne kaa chë yörihua áman ä bíttuakamta béppa. 17 Íkärem jüneriätek, al-leakem jiapsinake ä joäteko. 18 ’Kanne sïmem bétana nooka. Buëituk ínapone jüneiya jábem in yeu púalatukähui. Të úttea huakä jïojteta ínel jíamta chúpnakë béchïbo: “Huä páanim ínomak buäyeme nee béj-reka áu tóboktiak.” 19 Én naatekane enchim ä téjhua, kee jee huéenakemta chúpeyo, béja ä chúpey enchim ä súalnakë béchïbo in ájäriatukähui. 20 Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Huä in jákun bíttuari mabetakame, nee mabeta; huä nee mabetakame éntok, huakä nee äbo bíttuakamta két mabeta.
Jesús Judasta ä nénkinakëu bétana nookak
21 Jesús íkäi noksuka, ä jíapsipo tüisi sirokay. Huanäi huitti ínel jiahua: —Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua, senu enchim násuk aneme nee nénkinake. 22 Huanäi huamë ä disciipulom emo naa bíchaka taahuak, kaa jüneaka jábeta bétana júnel ä jíähui. 23 Senu disciipulo, Jesústa chë nákeïhui, áa náapo káteka chákala bökay. 24 Íahui señam yáuhuak, jü Símon Peero, ä temaij ïaaka ä jábetukaïhui huakä áa bétana ä nokaïhui. 25 Huanäi áapo, Jesústau jëla rúkteka, ínel áu jiahua: —Señor, ¿jábesa jüri em áa bétana nokähui? 26 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Huä jábeta páanim kómoniaka in ä miknakëu, huäri ájäria. Huanäi jumë páanim kómoniaka, Judas Iscarioteta, Símonta üusi, am miikak. 27 Huanäi sep Satanás ä jíapsipo kibakek. Jesús éntok ínel áu jiahua: —Jukä em yáa bárëu, bamsekë ä yáuhua. 28 Të huamë mesau jokame katim jüneaka taahuak, jíta béchïbo Judastau júnel ä jíakähui. 29 Buëituk huate ínel éiyay: Judasta tómi bóosata jípurë béchïbo, Jesús ínel áu jiahua: “Pajkopo itom huáatianakëuë jínnu mátchi”, éntok: “Poloobemë mikpo yumala”, tim éiyay. 30 Áapo jumë páanim buäsuka siika. Huanäi éntok béja tukaaritukay.
Jü bemela nésauri
31 Huanäi Judasta yeu simsuk, Jesús ínel jiahua: —Én bueresi úttilna, jü Yoremta Üusi ti téhuaakame, éntok Dios Átchay áa béchïbo úttilna. 32 Jü Dios áapörik béchïbo úttilhuätek, áapo Dios kéchä úttilnake, ä éäpo; éntok láuti ä úttilnake. 33 In usiälam, ketunene kaa bínhua enchimmak annake. Nechem jariunake, të jumë judiommeu in jíä bénasi, enchimmeune két júnel jiahua: Huam in huëu bicha, emë karem áman kaate. 34 Bemela nésautane enchim mákka: Emöem nákke. Nee enchim nákëpo bénasi, emem két nánancha emo náknake. 35 Ímïrim sïmetaka enchimmet jüneenake, in enchim majtialatukä bétana, nanabeu éaka enchim emo nákeyo.
Jesús jukä Perota kaa áu ä täya tíanakëu bétana nookak
36 Huanäi jü Símon Peero ínel áu jiahua: —Señor, ¿jákusë huée báare? Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Áman in huëu bicha, émpo kara ínomak huéiye ëni; të chúkula arë ino sáu huéenake. 37 Peero éntok ínel áu jiahua: —Señor, ¿jatchiakasune kara emo sáu huéiye ëni? ¡In jíapsi muknakey júnene ara ä tójja, emo béchïbo! 38 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —¿Jachë em jíapsi ä muknakey júne ara ä tójja, ino béchïbo? Tua lútüriapone ínel emou jiahua, jukä totorörata kee jee kusey, báisë kaa nee emo täyä tíanake.
Jesús jü Böo Dios Áchaytau bicha
1 ’Katem enchim jíapsi jáchin éetua. Diosta enchim súalë bénasi, nechem két súale. 2 In Átchay jóapo juebena káarim ayka; të kaa júnëlitukätek ínapone enchim téjhuä éiyey. Ámanne huée báare, huam enchim annakëpo tülisi ä tütë béchïbo. 3 Huanäine téhuekau yepsak, huam enchim annakëpo ä tütenake. Huanäine júchi yebijnake. Huanäine júchi enchim äbo nünake, buëituk huam in anëpo, ínomak enchim annakë béchïbo. 4 Buëitukem jüneiya jákun bicha in huéenakëu, éntok jukä böota júnem täya. 5 Huanäi jü Toomas ínel áu jiahua: —Señor, katte jüneiya jákun bicha em huëhui; ¿jáchisute jukä böota täyanake? 6 Huanäi Jesús ínel áu jiahua: —Ínapone jü böo, jü lútüria, éntok jü jíapsihuame; kaabe in Áchaybeu huéenake, kaa ino béchïbotuko. 7 Nee täyätekem két in Átchay täya; éntokem én naateka ä täya, éntokem ä bít-la. 8 Feliipe éntok ínel áu jiahua: —Señor, itomë ä bíttua, huakä Dios Áchayta. Júnëlite kaitat jáchin éaka tahuanake. 9 Huanäi Jesús ínel áu jiahua: —Béjane bínhua enchimmak aane, ¿éntokë jíba kaa nee täya, Feliipe? Huä nee bít-lame, jukä Dios Áchayta bít-la. Ä júnëlituk júnne, ¿jatchiakasë júntuk Dios Áchayta nee enchim bíttua sáuhue? 10 ¿Jachë kaa ä súale, Dios Áchaytamak nee huépülaatukähui?, éntok, ¿jukä Dios Áchayta júne ínomak huépülaatukähui? Huä noki in nokäu, kanne kía in éäpo ä nooka; huä Dios Átchay ínot aneme, áapo jukä tékilta joohua. 11 Nechem súale, Dios Áchaytat in anëhui, éntok két Dios Áchay ínochi; o huä tékil in joäu, huäri béchïbem nee súale. 12 Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: Huä nee súaleme, huakä tékilta in joäu áapo két ara ä joonake, éntok in joäu béppa chë yörisi machik júne joonake, buëituk Dios Áchayta anëu nee huë béchïbo. 13 Éntok sïmeta jukä in téhuampo Dios Áchaytau enchim aahuäu, anä yáanake, jukä Dios Áchayta Üusi úttilnä béchïbo. 14 In téhuampo jíta júne enchim aahuay, ínaponä yáanake.
