I Kristowe ménwaléy kéilawan
1 Dob féganaye wénén i féndawéte “Kébéréh i Tuluse”, sani Kristowe. Atin i Beene beroy Tuluse. Brab Beeney Tuluse. 2 Beroy Tuluse bé féganaye. 3 Atin fénlimbag i Tuluse bé Kristowey kéluhanay éntingayéne. Enda i éntingayén ménlimbag ké békén Kristowey léménimbage de. 4 Dob Beeney umule brab i nan umul maak Solo réméndaw dob de kéilawan. 5 I ni Solo réméndaw dob délémone brab énda géfandaay délémone de. 6 Wén i ségétéwe étéw sénugu i Tuluse, i dawét ne Juan Bautista. 7 Ménangéy dini muret fantag bé nan Solo inok i kéluhanane mégélingo de brab munur bé nan Solo sani Kristowe. 8 Békén Juaney Soloe, éndob ménangéy saén dini muret fantag bé nan Solo. 9 Tidéw béno, i toowe Solo énggégumah dob duniyae inok réméndaw dob kéluhanay kéilawane. 10 Mélaw i Kristowe dininén dob duniyae. Endob fiyon fo ké Beeney léménimbage de, énda géloloy de kéilawan de. 11 Ménangéy dob kaane ingéd, éndob i de kaan étéw énda ténayakuf ro de. 12 Endob i kéluhanay téménayakufe de brab ménunure dob Beene, niraya no bero kuwagib waléy nga i Tuluse. 13 Ménwaléy ro nga i Tuluse békén sabaf bé rénigoy de étéw taloo no aturay kéilawane mumah ro, yamula sabaf bé aturay Tuluse saén. 14 I Kristowe ménwaléy kéilawan, ménbati sétifon betom. Enggito gey i barakat ne tidéw dob Abayo Tulus, non been i buntunge Ngaén, toow fo mégédaw brab toow fo toow i kébéréh ne. 15 Ménuret i Juan Bautistawe fantag bé Kristowe. Ménbéréh métanug mano, “Been i niy bénréh guwo begom gégumah témundug begén, éndob gérotor na begén, non bé énda séna ménumahu de, ménwénén.” Been i bénréh Juane. 16 Tidéw dob toowe kégédawén betom, énda téméré no miray do kéfiyonon dob betome kéluhanan. 17 Non i Tuluse nirayén i kukumane fén-uwitén bé Moisese, éndob i gédawe brab toowe kétoro fén-uwitén bé Jesu Kristowe. 18 Enda i ségétéw énggégito bé Tuluse. Endob i Buntunge Ngaén, fénggétiga noy fantage bé Abay ne non sédumon ro. Brab i Ngae, Tulus so.
I uret Juan Bautistawe
19 I de odoroy de Judio dob Jerusalem, séménugu ro do fadi brab do témabang bé de fadi féndawét do Lebita mangéy ménginsa dob Juane, ké ati beene. 20 I Juane, bénréhén i mékéntaye brab toowe mano, “Békén begéney Kristowe, sani fénémili i Tuluse méguléw.” 21 Atin fénénginsaa ro man maro, “Ati mélaw i beeme ni? Aw méntélata Elias go?” Séménumbul man i Juane mano, “Békén.” Atin ménénginsa ro man maro, “Aw beemey nan sarigon muret bé kébéréh i Tuluse?” Atin séménumbul man i Juane mano, “Békén.” 22 Atin ménbéréh ro man maro, “Béréhém begey ké ati beeme ni, inok gébérého key dob de séménugu begey. Ati gébérého muwe fantag bé beeme?” 23 I Juane séménumbul niringén i kébéréh Isaiase sani méntélatae sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne mano, “Begéney ségétéwe dob gonone énda i étéw de bati, mékes maku, ‘Fééntang gom i aguwoy Kadnane.’ ” 24 Atin i de sénugu tidéw dob de Fariseo, ménénginsa ro man maro, 25 “Amuk békén go Kristo, taloo no Elias, taloo no sarigon muret, sedek mautis go?” 26 Séménumbul i Juane mano, “Wayég i fégébautis guwe, éndob wén i ségétéwe étéw ménggélawék begom énda gélolo gom de. 27 Been i gégumahe témundug begén, éndob toow na fo gérotor begén. Mélaw énda médaitu fiyon mukoh bé ikét i safatos ne.” 28 Ménrigoy ni dob Betania, diyo dob sébangay wayége féndawét Jordan, gono Juane mautis.
I natiwe bili-biliy Tuluse
29 Dob sébaane de fuweh, énggito Juaney Jesuse mangéy dob beene, brab ménbéréh dob de étéw mano, “Téngténg gom, ay ni nén i maake fégétulak nati bili-bili niray i Tuluse non féléhuén inok mékédan i de sala i de étéw dob duniyae. 30 Been i niy bénréh guwo maku, ‘Wén i ségétéwe étéw gégumah témundug begén, éndob gérotor na begén, non bé énda séna ménumahu de, ménwénén.’ 31 Bé gétahe de, énda gélolo gu de, éndob i funa kuwe ménangéy dini mautis bé wayége inok émfayag i Beene dob begome do dumo gu Judio.” 32 Atin ménbéréh man i Juane mano, “Enggito guy Rémogor i Tuluse ménlus tidéw dob lawayo maak marafati méntérimféna mangéy dob Beene. 33 Enda damén gétiga ku de saliyu bé Tuluse, sani séménugue begén mautis bé wayége, ménbéréh dob begéne mano, ‘I étéwe gito mo térimfénaay Rémogor guwe, Beeney mautise bé Rémogor guwe.’ ” 34 Atin féntaus Juaney kébéréh ne mano, “Enggito gu, brab gébérého kuy Beeney Nga i Tuluse.”
I de sungu kuyug Jesuse
35 Dob sébaane de fuweh, diyo man i Juane beroy de ruwo gétéw kuyugén. 36 Amun énggito noy Jesuse témara, ménbéréh mano, “Téngténg gom, ay nan i natiwe bili-biliy Tuluse.” 37 Amun énggélingooy de ruwo gétéw kuyugén i ni bénréhén, ménfuray ro bé Jesuse. 38 Atin séménling i Jesuse brab énggito no bero furay dob Beene. Atin fénénginsaa no bero mano, “Ati kétaya kome?” Tidéw béno ménbéréh ro maro, “Hon i batio muwe de, Rabi?” (I atag i Rabiwe Maistéro.) 39 “Enggomén, inok gito gom,” bang Jesuse. Atin ménodor ro, brab énggito roy batio nuwe. I urase béno, témégénén. Mélaw énda ménule ro taman kélungonon. 40 I ségétéwe bé de ruwo ni gétéw lagéy énggégélingo bé bénréh Juane brab ménodor bé Jesuse, sani fédawéténe Andres dumo Simon Pedrowe sétiman idéng. 41 I sungu-sunguwe rénigo Andrese, sénlédén i Pedrowe brab nureto no mano, “Enggito gey i Kristowe.” (I atag i Kristowe fénémili i Tuluse méguléw.) 42 Tidéw béno, nuwitén i Simone mangéy dob Jesuse. Atin ténéngténg Jesuse brab bénréhén mano, “Beemey Simone, nga Jonas. Fédawété ku beem Sefas.” (I Sefase ségiléw bé dawéte Pedro, atin i atag ne batéw.) 43 Dob sébaane de fuweh, bénaba Jesusey mangéye Galilea. Brab énggito noy Filipiwe, atin ménbéréh dob beene mano, “Odor go Begén.” 44 I Filipiwe, ségiléw bé Andrese brab Pedro, tidéw ro dob ingéde féndawét Betsaida. 45 Atin i Filipiwe, ménangéy dob Natanaele atin bénréhén dob beene mano, “Enggito gey i étéwe, sani étéwe sénulat Moisesey fantage bé Beene dob kukumane bé do gétah, brab sénulat i de sénarigoy Tuluse so muret bé kébéréh ne. Beeney Jesuse, nga Jose, tidéw Nasaret.” 46 Atin ménénginsa i Natanaele dob Filipiwe mano, “Aw wén wayoy éntingayén fiyo tidéw Nasaret?” Bang Filipiwe, “Enggonén, angéyém téngténg.” 47 Amun énggito Jesusey Natanaele mangéy dob Beene, ménbéréh mano, “Ay niy métintuwe étéw Judio. Enda i tugi dob adat ne.” 48 “Ati kégétiga muwe begén?” bang Natanael. Séménumbul i Jesuse mano, “Enggito gu beem dob fantad i kayéwe féndawét igos bé énda séna ténawag Filipiwe beem.” 49 Tidéw béno, fénayag Natanaele mano, “Maistéro, Beemey Nga i Tuluse brab Datu gey do Judio.” 50 Ménbéréh i Jesuse mano, “Aw ménunur go saén sabaf bé bénréh guwe beem énggito gu beem dob fantad i kayéwe igos? Gégito go na médoo éntingayén rigoné ku toow fo mékégaif na tidéw bé ni. 51 Béréhé ku begom i toowe, gito gom moso i lawaye émbukeh brab i de télakiy Tuluse ménik brab mélus dob Begéne, sani Nga i Kéilawane.”
I Jesuse dob uyote
1 Ménruwo gétérésangan tidéw béno, wén i uyot dob Kana, sébaan ingéd dob Galilea. Atin i idéng Jesuse diyo dob uyote ni. 2 Diyo soy Jesuse brab de kuyugén non sénéngkat ro so bero dob ni uyot. 3 Amun ménétéyén i arake, ménbéréh i idéng Jesuse dob Beene mano, “Endaén i arak ro.” 4 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Iday, kago suguén Begén. Enda séna énggumah i gai guwe émfégito bé barakat guwe.” 5 Tidéw béno, i idéng Jesuse ménbéréh dob de sugu-suguén mano, “Rigo gom i kéluhanay béréhé nuwe begom.” 6 Wén i ném timan do dakél binangga diyo, usaréy de Judio ahuron wayég fégéféguse ro loo bé adat ruwe. (Labi téléw folo gélaya i kédakél i séngae binangga.) 7 Bénréh Jesuse dob de sugu-suguén mano, “Féno gom wayég i de binangga.” Mélaw fénéno ro wayég i de binangga déméngér ké toow fo féno. 8 Tidéw béno, bénréhén bero mano, “Sakug gom de kloh, brab uwit gom dob méguléwe bé ni uyot.” Atin rénigo ro. 9 Amun i méguléwe bé uyote ménggétemtem de, békénén wayég, non ménwaléyén arak. Atin énda énggétiga noy ténidéwoy ni de arak. Endob gétigay de sugu-suguén séménakug de. Tidéw béno, i méguléwe ni ténabarén i témérimawe lagéy. 10 Brab ménbéréh mano, “Dob de dumo do karagiya, i de étéw duwoté ro métah i fiyowe arak, brab buluk énggéinémén témantuy kéluhanay kanawe, tidéw béno duwoté roy mélémuwe de. Endob i beeme dénuwotém wayoy toowe balilaga arak géfuray béni!” Been i bénréh i uléwe. 11 Rénigo Jesusey ni sungu mékégaif dob Kana, ingéd dob Galilea. Fénggito noy barakat ne diyo, atin i de kuyugén ménunur dob Beene. 12 Amun énggilidén i uyote, i Jesuse brab idéng ne, brab de tuwaréyén, brab de kuyugén, ménagéw ro mangéy Kapernaum. Atin ménbati ro diyo bé ménfiroye gétérésangan.