Jü Santo Espíritu äbo bíttuaname
15 ’Nee nákëtekem jukä in nésauri joohua. 16 Huanäine ínapo Dios Áchaytamak noknake, jukä jíapsi al-leehuamta enchim mákamta enchimmeu ä bíttuanakë béchïbo, jíbapo béchïbo enchimmak ä annakë béchïbo. 17 Ïri Espíritu tua lútüria. Të jumë ímï ániapo joome, karam ä mabeta, buëitukim kaa ä bítcha, éntokim kaa ä täya; të emë ä täya, buëituk enchimmak aane, éntok enchim jíapsipo annake. 18 ’Kanne kía usi lepemtukä bénasi enchim tö simnake. Júchine enchimmeu yebijnake. 19 Ketune ili bëye; huanäi jumë ím ániapo aneme kaa nee bínnake; të emë ál-la júchem nee bínnake; buëituk in jiapsä béchïbo, emë két jiapsinake. 20 Huäri taahuarit emë jüneenake Dios Áchaytat in anëhui; emë éntok ínochi, ínapo éntok enchimmechi. 21 Huä in nésaurim jípureme éntok am joame, ïri ájäria jü nee nákeme; huä nee nákeme, in Áchay kéchä náknake. Éntok ínapo két ä náknake, éntokne áu ino yeu machirianake. 22 Huanäi jü Judas ínel áu jiahua, kaa huä Iscariote: —Señor, ¿jatchiakasë itou jíba emo yeu machirianake, të kaa huamë ímï ániapo anemmehui? 23 Huanäi Jesús ínel ä yómmiak: —Huä nee nákeme in noki yörinake; éntok huä in Áchay ä náknake. Huanäite áu yájaka áamak jóatenake. 24 Huä kaa nee nákeme in noki kaa yörinake; huä noki enchim jíkkajakäu, ínapone kaa ä átteak. Huä Dios Átchay nee äbo bíttuakame, Áapo ä átteak. 25 ’Íkäine enchimmeu nookak ketune enchimmak aneka. 26 Të huä jíapsi yejtehuamta yore mákame, jü Espíritu Santo, huä Dios Áchayta äbo bíttuanakëhui in téhuampo, huäri sïmeta enchim majtianake, éntok enchim áu huáatituanake, sïmeta huakä in enchimmeu nokakähui. 27 ’Yánti jíapsihuamtane enchimmeu tö siime. In yánti jíapsekäune enchim miika, të kaa huä ím ániapo jometa bénasi. Katem enchim jíapsi kaa al-leetua, éntokem kaa emo máujtua. 28 Béjane enchim téjhuaala, ínel jíaka: Simnakene, tëne júchi enchimmeu yebijnake. Nee nákëtekem emo al-leetuä éiyey, Dios Áchaytau nee ino simë tíayo; buëituk jü Dios Áchay chë yörisi maachi, ino béppa. 29 Enchimne téjhuak, kee jee ä yumayo, buëituk nokta chúpey enchim ä súalnakë béchïbo. 30 ’Kanne júchi yún enchimmak ettejhuaanake, buëituk jü ím ániapo bueresi génteta béppa chë úttiakame äbo huéiye; të áapo kaita ínomak jípure. 31 Të júnëlitunake, ím ániapo aneme jüneenakë béchïbo Dios Áchayta in nákëhui éntok Dios Áchayta in ä sáhuë páman in ä joähui. ’Jáptëem; ímïte yeu sákanake.
Jesús jü tua paras óuguo
1 ’Ínapone jü tua paras óuguo, in Átchay éntok huä etleero. 2 Sïmeta huakä mesëkiriata ínot yeu simlata kaa takakamta chúktianake; éntok sïmeta huakä takakamta tütenake, chë yünä takanakë béchïbo. 3 Huä noki in enchimmeu nokakäu béja enchim tütela. 4 Ínot jíbem aane; ínapo éntok enchimmechi. Jáchin huä mesëkiria áapola kaa tataka, kaa huä óguotat huéekätek, enchimmak két júnëlitunake, kaa enchim ínot aneyo. 5 ’Ínapone jü paras óuguo, emë éntok jumë mesëkiriam. Huä ínot aneme, ínapo éntok áamaki. Ïri yúun takam jípunake; buëituk emë kaa ínomak anëtek, kaitem ara yáuhua. 6 Huä kaa ínot aneme, mesëkiriata bénasi päkun yeu jímmaahuaka huaknake. Huanäi náu tóijhuaka tájiu guötiana, ä béetinakë béchïbo. 7 ’Emë ínot anëtek, éntok jukä in noki enchimmet aneyo, sïmeta enchim huáatiähuem aahua; huanärem ä mákna. 8 Íäri béchïbo úttilna, jü in Átchay, yún enchim takakä béchïbo. Huanärem júnëli in disciipulomtunake. 9 Dios Áchayta nee nákë bénasi, ínapone két enchim nákke. Ínëlem enchim in nákëpo jíba aane. 10 Emë in nésauri joätek, enchim in nákëpem aane; ínëline in Áchay nésauri joohua, éntokne áapörik nee nákëpo aane. 11 ’Íkäine enchimmeu nooka, in al-leäu enchimmet ayunakë béchïbo, éntok huä enchim al-leäu yumalasi enchim ä jípunakë béchïbo. 12 Ïri ájäria jü in nésauri: Jü enchim nánancha emo náknakëu, in enchim nákëpo bénasi. 13 Kaabe chë júne yore nákke, ál-la huä ä chamim béchïbo ä jíapsi nénkame. 14 Emë ámëria jumë in chaamim, huakä in enchim át sáhuëu joäteko. 15 Kanne éntok in tekipanoalero ti enchim téttehuaanake, buëituk huä nésauta joaka tekipanoame kaa jüneiya, jukä ä teko yáa bárëhui. Të ínapo enchim chaamek, buëituk sïmeta huakä in Áchay bétana in jíkkajakäune enchim téjhuaala. 16 Emë katem nee yeu púala, ál-la ínapo enchim yeu púhuak, éntokne enchim yuktiak áman sájaka yún takaka enchim jiapsinakë béchïbo. Huä enchim taka éntok kaa lütinake. Huanäi huakä sïmeta in téhuampo Dios Áchaytau enchim aahuäu, áapo enchim ä máknake. 17 Nésautane enchim mákka, enchim emo náknakë béchïbo.
Ím ániapo enchim omtiame
18 ’Huamë ím ániapo aneme enchim omtiay, áahuem huáate nee bácham omtiakä bétana. 19 Emë ím ániapo jometuk, huamë ím ániapo jome enchim nák éiyey. Të emë katem ím ániapo joome; ínapone ím ániapo enchim yeu púhuak. Huäri béchïbo bempo, ím ániapo joome, katim enchim huáatia. 20 Áahuem huáate, huä noki in enchimmeu nokakähui: “Huä tekipanoalero kaa chë yörihua ä teko béppa.” Nechim guojajjaasëtek, enchimim két guojajjaanake; in noki jíkkajätekim, enchim noki két jíkkaijnake. 21 Të sïmeta íkärim enchimmeu yáanake in téhuam bem omtiä béchïbo, buëitukim huakä nee äbo bíttuakamta kaa täya. 22 ’Kaa nee äbo yepsak, éntok kaa nee ámeu nokak, jü kaa tühua kaa ámet ayu éiyey; të ënim kaachin jiau mátchi, kaa tühuata ámet ayukä bétana. 23 Huä nee omtiame, in Áchay két omtia. 24 Áme násuk huakä tékilta kaa jábem júne joäu nee yáak, jü kaa tühua kaa ámet ayu éiyey; të ëni jukä in joäu bít-lataka júnne, nechim omtia, éntok jukä in Áchay júnem omtia. 25 Të ïri ínëli huéiye, jukä Moisésta leypo jïojteta chúpnakë béchïbo, ínel jíame: “Kaita béchïbom nee omtiaka taahuak.” 26 ’Të huakä jíapsi yejtehuamta yore mákamta yepsak, in Áchay bétana in enchimmeu bíttuanakëu, huä Espíritu lútüriata yore majtiame, Dios Áchayta bétana huéeme, huäri ino bétana noknake. 27 Emë éntok két ino bétana noknake, buëitukem jíba ínomak aanek, kësam huëpo naateka.
1 ’Íkäine jíba enchimmeu nok-la, buëituk Diostat éehuäu kaa enchim tóijnakë béchïbo. 2 Huam bem tiöpompom enchim yeu bébnake. Taahuari yumanake, jábe júne enchim súakame Diosta nésauri áu joä bénasi éenake. 3 Íkärim joonake buëitukim jukä Dios Áchayta kaa täya éntok nee júnne. 4 Tëne íkäi enchimmeu nooka, huakä taahuata yumak enchim áu huáatinakë béchïbo béja in enchimmeu ä nok-latukähui.
Jü Espíritu Santota tékkil
’Íkäine kaa kësam huëpo enchimmeu nookak, buëitukne enchímmak aaney. 5 Të énne áman siime, huä nee äbo bíttuakamtahui; të jábe júne kaa nee temaje: “¿Jákusë siime?” 6 Ál-la íkäi enchimmeu in nokakä béchïbo enchim jíapsi tüisi siroka. 7 Të ínapo lútüriata enchimmeu nooka: Chë türi enchim béchïbo in simnakëhui; buëituk kaa nee sik huä jíapsi yéjtehuamta yore mákame kaa enchimmeu yebijnake; tëne sikätek enchimmeu ä bíttuanake. 8 Huanäi áapo yepsakätek, huamë ím ániapo aneme bem jíapsipo kaa tühua yáarimmecham jüneetuanake, éntok jü tühuachi emo am temaijtuanake, éntok huä bétte noki ámet chúpnakemtachi. 9 Huä kaa tühua yáari jüneriatuna, bem kaa nee súalekä béchïbo; 10 huä tühua jüneriatuna, buëitukne Dios Áchaytau huéenake, éntokem kaa júchi nee bínnake; 11 éntok huä bétte noki ámet chúpari jüneriatuna, bétte noki áapörikut chúpari béchïbo, ím ániapo bueresi ä nésahuë násuk júnne. 12 ’Ketunene juebenak jípure, jíta in enchimmeu noknakëhui, të ënem kara yánti éaka áa béppa ä mabeta, buëituk béttesi maachi. 13 Të Espíritu lútüriata yore majtiamta yepsak, áapo enchim majtianake, sïme lútüriata enchim täyanakë béchïbo; buëituk kaa áapo ä éäpo noknake, ál-la huakä sïmeta ä jíkkajähui; éntok huakä bát bicha emopat ayunakemta enchim téjhuaanake. 14 Áapo nee úttilnake; buëituk in átteapo ä nüka, enchim ä téjhuaanake. 15 Sïmeta huä in Áchay jípurëu, ínapone két ä átteak; kíalïkune ínel jiahua, in átteapo ä nüka enchim ä téjhuaanake.
Al-leehuäu bicha kújaktianake, jü sirokhuame
16 ’Enchim kaa nee bínnakëu, kaa jaikika bëye; të júchi kaa jaikika bïnake, enchim nee bínnakëhui; buëitukne siime, Dios Áchaytau bicha. 17 Huanäi huate ä disciipulom ínel náu jiahuay: —¿Jítasa ïri itou ä nokähui? Kaa jaikika bëye kaa itom ä bínnakëhui, të júchi kaa jaikika bëye, chúkula itom ä bínnakëhui; ¡buëituk Dios Áchaytau áu simë tíiya! 18 Ínëlim jiahuay: —¿Jáchisu jiau báare jäni, kaa jaikika bëyë tíaka? Katte át jüneiya, ä nokibechi. 19 Jesús jüneiyay bempörim ä temaij bárëhui; huanäi ínel ámeu jiahua: —Béjane enchim téjhuak: kaa jaikika bëye, kaa enchim nee bínnakëhui, éntok júchi kaa jaikika bïnake, enchim júchi nee bínnakëhui. ¿Jachem íachi náu nátemaje? 20 Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua: buannakëem, éntokem jiokot jiaunake; jumë ániat jiapsame éntok al-leenake. Të ínëli jü enchim sirokäu násuk júnne, jü enchim sirokäu al-leeriu bicha áu kújaktianake. 21 Jü jámut asoa bárëtek huantiriam ínnënake, horata áu yumako; të chúkula ili outa asoak huantiriam koptianake, al-leaka ím ániapo outa yeu tómtekä béchïbo. 22 Ánëlem két én siroka; tëne júchi enchim bínnake. Huanäi jü enchim jíapsi al-leaka tahuanake, éntok kaabe ara enchim ä úhuaanake, jukä enchim al-leähui. 23 ’Huamechï taahuarimmechem kaita inou nátemaijnake. Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiahua, sïme jíta júne Dios Áchaytau enchim aahuäu in téhuampo, Áapo enchim ä máknake. 24 Ketunem kaita aula in téhuampo, én tájti. Jítem aahua, enchim ä mabennakë béchïbo, éntok huakä enchim al-leäu yumalatunakë béchïbo.
Jesús yöla, ániat aneme béppa
25 ’Íkäine enchimmeu nok-la, ejemployi; të taahuari yumanake, kaa ejemplommea in enchimmeu noknakëhui; ál-lane jünakiachisi enchimmeu noknake, jü Dios Áchayta bétana. 26 Huäri taahuarichem in téhuampo jíta áunake; ínapo éntok kanne jíta enchim áurianake, jü Dios Áchaytahui enchim béchïbo, 27 buëituk jü Dios Átchay enchim nákke, buëituk emë nee nákkek, éntokem Diostat in yeu simlatukä bétana nee súalek. 28 Dios Áchayta anëpone yeu sika, ï ániau kóm yepsak. Júchine íkä ániata tö sika, jü Dios Áchaytau huéenake. 29 Huanäi ä disciipulom ínel áu jiahua: —Ënë jünakiachisi nooka, kaita ejemplota itou nokaka. 30 Én ál-late jüneiya, sïmeta em jüneriähui; kíalïkute kaita emou nátemaij mátchi. Huäri béchïbote ä súale, Dios Áchayta bétana em yeu simlatukähui. 31 Jesús éntok ínel am yómmiak: —¿Jachem én ál-la ä súale? 32 Taahuari yumanake, éntok béja yumala, sákatuahuaka enchim chíbejtinakëhui, hueepülaka ä böochi; éntokem nee ínapola tö sákanake. Tëne kaa ínapola taahua, buëituk jü Dios Áchay ínomak aane. 33 Íkäine enchimmeu nok-la, ino bétana yánti jíapsihuamta enchim jípunakë béchïbo. Ímï ániapem jiokot emo bínnake; të katem kóm éiya: ínapone íkäi ániata kobala.