I Jesuse dob lawi i Tuluse
13 Gédétén i kandulie féndawét “Témara” kay de Judio, mélaw ménénagé i Jesuse mangéy Jerusalem. 14 Dob fésayaway lawi i Tuluse, énggito noy de étéw émfébéléy do fégétulak safi, bili-bili, marafati. Brab énggito no soy de lémuluk kurta ménsar dob sékuloy de ahaya ro. 15 Mélaw réménigo fégétafésén taléy brab dénédélén bero tidéw dob lawi i Tuluse. Dénédélén soy de safi brab do bili-bili. Atin bénluweén i de ahayay de lémuluk kurta brab sénawarén i de félatah ro. 16 Atin ménbéréh dob de émfébéléy marafati mano, “Uwit gom tékédan i de ni. Kagom rigonén fadiyan i lawi i Boh guwe!” 17 Atin énggétédémoy de kuyugén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “O Tulus, i kéimu guwe bé lawi me, maak aféy dob fédéw guwe.” 18 Atin i de odoroy de Judio ménénginsa ro dob Jesuse maro, “Amuk wén i kuwagibém tidéw dob Tuluse bé ni rénigo mo, fégitonon gey mékégaif émféféngintoow de.” 19 Sénumbulo Jesuse bero mano, “Rundas gom i lawi i Tuluse ni, atin fétindégé ku man bé téléwe gétérésangan.” 20 Séménumbul i de Judio maro, “I ni lawi Tulus, mén-fot folo bra ném gébélintuwa i kéfétindége de, atin fétindégé mo man bé téléwe gétérésangan saén?” 21 Endob i lawi i Tuluse béréhé Jesuse, been i lowoh ne. 22 Amun gilid méntébule i Jesuse, énggétédémoy de kuyugén i bénréh ne. Atin ménunur ro bé Ménsulate Kébéréh i Tuluse brab de bénréh Jesus. 23 Bé kédiyo Jesuse dob Jerusalem, bé gaiy kékanduli i de Judio féndawét “Témara”, médooy méngginugute bé Jesuse non énggito roy médoowe mékégaif rénigo no. 24 Endob énda séménarig i Jesuse bero non gétiga noy kéluhanay étéwe. 25 Enda kailanga no ureton fantag bé étéwe non gétiga noy fédéw i kéilawane.
I Jesuse brab Nikodemowe
1 Wén i ségétéwe étéw féndawét Nikodemo, ségétéw bé de Fariseo sani de tintu modor bé adat i de Judio. Brab i Nikodemowe odoroy de Judio. 2 Wén i no sébaan kélungonon, ménangéy dob Jesuse atin ménbéréh mano, “Maistéro, gétiga key ségétéw go témoro tidéw dob Tuluse. Non énda i ségétéw gérigo bé de rigoné mo mékégaif ké békén tidéw dob Tulusey barakat ne.” 3 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku beem i toowe, énda i ségétéw géahur dob féguléwoy Tuluse, saliyu ké mumah na féruman.” 4 Endob ménénginsa i Nikodemowe mano, “Ati kéfingé-fingé i kéumah i étéwe féruman ké lukésén? Endaén géahurén séruman dob sur i idéng ne atin mumah man!” 5 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku beem i toowe, saliyu ké i étéwe mumah bé wayége brab bé Rémogor i Tuluse, énda géahurén dob féguléwoy Tuluse. 6 I kéluhanay étéwe mumah dob kéilawane brab gédoté roy lowohe. Endob i de étéw mumah bé Rémogor i Tuluse, bati i Rémogor i Tuluse dob de fédéw ro. 7 Mélaw kago mégaif bé kébéréh guwe, ‘Fatut go mumah féruman.’ 8 Non ségiléw so bé réfuruhe. I réfuruhe mangéy dob kétaya nuwe ayo no. Gélingoo mo éndob énda gétiga moy hon i tidéwo nuwe de taloo no hon i ayo nuwe de. Loo so bé nan, énda gésobuto kom i kéumahe dob Rémogor i Tuluse.” 9 I Nikodemowe ménénginsa mano, “Ati kérigowe bé ni?” 10 Séménumbul i Jesuse mano, “I beeme ménbantug go témoro dob Israel, éndob énda gésobuto moy ni? 11 Béréhé ku beem i toowe, béréhé key i gétiga keye, brab ureté key i énggito geye, éndob énda i munur de begom. 12 Amuk énda munur go Begén bé ureté kuwe ni beem fantag bé de éntingayén dob duniyae ni, toow na fo énda munur go ké ureté kuy fantage bé de éntingayén dob lawayo. 