Jesús ä disciipulom Diostau buanriak
1 Jesús íkäi noksuka, téhuekau jikau remtek, ínel jíaka: —In Átchay, béja taahuari yumala. Yörisë ä úttile, jukä em Üusi, áapörik két yörisi enchi úttilnakë béchïbo; 2 buëitukë sïmem jiapsame béppa yäurata ä mák-la, huamë sïme em ä mákkim jíbapo béchïbo jiapsihuamta am máknakë béchïbo. 3 Ïri éntok ájäria, jü jíbapo béchïbo jiapsihuame: Enchi bem täyanakëhui, huakä huépülaik tua lútula huëpo Diosta, éntok jukä Jesucristota, em äbo bíttuakähui. 4 ’Ínapo ímï buíapo aneka yörisi enchi úttilek. Béjane ä chúppak, jukä tékilta em nee yáa sáhuëhui. 5 Én éntok, in Átchay, yörisë nee úttile em anëpo, huä úttilhuamtay in emobeu jípureïhui, júnakoy ániata kee yáahuay naateka. 6 ’Em téhuamne kálajkosi am täyatuak, jumë yoremem ím ániapo em nee mákkim. Émpë am átteaka nee am mákkak, éntokim em noki chúpala. 7 Ënim jüneaka tahuala, sïmeta jukä em nee mákki emo bétana huëhui; 8 buëituk huakä nokta em nee mákakäu nam téjhuak. Bempo éntok ä mabetak, éntokim lútula huëpo jünëiak emo bétana in huëhui, éntokim enchi nee äbo bíttuakäu súale. 9 ’Ínapone áme béchïbo emou nooka. Kanne huamë huate ím ániapo aneme béchïbo nooka, ál-la huamë em nee mákakäu béchïbo; buëituk émpë am átteak, 10 éntok sïmeta huakä in átteakäu, émpë ä átteak, éntok jukä em átteakäu, ínapone két ä átteak; éntokne áme béchïbo úttilhuak. 11 ’Ínapone kaa ím ániapo tahuanake; të ímëi ál-la ím ániapo taahua; ínapo éntokne emou huéiye. In Átchay, émpo tühuay tápuni. Jumë nee enchi mák-rim, em téhuampë am ëeria, bempörim náu huépülaitunakë béchïbo, itom náu huépülaitukä bénasi. 12 Ínapone em téhuam úttiarimmeyi am suayak, ímï ániapo ámemak aneka. Huamë em nee mákakäune suayak, éntok kaabe áu täruk, huä áu ä tärunakë béchïbo usiari jíbba, jukä jïojterita át chúpnakë béchïbo. 13 ’Tëne én emou huéenake; éntokne júnëli nooka, ím ániapo aneka, jukä in al-leeri bempörimmet yumalasi ayunakë béchïbo. 14 Ínapo huakä em noki ámeu nok-la; éntok jumë ím ániapo aneme am omtia, bempörim kaa ím ániapo jometukä béchïbo, buëituk ínapo két kaa ím ániapo joome. 15 Kanne ímï ániapo enchi yeu am huériä ïaaka nooka, ál-la juënaraata bétana enchi am suayä ïaaka. 16 Katim ím ániapo joome, in kaa ím ániapo jometukä bénasi. 17 Bem jíapsipë huépulsam éetua, em noki lútüriayi; jü em noki júnel jü lútüria. 18 Ím ániau em nee bíttuakä bénasi, ínapone két áman am bíttua, jumë ániat jiapsammehui. 19 Ínapone bempörim béchïbo huépulsi ino éetua, bempörim két huépulsi emo éetuanakë béchïbo, tua lútüriayi. 20 ’Tëne kaa ímëi béchïbo jíba nooka, ál-la huamë két nee súalnakeme béchïbo, bempörim nokak jíkkaijtayi, 21 sïmem náu huépülatunakë béchïbo, itom náu huépülatukä bénasi. Émpo, in Átchay, ínochi, ínapo éntok émochi; júnëlim két ítomak huépülatunake, jumë ím ániapo aneme ä súalnakë béchïbo, enchi nee äbo bíttuakä bétana. 22 Huakä úttilhuamta em nee mákakäu, ínapone kécham mákkak, bempörim náu huépülatunakë béchïbo, itom náu huépülatukä bénasi. 23 Ínapo ámechi, émpo éntok ínochi, bempörim yumalasi huépülatunakë béchïbo, jumë ím ániapo aneme jüneenakë béchïbo, enchi nee äbo bíttuakä bétana, éntok enchi am nákekähui, em nee nákekä bénasi. 24 ’In Átchay, jumë em nee mákakäune in anëpo két ínomak am an ïaa, huakä ujyoriata em nee mákakäu am bínnakë béchïbo; buëitukë nee nákkek, béja ketune jukä ániata kee jee yáahuay naateka. 25 In Átchay, tua lútüriata joame, huamë ím ániapo jome kaa enchi täya, të ínapo enchi täya. Ímëi emobeu éame éntok béja jüneiya em nee äbo bíttuakähui. 26 Em jábetukäune am täyatuala, éntokne bát bicha enchi täyatebotuanake, huakä em nee nákekäu ámet ayunakë béchïbo, ínapo éntok ámechi.
Jesús pereesotehuak
1 Jesús íkäi noksuka yeu siika, ä disciipulommaki, áman jakia Cedron ti téhuaakä huáytana bicha, huam huertata órekaïpo; huämi kibakek ä disciipulommaki. 2 Huä Judas, kobanaro judiom mámpo ä tóijnakeme, áma täyay, buëituk jü Jesús juebenasi ä disciipulommak ámam náu yayajay. 3 Huanäi Judas áman yepsak, juebena sontarom huériaka, éntok buere tiöpopo sáyhuame. Jumë pariseerom éntok buere tiöpopo chë nésahueme áman am bíttualatukay. Machiriaka, kukutaka, éntok esparakam áman yájjak. 4 Të Jesús, sïmeta jukä áu huéenakemta jüneriaka, bát ámeu yeu kíkteka, ínel ámeu jiahua: —¿Jábetasem jaria? 5 Huanärim ínel ä yómmiak: —Jukä Jesús nasarenota. Jesús éntok ínel ámeu jiahua: —Ínapone ájäria. Judas éntok ámemak huéiyey, huä bem mámpo ä tóijnakeme. 6 “Ínapone ájäria” tä jiay, amau bicham sájaka buíapo huáttek. 7 Jesús júchi éntok am temajek: —¿Jábetasem jaria? Bempo éntok ínel ä yómmiak: —Jukä Jesús nasarenota. 8 Huanäi Jesús ínel am yómmiak: —Enchimne téjhuaasula in ájäriatukähui. Nechem jariätek, ímërem tójja; éläpom sákanake. 9 Íkäi nookak, huakä ä noki ä nokakäu chúpnakë béchïbo: “Huamë em nee mákakäu, huépülak júnene kaa täruk.” 10 Huanäi jü Símon Peero, esparam yeu huíkeka, huakä buere tiöpopo chë nésahuemta sáhuëu bátatana náka chúkti mámäkok. Ïri éntok Malco ti téhuaakay. 11 Huanäi Jesús Perotau ínel jiahua: —Em esparamë huaka bea bóosapo kibacha. Jukä vaasota in Áchay nee mákakäu, ¿jachune kaa ä jïnake jäni?