13 Atin énda i ségétéw énggéangéy dob lawayo, saliyu bé Begéne, sani Nga i Kéilawane méntidéw diyo.” 14 Bé gétahe de, amun diyo i de Judio dob gonone énda i étéw de bati, kéneke i de ulé bero. Mélaw réménigoy Moisese kéninontow maak falas ulé brab féndiyoén dob kayéwe brab ténunggulén inok i kéluhanay de téméngténg de, énda méléhu ro. Ségiléw so bé niy Nga i Kéilawane fatut tunggulén dob kayéwe, 15 inok i kéluhanay munure dob Beene énda méléhu ro, yamula gédoté roy umule magufusa. 16 I Tuluse toow fo mégédaw bé kéluhanay de étéw dob duniyae, mélaw nirayén i buntunge Ngaén inok i kéluhanay munure dob Beene, énda méléhu ro, yamula gédoté roy umule magufusa. 17 Non békén sénugu i Tulusey Nga ne dob duniyae ni inok kukumé noy kéilawane. Yamula inok fukasé noy kéilawane dob de sala ro. 18 I munure dob Jesuse énda mékukumén. Endob i éndae munur dob Beene mékukum non énda munurén bé buntunge Nga i Tuluse. 19 Been i funay Tuluse kémukum: I Soloe, sani Kristowe, ménangéy dob duniyae, éndob i de étéw méuyot ro bé délémone, brab mika ro bé Soloe non bé de tete rigoné ro. 20 I kéluhanay rémigowe tete mika ro bé Soloe brab énda fégédét ro de non mégilak ro ké giton i de tete rigoné ro dob géfékayae. 21 Endob i de métintu do étéw fégédét ro dob Soloe inok giton rénigo roy kétayay Tuluse.
I kéuret Juan Bautistawe
22 Tidéw béno, i Jesuse brab de kuyugén ménangéy ro dob ingéde Judea brab ménbati ro diyo bé ménfiroye gétérésangan, brab ménautis ro diyo. 23 Atin i Juane ménautis so, éndob dob ingéde Enon, gédét dob ingéde Salim non médooy wayége diyo. Atin i de étéw ménangéy dob beene inok bautiso no bero. 24 I ni ménrigo bé énda séna ménbilanggu i Juane de. 25 Bé béno, wén i ségétéwe Judio ménséédél bé de dumo kuyug Juan fantag bé kélimfiyowe dob adafay Tuluse. 26 Mélaw i de kuyug Juan, ménangéy ro dob Juane, brab ménbéréh ro maro, “Maistéro, énggétédémo moy dumo muwo ménta dob sébangay wayége Jordan, sani étéwe nuretém? Mautis béni atin kéluhanay étéwe mangéy dob Beene.” 27 Endob séménumbul i Juane mano, “I étéwe gédoté no saén i iray i Tuluse dob beene. 28 Enggélingoo kom i bénréh guwe bé békén begén i Kristowe, éndob énggétahu sénugu bé Beene. 29 I Kristowe ségiléw bé témérimawe lagéy brab begéney maake sémégunung bé témérimawe lagéy. Atin i de kuyugén ségiléw ro bé térimawe libun. I témérimawe libun kay témérimawe lagéy, békén kay sémégununge. Mélaw i sémégununge ongot-ongot brab fégélingoé no atin méoror de ké gélingoo noy béréh i témérimawe lagéy. Loo bé nan i kagéne kéoror énggumah béleewe, non médooy de étéw furay bé Jesuse. 30 Beeney fatute waléy gérotor, atin i begéne fatut waléy gérifantad.” 31 Non i Jesuse tidéw dob lawayo, mélaw gérotor na bé kéluhanane. Endob i de kéilawan, tidéw ro dob fantade ni saén. Mélaw gébéréh ro saén fantag bé duniyae. Endob i tidéwe dob lawayo, toow na fo gérotor bé kéluhanane. 32 Ureté noy énggito nuwe brab énggélingoo nuwe dob lawayo. Endob kloh saén i munure de. 33 Endob i étéwe munur bé uret ne, émfayag bé toow i Tuluse. 34 Non i sénugu i Tuluse, ureté noy kébéréh i Tuluse, non iray i Tulusey Rémogor ne énda i tamana no. 35 Atin i Abaye Tulus mégédaw bé Nga ne brab i kéluhanay ature sénarigén dob Beene. 36 I munure dob Nga i Tuluse, gédoté noy umule magufusa. Endob i éndae munur dob Beene, énda gédoté noy umule magufusa, non énda mékédan i kérit i Tuluse dob beene.