Jesús buere tiöpopo chë nésahuemta mámpo tóijhuak
12 Huanäi huamë sontarom, jü tribuno yäura, éntok jumë kobanaro judiom sáhuëhui, Jesústam buíseka ä súmmak. 13 Huanärim bát huëpo Anástau yeu ä tójjak; áapo éntok Caifásta asëbuakay. Buëituk huäri huásuktiriat Caifás buere tiöpopo chë nésahuey. 14 Jü Caifás júnel jumë judio yäuchimmeu nok-latukay, huépul yoremta muknakëu türinakë tíaka, jü pueblota béchïbo.
Peero Anásta tebatpo aaney
15 Huanärim Jesústat chäka kaatey, jü Símon Peero éntok senu ä disciipulo. Íkäi disciipulota éntok jü buere tiöpopo chë nésahueme ä täyay. Huanäi Jesústamak ä tebat jóapo kibakek; 16 të Pero éntok päkun puertata bía aaney. Huanäi jü disciipulo tiöpopo chë nésahuemta täyäu yeu siika. Huanäi huakä jámut puertata suayamtau nokaka, jukä Perota áman kibaktuak. 17 Huanäi jü puertata suayame Perotau ínel jiahua: —¿Émpë két jü yoremta disciipulo? Huanäi áapo ä yómmiak: —Ëe, kanne ájäria. 18 Ámam jäbuekay, huamë áma sáyhuame éntok huamë buere tiöpo bétana sáyhuame. Náalatakam súkkähuey, buëituk sébiakay. Pero éntok két ámemak áma huéeka súkkähuey.
Anás jukä Jesústa temajek
19 Huanäi jü buere tiöpopo chë nésahueme Jesústa temajek, ä disciipulom bétana éntok jíta am majtiähui. 20 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Ínapo sïmem jíkkajäpo huamë géntemmeu nok-la. Jíbane jum bem tiöpompo éntok buere tiöpopo am majtiala, jum sïme judiom náu yayajäpo. Kaitane éhuil nok-la. 21 ¿Jatchiakë nee temaje? Huamë nokta jíkkaij-lamë temaje jítasune ámeu nok-la. Bempo jüneiya jíta in ámeu nok-latukähui. 22 Jukä Jesústa ínëli nónokak, senu tékiaka áma anëhui ä chóchonak, ínel jíaka: —¿Jachë ínel ä yómmia, jukä tiöpopo chë nésahuemta? 23 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Kaa türik nee nónokak, nokäe, ¿jáksu kaa türi jü in nokakähui? Të tühuata nee nokay, ¿jatchiakë nee chónna? 24 Huanäi Anás Caifástau ä bíttuak, súmata, huä buere tiöpopo chë nésahuemtahui.
Peero Jesústa kaa áu täyä tíiya
25 Jü Peero tájimmeu huéeka súkkähuey, huanäi nátemaijhuak: —¿Jachë émpo két ä disciipulommak huéiye? Huanäi áapo am yómmiak: —Ëe, kanne ájäria —tiahua. 26 Senu éntok buere tiöpopo chë nésahuemta sáhuëu Perota náka chúktiakäu huahuaji ínel áu jiahua: —¡Enchine bíchakam ténna, áman huertapo áamak enchi aneyo! 27 Peero éntok júchi kaa áu ä täyä tíaka nookak. Huanäi sep jü totoröra kúkusek.
Jesús Pilaatotau yeu tóijhuak
28 Jesústam Caifásta jóapo yeu núk sájjak, palacio romaanou bicha. Ketune kethueytukay. Huanäi palaciohuim kaa kiimuk, bem jiöri bárë béchïbo, Páscua buähuamta buä báreka. 29 Huanäi jü Pilaato ámeu yeu sika ínel ámeu jiahua: —¿Jíta bétanasem ä nätua, íkä yoremta? 30 Huanärim ínel ä yómmiak: —Íkä yoremta kaa juënak yáalatukte kaa em mámpo ä tóij éiyey. 31 Huanäi jü Pilaato ínel ámeu jiahua: —Emem ä huériaka, enchim ley nésahuë páman ä yáuhua. Judio yäuchim éntok ínel ä yómmiak: —Ítapo kaita lútüriata mákki, jábeta itom mënakë béchïbo. 32 Ínëlim jiahuak, Jesústa nokakäu chúpnakë béchïbo, am jünë ïaaka jáchin ä muknakeïhui. 33 Huanäi jü Pilaato júchi palaciou kibakeka, Jesústa núnuka ínel áu jiahua: —¿Jachë émpo jumë judiommeu Rey? 34 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —¿Jachë émpo em éäpo júnel jiahua? Të, ¿jamak tattäbuika ino bétana júnel emou jiaula? 35 Pilaato éntok ínel ä yómmiak: —¿Jachu ínapo judio? Huamë em pueblopo jome éntok huamë buere tiöpopo chë nésahueme in mámpo enchi tóij-la. ¿Jítasë yáala? 36 Jesús ä yómmiak: —Jü reytaka in nésahuëu kaa ímï ániapo joome. Të reytaka in nésahuëu ímï ániapo jometuk, jumë in sáhuëu nássuä éiyey, kaa judio yäuchim mámpo in tóijnä béchïbo. Të huä reytaka in nésahuëu kaa ímï joome. 37 Huanäi jü Pilaato ínel áu jiahua: —¿Huanäisu émpo reytaka nésahue? Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Émpo reytaka nee nésahuë tíiya. Ínapo íäri béchïbo yeu yoremtula, éntokne íäri béchïbo ím ániapo yebij-la, lútüriata bétana in noknakë béchïbo. Sïme huamë lútüriat kateme in nokim jíkkaja. 38 Huanäi Pilaato ínel áu jiahua: —¿Jítasa jüri lútüria? Ínëli jiausuka júchi yeu siika, judio yäuchimmehui. Huanäi ínel ámeu jiahua: —Kaita juënakne át téula. 39 Të emë júnel ä boojoria, Páscuapo senuk in búttianakëhui. ¿Jachem jukä judiommeu Reyta nee búttiä ïaa? 40 Huanäi júchi bemelasi sïmetaka nónokak, ínel jíaka: —Júkäi ëe, Barrabásta ál-la. Jü Barrabás éntok lak-rontukay.
1 Huanäi Pilaato nésahueka, Jesústa bépsutebok. 2 Jumë sontarom éntok huíchata huiköpäaka, ä koroona yáaka, kóbat áachä yétchak. Huanärim lilata ä sánkotuak; 3 éntokim ä chónaka, ínel áu jiahuay: —¡Jíbë jiapsinake, judiommeu Rey! 4 Huanäi Pilaato júchi yeu sika ínel ámeu jiahua: —Áachem suuhua, enchimmeune yeu ä tójja, enchim jüneenakë béchïbo kaita juënak in át téähui. 5 Huanäi yeu siika jü Jesús, huíchata koroonaka éntok lilata sánkoka. Huanäi jü Pilaato ínel ámeu jiahua: —¡Ímï huéiyek, ï oöou! 6 Huanäi huamë buere tiöpopo chë nésahueme éntok áma sáyhuame ä bíchaka, söti tëka, ínel jíaka: —¡Kúrusichë ä popontebo! ¡Kúrusichë ä popontebo! Pilaato éntok ínel ámeu jiahua: —Emem ä huériaka kúrusichem ä popontebo, buëituk ínapo kaita juënak át téula. 7 Huanäi jumë judio yäuchim ínel ä yómmiak: —Ítapo senu leyta jípure, éntok jüri leyta jíä bénasi, úttea ä muknakëhui, buëituk áapo áu Diosta Üusï tíiya. 8 Jü Pilaato íkäi jíkkajaka, chë júne máuj táytek. 9 Huanäi júchi palaciou kibakeka, Jesústau ínel jiahua: —¿Jákusë joome? Të Jesús kaa ä yómmiak. 10 Huanäi jü Pilaato ínel áu jiahua: —¿Jachë kaa nee yómmia báare? ¿Jachë kaa jüneiya yäurata in jípurëu, kúrusit in enchi popontebonä béchïbo, éntok enchi búttianä béchïbo júnne? 11 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Kaitë yäurata jípu éiyey nee béj-reka, kaa jikat bétana ä máktuko. Júntuk huä em mámpo nee yéchakame chë júne kaa tühuata yáala. 12 Huanäi naateka jü Pilaato ä búttia báreka éiyay. Të jumë judio yäuchim jíba söti jíaka, ínel jiahuay: —Íkärë búttiakätek, ¡kaa rey Césarta chaamek! Sïme huamë emo reï tíame rey Césarta béj-rekam kaate. 13 Huanäi jü Pilaato íkäi jíkkajaka, jukä Jesústa päkun yeu núk sika, yäurata yeyesäpo yejtek, huam Enlosado ti téhuaakäpo; yorem nokpo éntok téta chíbelay tíau báare. 14 Kabara jísobahuaka pajko buähuäu, senu taahuari áu bëyey. Huäri taahuarit lúl-la kátekay. Huanäi Pilaato judiommeu ínel jiahua: —¡Ímï aane, jü enchimmeu Rey! 15 Të bempo chayeka ínel jiahuay: —¡Yehuë ä huéria! ¡Yehuë ä huéria! ¡Kúrusichë ä popontebo! Pilaato éntok ínel am yómmiak: —¿Jachem jukä enchim Rey kúrusit nee popontebö ïaa? Huanäi jumë buere tiöpopo chë nésahueme ínel ä yómmiak: —Kaabetate éntok reyek, ¡Césarta jíbba! 16 Huanäi bem mámpo ä tójjak, kúrusichä poponnä béchïbo. Bempo éntok Jesústa núk sájjak.
Jesús kúrusit popontaka muukuk
17 Jesús éntok jukä kúrujta püaateka yeu siika, áman Calaverä téäu bicha, hebreo nokpo éntok Gólgota. Yorem nokpo éntok mukila kóba káuhui tíau báare. 18 Huämïrim kúrusichä poponak, éntok guoyim áamaki; huépülaka míkötana, senu éntok bátatana, Jesús éntok áme násuku. 19 Jü Pilaato éntok két senu jïojteta yáaka, kúrusichä yétchak; huäri jïojteri ínel jiahuay: “Jesús nasareno, judiommeu Rey.” 20 Huanäi juebena judiom íkäi jïojteta bítchak, buëituk jum Jesústa kúrusit poponhuakäpo Jerusaléniu kaa mékka taahuay. Huä jïojteri éntok, hebreo nokpo éntok griego nokpo éntok latín nokpo yáaritukay. 21 Huanäi jumë judiom buere tiöpopo chë nésahueme Pilaatotau ínel jiahua: —Judiommeu Reytë kä jïojte; ál-lë ínel ä jïojte: “Áapo judiommeu áu Reï tíiya.” 22 Pilaato éntok ínel am yómmiak: —Huä in jïojtekähui, béja jïojteri. 23 Huanäi jumë sontarom jukä Jesústa sánko nüka, naikisim ä chúktiaka, náchä näikimtek. Jukä béppa sánkota éntokim nüka. Huäri éntok kaa náu jïiktukay; senu huëpo sïme náu jíjjoatukay, jikat naateka kóm tájti. 24 Huanärim ínel náu jiahua: —Kattä näikimtenake, ál-late náu ä jätenake; jábe tua áamak tahuanake. Ïri ínëli siika, jukä Diosta noki jïojteri chúpnakë béchïbo, ínel jíamta: “Jukä in huáijhua súpem nat näikimtek, éntok in béppa súpem náu jätek.” Júnëlim ä yáuhuak, jumë sontarom. 25 Jesústa kúruj náapo ä áyehua áma huéekay, éntok ä áyehua ákoro, éntok jü María Cleofasta juubi, éntok María Magdalena. 26 Huanäi jü Jesús, ä áiye bíchaka éntok ä disciipulo chë ä nákëu két áma anemta, ä áyebeu ínel jiahua: —Émpo, jámmut, júmü aane jü em ou ásoa. 27 Chúkula ä disciipulobeu éntok ínel jiahua: —Jumü aane jü em áiye. Huäri taahuarit naateka jü disciipulo ä jóapo ä mabetak. 28 Chúkula íkäi simsukäpo, jü Jesús, jüneaka sïmeta chúpilatukäu, ínel jiahuak, jukä Diosta noki jïojteri chúpnakë béchïbo: —Bäi mukene. 29 Vaaso vinagrey tápunika áma mánekay. Huanäi bempo vinagrepo esponjata kómoniaka, kútachä súmaka tempä óreriak. 30 Jesús, jukä vinagreta jïsuka, ínel jiahua: —Béja chúppuk. Huanäi kóm kóbateka muukuk.
Jesús sánä chakäku lansay sóahuak
31 Pajko Páscuau senu taahuata bëyë béchïbo, jumë judio yäuchim jimyore táapo jumë kókkolam takaa kaa kúrusicham tahua ïaay, buëituk ïri taahuari tüisi yörisi machiakay. Huäri béchïbom Pilaatotau kimuka áu nookak, guók óttam am kóttiria ïaaka, kóm am jóanä béchïbo. 32 Huanäi jumë sontarom áman yájaka, senuk bát guók kóttiak, alë bénasi huakä senuk két áamak kúrusit poponta. 33 Huanärim Jesústau yájaka ä mukilatukäu bíchaka, kaa ä guók kóttiak. 34 Të senu sontaro ä lansay sánä chákäku ä sóiyak. Huanäi sep ójbo át yeu búitek, éntok baäam. 35 Ä bíchakame íkäi nooka; ä nokäu éntok lútüria. Áapo éntok jüneiya lútüriata áu nokähui, enchim ä súalnakë béchïbo. 36 Ínëli yeu siika, jukä Diosta noki jïojteri chúpnakë béchïbo, ínel jíamta: “Kaita ä ótahuam kóttiatunake.” 37 Éntok két täbui jïojteri ínel jiahua: “Akim ä bínnake, huakä naa búrujti lansay sóata.”