I libune dob Samaria
1 Enggélingooy de Fariseoy urete bé labi na médooy gédoté Jesuse kuyugén brab toow na médooy bautisé Jesuse étéw bé Juane de. 2 Endob i toowe, do kuyug Jesus i mautise, békén Jesus. 3 Amun énggélingoo Jesusey ni uret, méntékédan dob Judea, atin ménséfule mangéy Galilea. 4 Mélaw dob kéagéw ro Jesuse, kailanga roy témarae dob sakuf i ingéde féndawét Samaria. 5 Atin, énggégumah ro dob sébaane ingéd dob Samaria féndawét Sikar, gédét dob fantade niray Jakobé bé nga ne Jose bé gétaho. 6 Diyo, wén i kalute wén i wayég de, rénigo Jakobe. Atin i Jesuse ménsar diyo dob sékuloy kalute. Non ménlugotén bé kéagéw ne brab géutuh térésang i kégumah ne diyo. 7 ,8 Bé béno, énda diyo i de kuyug Jesus non ménangéy ro dob fadiyane méléy amaén. Atin i ségétéwe libun tidéw Samaria énggégumah mangéy wayég. Atin ménbéréh i Jesuse dob libune ni mano, “Aw fakay géiraya mo Begén wayég inémén?” 9 I libune ni séménumbul mano, “I Beeme ségétéw go Judio atin i begéne tidéwu Samaria. Sedek mongot go miném dob begéne?” (Bénréhén i ni non i de Judio karangé ro mékérésik i de étéw tidéw Samaria, atin mélaw énda sélawék ro bero.) 10 Sénumbulo Jesuse mano, “Amuk gétiga mo damén ké ati iray i Tuluse brab gélolo mo Begén sani mongote wayég, i beeme mongot so dob Begéne brab iraya ku beem bé wayége miray umul.” 11 “Maistéro,” bang i libune ni, “énda i fégésakugém brab i kalute ni ménalém. Hon i gédoto muwe de bé wayége miray umul? 12 I katufua tome Jakob i kéménalute bé ni kalut. I beene brab de ngaén dob ni so méniném loo soy de ayamén. Aw toow na gérotor go bé beene?” 13 Séménumbul i Jesuse mano, “I minéme bé wayége dob ni kalut waléy so man térumén. 14 Endob i minéme bé wayége iray gu, éndaén térumé no. Non i wayége iray gu dob beene waléy séfut wayég dob fédéw ne miray umul magufusa.” 15 Atin ménbéréh man i libune ni dob Jesuse mano, “Maistéro, irayanu bé nan wayég, inok éndaén téruménu, brab éndaén kailanga kuy mangéye dini médot wayég.” 16 Tidéw béno, bénréh Jesuse man dob ni libun mano, “Angéyém i bawag me brab séfule go mangéy dini.” 17 I ni libun séménumbul mano, “Enda i bawag gu.” Atin ménbéréh i Jesuse man mano, “Toow i kébéréh me, énda i bawagém. 18 Non wénén i limo gétéw ménawag beem brab i ségétéwe dumo mo sétifon béni békén tintu bawagém. Bénréhém Begén i toowe.” 19 “Maistéro,” bang i ni libun, “Enggélolo gu béni bé Beemey sarigone muret bé kébéréh i Tuluse.” 20 Mélaw ménénginsa dob Jesuse mano, “I de katufua key do tidéw Samaria ménéngadaf ro dob ni tuduk, éndob i begome do Judio, béréhé kom, Jerusalem i fatute ayoy de étéw méngadaf bé Tuluse. Mélaw ati isuwe toow fatut rigonéy de étéw?” 21 Séménumbul i Jesuse mano, “Di, féngintoowonu. Gégumah mosoy gaiwe, i kéféngadafe bé Abaye Tulus, békén saén dob ni tuduk taloo no dob Jerusalem saén. 22 I begome tidéw Samaria, féngadafé kom i éndae gétiga kom, éndob i begeye do Judio féngadafé key i gétiga keye, sani Tuluse. Non usaréy Tulusey de Judio mémukas bé de kéilawan. 23 Atin gégumah i nan gai brab énggumahén béleewe, i de tintu méngadaf, féngadafé roy Abaye bé de rémogor ro brab fatut munur ro bé toowe fantag bé Tuluse. Non i Abaye, been i niy kétaya nuwe kéféngadaf de. 24 I Tuluse, Rémogor, békén lowoh. Komon i méngadafe de, fatut féngadafé no dob rémogore brab dob toowe.” 25 Bang i libune ni, “Gétiga ku gégumah i fénémili i Tuluse méguléw féndawét Kristo. Buluk gégumah, féfégétuwa no betom i kéluhanay éntingayéne.” 26 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Begéney Kristowe, sani émbéréhe dob beeme.” 27 Bé béno so, énggumah i de kuyug Jesus, brab ménggaif ro bé kégito ruwe de séuret-uret roy libune ni. Endob énda i ségétéw bero ménénginsa bé ati kétaya nuwe taloo no sedek séuret-uret bé libune ni. 28 Tidéw béno, i libune ni fénledén i binangga ne, brab ménséfule mangéy dob ingéde. Atin diyo bénréhén dob de étéw mano, 29 “Enggomén, angéy gom téngténg i étéwe bénréhén begén i kéluhanay rénigo guwe. Békén ba keeyén Been i Kristowe?” 30 Mélaw i de étéw ménsut ro dob no ingéd ménangéy dob Jesuse. 31 Amun énda séna gumah ro, ménongot i de kuyugén mano, “Maistéro, ama go na.” 32 Endob sénumbulo no bero mano, “Wén i amaé ku énda gétiga kom de.” 33 Tidéw béno ménsébéréh-béréh i de kuyugén maro, “Wén bay ménuwiton de amaén?” 34 Tidéw béno, bénréh Jesuse dob berowe mano, “I kérigo guwe bé kétayay Tuluse ménféuwit Begén, brab bé kéfégilide bé galbéke férigo no Begén, been i maake amaé ku. 35 Wén i bénréh gom, ‘Fot na gétérésang kélungonon, atin kémétéwén.’ Endob béréhé ku begom, téngténg gom i de ni étéw mangéy dini, non maak do nohok togohén, fakayén kétéwén béleewe. Non ay ninén i gaiwe munur ro Begén. 36 I de étéw kémétéw sémahud brab timué roy de kéntéw ro. Ségiléw ro bé de émféunur bé de dumo étéw inok gédoté roy umule magufusa. Atin i de étéw muret fantag bé Tuluse, maak beroy de mohok. Mélaw i de mohok brab de kémétéw séoror ro. 37 Toow i kébéréhe mano, ‘Ségétéw i mohoke, ségiyoy kémétéwe de.’ 38 Fénuwit gu begom mangéy kémétéw bé békéne génalbéko kom, ségiyoy géménalbéke de atin ménangéy gom saén kémétéw bé génalbéko ruwe.” 39 Médooy de étéw tidéw Samaria dob no ingéd ménunur bé Jesuse non bé kébéréh i libune mano, “Bénréhén begén i kéluhanay rénigo guwe.” 40 Mélaw amun ménangéy i de étéw tidéw Samaria dob Jesuse, nongot ro fébatié roy Jesuse dob berowe. Atin ménbati i Jesuse diyo ruwo gétérésangan. 41 Atin sabaf bé kéureto nuwe bero, ménuman i kédooy ménunure dob Beene. 42 Atin bénréh ro dob libune ni maro, “Munur geyén békén sabaf saén bé bénréh me begey. Béleewe énggélingoo key i kébéréh ne, mélaw gétiga key tintu Beeney mémukase bé kéilawane dob de sala ro.”
Nuwa Jesusey nga i ségétéwe odoron
43 Amun énggilid i ruwowe gétérésangan, i Jesuse ménule ménangéy Galilea. 44 Wén soy kébéréh Jesuse mano, “I sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, énda fégadata no dob kaane ingéd.” 45 Endob amun énggumah dob Galilea, ténayakuf i de étéw diyo, non énggito roy kéluhanay rénigo nuwe mékégaif dob kékandulie féndawét “Témara” dob Jerusalem, non diyo ro so. 46 Tidéw béno, ménséfule i Jesuse mangéy Kana, sébaan ingéd dob Galilea, sani ingéde fénwaléyén arak i wayége. Atin wén i ségétéwe gémamak kukuman wén i ngaén lagéy déméruun dob ingéde Kafernaum. 47 Amun énggélingoo noy Jesuse énggumah dob Galilea tidéw Judea, ménangéy dob Jesuse brab nongotén dob Jesuse angéyé no uwaén i nga ne gédétén méléhu. 48 Atin bénréh Jesuse dob beene mano, “I begome, taman énda gégito gom do mékégaif, énda fo munur gom Begén.” 49 Bang i ni odoron, “Maistéro, énggonén, lokut énda séna méléhuén.” 50 Atin bénréh Jesuse dob ni odoron mano, “Ule gon, adi-adinén i nga me.” I ni étéw ménunur bé kébéréh Jesuse brab ménule. 51 Amun diyo séna lowoh agéwon, bénalak i de sugu-sugué no brab bénréh ro maro, “Ménadi-adinén i nga me.” 52 Atin fénénginsaa no bero mano, “Ati urase bé kéadi-adi nuwe?” Atin séménumbul ro maro, “Ménkédan i kééduf ne fuli natémégéno.” 53 Brab énggétédémoy boh ne been i noy urase bé kébéréh Jesuse dob beene mano, “I nga me adi-adinén.” Mélaw tidéw béno, kéluhana ro ségékuréng ménunur. 54 Been i niy géruwowe mékégaif rénigo Jesuse dob Galilea bé kétidéw ne Judea.