Jesús mäahuak
38 Chúkula jü José, Arimateapo joome, Pilaatotau licensiata aahuak, jukä Jesústa takaahua núk sim báreka. Ïri éntok judio yäuchim májhueka, Jesústa éhuil disciipulotukay. Pilaato éntok ä licensiak. Huanäi ä núk siika, jukä Jesústa takaahua. 39 Jü Nicodemo, huä bannaataka Jesústau tukaapo nóitekaïhui, két áma yepsak, jukä mirrä téamta éntok áloë téamta náu kütilata huériaka, treinta kilotu mátchik. 40 Huanärim Jesústa takaahua nüka, sábanammet bäa musäla jubak át huáttiaka áma ä bïtiak, jumë judiom kókkolam maa báahuay, bem ä boojoriä bénasi. 41 Huerta áma órekay, jum Jesústa kúrusit poponhuakäpo. Ímï éntok ánimata mäa béchïbo guójöria bemelataka áma buéjtukay; huämi jábe júne kee jee mäahuay. 42 Pajko Páscuau abe yumä béchïbo, éntok jukä ánimam mamähuäpo kaa mékka órekä béchïbo, Jesústam takaahua huämi maäak.
Kókkolam násuk jíabitehuame
1 Júnakoy lominko táapo jü María Magdalena kethueysu ánimam mamähuäu bicha siika, ketune ili kútkuako. Huanäi jukä tétata áy ä páttiari mékka bíaktiata bítchak. 2 Huanäi búiteka ámeu yepsak Símon Perotahui, éntok huä disciipulo Jesústa nákëibehui. Huanäi ínel ámeu jiahua: —Jukä Señortam jum ánimam mamähuäpo yeu núk sákala, éntokte kaa jüneiya jákun ä tóijhuakähui. 3 Huanärim ánimam mamähuäu bicha sájjak, jü Peero éntok jü senu disciipulo. 4 Náhuim teenney, të jü senu disciipulo chë úttia búitek Perota béppa; huanäi áapo bát áman yepsak. 5 Huanäi áman kóm sika jumë sábanam áma órekame bítchak, të kaa tua huáijhua kibakek. 6 Huanäi Símon Pero áa sáu áman yepsak. Huanäi ánimam mamähuäpo guójöriau kibakeka, jumë sábanam áma órekame bítchak, 7 éntok jumë sánkom Jesústa kóbat ámey ä páttiatukaïhui. Ímëi kaa sábanammak órekay, ál-lam náu tóttiataka mékka bempola órekay. 8 Huanäi huä senu disciipulo két áman kibakek, huam ánimam mamähuau bát yepsakame. Huanäi huakä áma yeu sikamta bíchaka, ä súaleka taahuak. 9 Të jïojteritachim kee jee jüneiyay, kókkolam násuk ä jíabitenakëu úttiatukaïhui. 10 Huanäi jumë disciipulom nóttek, huamë ámemak anemmehui.
Jesús jü María Magdalenatau áu yeu machiriak
11 Të María kókkolam mamähuäpo päku aneka buaanay. Huanäi buanakasu kóm reemtek, ánimam mamähuäu guójöriau bít báreka. 12 Huanäi guoy Diosta ángelesim totösalik sánkoka áma jokame bítchak, seenuk ä kóbaka bökaï bétana, seenuk éntok ä guókeka bökaï bétana, huam Jesústa takaahua tektukaïpo. 13 Huanärim ínel áu jiahua: —Émpo jámmut, ¿jatchiakasë buaana? Áapo éntok ínel am yómmiak: —Buëitukim in Señorta núk sájjak; én éntokne kaa jüneiya jákun ä tóijhuakähui. 14 Ínëli jiausuka, kúakteka Jesústa áma anemta bítchak; të kaa jüneiyay ä Jesústukaïhui. 15 Jesús ínel áu jiahua: —Émpo jámmut, ¿jatchiakasë buaana? ¿Jábetasë jaria? Áapo éntok, jü huertata suayame jäni tíaka, ínel áu jiahua: —Señor, émpo ä núk simlatuk, nechë téjhua jákun em ä tóij-latukähui. Ínapone áman ä nüka ä núk sim báare. 16 Jesús éntok ínel áu jiahua: —¡María! Áapo éntok kúakteka ínel áu jiahua: —¡Raboni! —Maestro tiau báare. 17 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Katë ínot mámma, buëituk ketunene kee in Áchaybeu jikau siime. Të jumë in sailammehuë sika am téjhua: In Áchaybeu éntok enchim Áchaybeune jikau huée báare, in Diostahui éntok enchim Diostahui. 18 Huanäi María Magdalena áman siika, jumë disciipulommehui, jukä nokta ámeu huériaka Señorta ä bít-latukä bétana, éntok áapörik, Señorta, ínel áu jíakähui.
Jesús ä disciipulommeu áu yeu machiriak
19 Huanäi huäri lominko taahuarit tukaariu yumay, jumë disciipulom judio yäuchim májhueka náu rúktilatakam puertam páttialatukay. Huanäi Jesús ámeu yeu machiak. Huanäi áme násuk kíkteka, ámeu tebotek. 20 Ámeu tebotesuka, mámam am bíttuak, éntok sánärim lansay ä sóahuakäpo. Huanäi jumë ä disciipulom tüisi al-lëiak, jukä Señorta bíchaka. 21 Huanäi Jesús júchi ínel ámeu jiahua: —Yántem jíapse. Jukä in Áchay nee äbo bíttuakä bénasi, ínapone két enchim áman bíttua. 22 Íkäi noksuka am pujtiaka, ínel ámeu jiahua: —Jukem Espíritu Santota mabeta. 23 Huamë jábem kaa tühua yáarim béchïbo enchim jiokorekäu jiokoritunakemme; huamë jábem kaa tühua yáarim béchïbo enchim kaa jiokorekäu, katim jiokoritunake.