I kéuwa Jesuse dob Betesda
1 Wén i no sébaan fuweh, ménangéy i Jesuse dob Jerusalem non wén i kanduli diyo kay de Judio. 2 Atin diyo dob Jerusalem gédét dob béngawane kay de bili-bili, wén i kérigéwe de féndawét Betesda dob Hebreowe, sani késébéréh i de Judio. Wén i limo timan fésayawa no wén i do atéfén. 3 Diyo méniro i médoowe do étéw déméruun, do langafén, do fikat, brab do kimoyén. Atin ongot-ongoté roy késékuyo i wayége ni. 4 Non wén i gai gégumah i télakiy Kadnane, angéyé no sékuyoén i wayége ni. Atin i géétahe mangéy tééléd dob ni wayég ké mésékuyo, waléy adi-adi fiyon fo ké atiy déruu nuwe. 5 Wén i ségétéwe lagéy diyo, méntéléwén folo bra waléw gébélintuwa i kédéruu nuwe. 6 Amun énggito Jesusey ni lagéy méniro diyo brab énggétiga noy kérugay i kédéruu nuwe, fénénginsaa no mano, “Aw méuyot go adi-adi?” 7 Séménumbul i ni lagéy déméruun mano, “Maistéro, énda i témabangan begén mangéy tééléd dob wayége ké mésékuyo. Buluk féganayu séna fégédét, wénén i gégumah gétah begén.” 8 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob beene mano, “Tindég go, furutém i ikam muwa nan, brab agéw go.” 9 Sonom béno, ménadi-adiy ni lagéy. Atin fénurutén i ikam ne brab ménagéw. I no gai kéféadi-adi Jesuse bé ni lagéy Sabado, gai kétérén kay de Judio. 10 Mélaw i de odoroy de Judio ménbéréh ro dob ni lagéy ménadi-adi maro, “Béleewe Sabado, gai kétérén. Enda fakayén dob kitab tome ké uwité moy ikam muwa nan.” 11 Endob séménumbul i lagéyé ni ménadi-adi mano, “Endob bénréh i lagéye ni ménféadi-adi begén, furuté kuy ikam guwe brab magéwu.” 12 Atin ménénginsa i de odoron maro, “Ati no lagéy ménbéréh de dob beeme, ké furuté moy ikam muwe brab magéw go?” 13 Endob énda énggétigay ni lagéy ké ati no étéw ménféadi-adi de, non ménangéy i Jesuse dob de ménribuk do étéw. 14 Enda ménrugayén tidéw béno, énggito Jesusey ni lagéy dob lawi i Tuluse. Atin ménbéréh i Jesuse dob beene mano, “Téngténgém, ménadi-adi gon. Kagon rémigo sala inok énda toow gétimal i kékéfasanga muwe.” 15 Tidéw béno, ménagéw i ni lagéy brab bénréhén dob de odoroy de Judio bé Jesus i ménféadi-adiwe de. 16 Mélaw i de odoroy de Judio, féngganay roy kéférasay ruwe bé Jesuse, non ménuwa bé gai kétéréne. 17 Endob bénréh Jesuse dob berowe mano, “I Abay guwe Tulus énda téméréno gémalbék fiyon fo ké gai kétérén, atin i Begéne fatut gémalbéku so sénga tékélid.” 18 Been i niy funay de odoroy de Judio ménuman i kékérit ruwe bé Jesuse, atin toow na fo sarintaé ro féléhuén. Békén saén sabaf bé kégalbék ne ké gai kétérén, éndob sabaf so bé fédawété noy Tuluse Abayén, ula-ula réféngé noy Tuluse béno. 19 Atin sénumbulo Jesuse bero mano, “Béréhé ku begom i toowe, i Begéne Ngaén, brab énda i gérigono ku ké tidéw dob Begéne saén. Rigoné kuy gito guwe rigonéy Abay guwe Tulus. Udenén rigonéy Abay guwe, rigoné ku so. 20 Non i Abay guwe méimu Begén brab fégétiga no Begén i kéluhanay galbék ne. Atin méuman i férigo nuwe Begén toow na fo mékégaif galbék funa kom mégaif. 21 Non loo bé Abay guwe tébuleé noy de ménléhu brab iraya no bero umul, Begéne ni so, iraya ku umul i de étéw kétaya ku iraya ku de. 22 Atin békén i Abay guwey kémukume bé de étéw. Yamula niraya no Begén kuwagib kémukum bé kéluhanay étéwe, 23 inok basanay kéluhanay étéwe Begén loo so bé kébasana ruwe bé Abay guwe. I éndae masanan Begén, énda so basana noy Abay guwe séménugu Begén. 24 “Béréhé ku begom i toowe, i mégélingoe bé kébéréh guwe brab munur bé Tuluse séménugu Begén, wén i umulén magufusa. Atin énda mékukumén moso bé de salaén. Non éndaén méléhuén non fiyon fo ké méléhu i lowoh ne, gédoté noy umule magufusa. 25 Béréhé ku begom i toowe, gégumah i gaiwe brab ménggumahén béleewe ni, bé gélingooy de ménléhu i béréh guwe, atin i de mégélingo de, gédoté roy umule. 26 Non i umule tidéw dob Abaye, brab loo bé ni niraya no Begén, sani Nga ne, barakat inok wén i umul tidéw dob Begéne. 27 Atin i Abay guwe Tulus, niraya no so Begén kuwagib kémukum bé de kéilawan kagulan Begén i Nga i Kéilawane. 28 Kagom mégaif bé de ni, non gégumah i gaiwe i kéluhanay de étéw ménléhu dob de lébéng ro, gélingoo roy béréh guwe. 29 Atin mésut ro tidéw dob de lébéng ro, atin i de réménigo fiyo métébule inok gédoté roy umule magufusa. Endob i de réménigo tete métébule inok mékukum ro. 30 “I Begéne, énda i kagén gérigonon saliyu bé Abay guwe saén. Kémukumu loo bé kéfémandu i Tuluse de Begén. Mélaw i kékukum guwe métintu non békén kagén kétayan éndob kétayay Abay guwe séménugu Begén. 