Jü Toomas kaita súalëra
24 Të jü Toomas, doocemmak näikiatukaïhui, Guoguörï téame, kaa ámemak aaney, Jesústa ámeu yeu machiako. 25 Huanäi huamë huate disciipulom ínel áu jiahua: —Jukä Señortate bítchak. Áapo éntok ínel ámeu jiahua: —Kanne jum mámpo laavosim át jäbuekaïpo señam bíchätek, éntok kaa huam laavosim át jäbuekaïpo át sútutek, éntok huam sánärim chákäku lansay ä sóapo kaa át mámtekne kaibune ä súalnake. 26 Chúkula guoj naiki taahuarim huéy áma huáijhuam aaney, Tomas éntok ámemaki. Huanäi Jesús áma yepsak, jumë puertam éntok páttiatukay. Huanäi áme násuk kíkteka ínel ámeu jiahua: —Yántem jíapse. 27 Huanäi Tomastau ínel jiahua: —Ímïrë ínot sútute, éntokë in mámam bítcha; éntokë ínot mámte in sánärim lansay sóapo. Katë kía kaita súalëra. ¡Nechë súale! 28 Huanäi jü Toomas ínel ä yómmiak: —¡In Señor, éntok in Dios! 29 Jesús éntok ínel áu jiahua: —Toomas, em nee bíchakä béchïbë nee súale. ¡Al-leerimmeyim tápuni, huamë kaa nee bíchaka nee súaleme!
Jumë librom jíta béchïbotukähui
30 Jesús juebena señaalim yáuhuak, chë ímëi béppa, jumë ä disciipulom bíchäpo; huámëi éntok katim ímï libropo jïojteri. 31 Të ímëi jïojtehuak enchim ä súalnakë béchïbo, jukä Jesústa Cristotukähui, huä Diosta Üusi, buëituk ä súaleka enchim jiapsinakë béchïbo, áapörik téhuampo.
Jesús jumë guoy búsani ä disciipulommeu áu yeu machiriak
1 Chúkula Jesús júchi ä disciipulommeu áu yeu machiriak, Tiberia bahue mayoachi. Ínëli yeu siika: 2 Náhuim aaney, jü Símon Peero, Toomas jü Guoguörï téame, Natanael pueblo Caná Galilea buíärapo joome, jumë Zebedeota uüsim, éntok huate guoyika ä disciipulohuam. 3 Símon Peero ínel ámeu jiahua: —Kúchumne buíj báare. Bempo éntok ínel ä yómmiak: —Ítapo két émomak kat báare. Huanärim canoapo jämuka sájjak. Të huäri tukaarit kaitam buíssek. 4 Béja matchuu bicha, Jesús ámeu yepsak, jum bahue mayoachi. Ä disciipulohuam éntok kaa ä täyay, ä Jesústukaïhui. 5 Huanäi ínel ámeu jiahua: —Uusim, ¿jachem jíta jípure buä mátchik? —Ëe —tim áu jiahua. 6 Huanäi ínel ámeu jiahua: —Canoata báta bétanem jítërim jímma; huanärem kúchum buíjnake. Huanärim áman am jímmaaka, kara yeu am huíkkey, yún kúchum bem buísekä béchïbo. 7 Huanäi huä disciipulo Jesústa nákëhui, Perotau ínel jiahua: —¡Jü Señor! Símon Peero, Señorta jíay ä jíkkajaka, ä sánkohua huikojtek, buëituk áu ä úhuaalatukay. Huanäi bäau áu jímmak. 8 Huanäi jumë huate disciipulom canoamak yeu yájjak, jítërim kúchummea tápunik huík sákaka; buëituk kaa mékkatukay jum bahue mayoahui, jíba tua cien meetrotukay. 9 Buíahuim kóm chépteka óbam téuhuak, éntok huépü kúchuta áma béppa tekta, éntok páanim áma órekame. 10 Huanäi Jesús ínel ámeu jiahua: —Jumë kúchum enchim buísekähuem äbo huéria. 11 Huanäi jü Símon Peero áma jämuka jumë jítërim buíau yeu huíkkek, ciento cincuenta ama báij buere kúchummaki; të am juebenamtuk júnne, jumë jítërim kaa síutek. 12 Huanäi Jesús ínel ámeu jiahua: —Äbem sájaka jïbua. Jumë disciipulom bem át guómtilä béchïbo, kaabe ä temajek ä jábetukaïhui, jüneaka ä Señortukaïhui. 13 Huanäi Jesús áman sika jumë páanim nüka am miikak. Alë bénasi jukä kúchuta kétchi. 14 Ïri béja jü bájikuntuka huéiyey, jukä Jesústa ä disciipulommeu áu yeu ä machiriähui, kókkolam násuk jíabitesulataka.
“In kabaramë suaya”
15 Huanäi jïbuasukam jü Jesús Símon Perotau ínel jiahua: —Símon, Jonásta üusi, ¿jachë émpo chë nee nákke, ímëi béppa? Huanäi ínel ä yómmiak: —Jeehui, Señor; émpë jüneiya enchi in nákëhui. Jesús éntok ínel áu jiahua: —In kabaramë suaya. 16 Júchi éntok guosä huëpo ínel áu jiahua: —Símon, Jonásta üusi, ¿jachë nee nákke? Pero éntok ínel ä yómmiak: —Jeehui, Señor, émpo jüneiya nee enchi nákëhui. Huanäi ínel áu jiahua: —In kabaramë suaya. 17 Bájikun huëpo ínel áu jiahua: —Símon, Jonásta üusi, ¿jachë nee nákke? Huanäi jü Peero kaa al-lëiak, báisi júnëli áu ä jíakä béchïbo. Huanäi ínel ä yómmiak: —Señor, émpë sïmeta jüneria; émpë jüneiya enchi in nákëhui. Jesús éntok ínel áu jiahua: —In kabaramë suaya. 18 Tua lútüriapone ínel emou jiahua: Jübua yötukë émpo emo sásankotuay, éntokë em huée bárëu bicha sisimey; të béja ölatuka, em mámamë tóboktianake, éntok täbuika enchi sánkotuanake, éntok kaa em huée bárëu bicha enchi huériunake. 19 Ínëli nokaka jüneetebok, jáchin mukuka Diosta ä úttilnakeïhui. Íkäi noksuka ínel jiahua: —¡Ino sáukë huéiye!
Huä disciipulo chë nákhuame
20 Jü Peero, amau remteka, jukä disciipulota Jesústa chë nákëu bítchak, áme sáu huémta, huä áman tukaapo jïbuahuay ä chákäku áu chákala böka, ínel áu jíakaïhui: “Señor, ¿jábesu huä enchi nénkinakeme?” 21 Peero ä bíchaka Jesústau ínel jiahua: —Señor, ¿ïsu? ¿Jítasu áu huéenake jäni? 22 Jesús éntok ínel ä yómmiak: —Ínapo júnel éätek, áapörik tahuanakëu júchi in yepsäu tájti, ¿jítasë áma täru? Émpë ino sáu huéiye. 23 Huanäi ïri noki chíbejtek jumë hermaanom násuku, huákäi disciipulota kaa muknakeïhui. Të Jesús kaa júnëli jiau báareï jiöbe, ál-la ínel jiahuak: “Ínapo júnel éätek áapörik tahuanakëu júchi in yepsäu tájti, ¿jítasë áma täru?” 24 Ïri ájäria jü disciipulo íäri bétana nokakame, éntok íäri bétana jïojtekame; éntokte jüneiya, ä nokihua lútüriatukähui. 25 Jesús huatek juebenak yáuhuak. Huámëi hueuhuëpulaka nátepua jïojtetukätek, ínenne éiya, jamak ím ániapo júnem kaa beeki éiyey, huamë librom jïojterim. Júnentunake.