31 “Amuk ureté ku saén i fantage bé lowoh guwe, énda i géunur de. 32 Endob wén i ségiyowe muret fantag bé Begéne brab gétiga kuy uret ne fantag bé Begéne toow fo toow. 33 Séménugu gom mangéy dob Juane Mautis atin nuretén i toowe fantag bé Begéne. 34 Endob énda kailanga kuy kéuret i kéilawane fantag bé Begéne, éndob énggélabito ku émfégétédém begom i uret Juane fantag bé Begéne, inok munur gom Begén funa kom méfukas dob de sala gom. 35 I Juane maak solo, mérino brab réméndaw kagulan ténoroén begom, brab ménoror gom témayakuf bé kétoro ne begom éndob singkow saén. 36 Endob wén i labi na fo fiyo funa kom munur Begén bé de nuret Juan. Fégitung gom i galbéke rigoné ku, non been i galbéke niray i Abay guwe Begén. Mélaw i de galbék gu, been i émfégétigane bé sénugu i Abaye Tulus Begén. 37 Atin i Abaye séménugu Begén, fégétiga no soy fantage bé Begéne. Enda énggélingoo kom i béréh ne taloo no énggito gom i falas ne. 38 Atin énda fénbati gom dob de fédéw gom i kébéréh ne. Gétiga kuy ni non énda munur gom Begén, sani sénugu i Abaye Tulus. 39 Tantu gom féganad i Ménsulate Kébéréh i Tuluse, non gékaranga kom dob de ni gédoté kom i umule magufusa. Endob been i niy de ménsulat uret fantag bé Begéne. 40 Mélaw amuk munur gom dob Begéne, gédoté kom i umule magufusa, éndob mika gom munur Begén. 41 “Enda sélédé kuy kédayéw i kéilawane. 42 Endob gétiga kuy de fédéw gom, énda méimu gom bé Tuluse. 43 Sénugu i Tuluse Begén, atin Begén i sarigo nuwe. Gido loo énda ténayakuf gom Begén. Endob buluk wén i ségétéw gégumah énda sénugu i Tuluse de, tayakufé kom. 44 Enda munur gom non sélédé kom i kédayéw i de dumo gom étéw éndob énda sélédé kom i kédayéwe tidéw dob sébaane tintu Tulus. 45 Endob kagom fégitungén de ké Begén i témboe begom dob Abay guwe Tulus. Békén Begén. Sénarigo kom i kitabé niray Moisese, éndob been i téméboe begom. 46 Endob amuk tintu gom munur bé kétoro Moisese, munur gom so Begén, non sénulatén i fantage bé Begéne. 47 Endob amun énda munur gom bé sénulat Moisese, énda so géunur gom dob Begéne.”
Fénwaléy Jesuse médooy klohe amaén
1 Tidéw béno, ménifar i Jesuse dob dogote féndawét Galilea taloo no Tiberias. 2 Atin toow fo médooy de étéw ménfuray de non énggito roy de mékégaif galbék rénigo no bé kéuwa ne bé de déméruun. 3 Atin ménénagé i Jesuse beroy de kuyugén mangéy dob burure atin diyo ro ménsar. 4 Bé béno gai, éndaén mérugay i kékanduli i de Judio féndawét ro “Témara”. 5 Amun iling-iling i Jesuse, énggito noy médoowe étéw démangkub mangéy dob Beene. Mélaw ménénginsa dob Filipihe mano, “Ayo tome de méléy amaén féama bé de étéw ni?” 6 (I funa Jesuse ménénginsa, téngkadé no saén i Filipihe. Endob gétiga Jesuse nén i rigoné nuwe.) 7 Atin séménumbul i Filipihe mano, “Fiyon fo ké wén i labi séngibu filak tom, kulang na fégébéléy amaéy médoowe ni étéw, fiyon fo ké sékéloh-kélohén dob séngae ségétéw.” 8 Endob ménbéréh i ségiyowe kuyugén féndawét Andres (sani dumo Simon Pedrowe sétiman idéng) mano, 9 “Wén i ségétéw kénogo lagéy dob ni, wén i nuwitén limo timan mélému fan brab ruwo timan sédo. Endob toow fo kulang i ni féama bé médoowe ni étéw.” 10 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Féésar gom i de étéw.” Mélaw ménsar i de étéw diyo dob bukae gonon wén i do kéroon de. Wén i limo ngibu do lagéy saliyu na bé de libun brab do nga. 11 Atin éndot Jesusey fane brab ménfésalamat dob Tuluse. Tidéw béno, sénaarén dob de médoo étéw ménsar diyo. Loo so bé niy rénigo Jesuse bé de sédo de. Atin téménantu ro mama taman kétaya ro. 12 Amun énggéama ro nén taman ménbésor ro kéluhanan, ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Timu gom i kéluhanay de sama amaén inok énda mésinggulaén.” 13 Mélaw ténimu roy de sama amaén. Atin ménféno i foloe bra ruwo timan dakél biton bé de sama i de limo timan fan. 14 Amun énggitoy de étéw i ni mékégaif galbék rénigo Jesuse, ménbéréh ro maro, “Tintu Been i niy toowe sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, sani suguéy Tuluse dob duniyae ni.” 15 Atin gétiga Jesusey fégésé ro féwaléyé ro datu ro, mélaw ténagakén bero man brab ménangéy félébu dob de burur.
Ménagéw i Jesuse dob rotor i wayége
16 Amun témégénén, ménangéy i de kuyugén dob dogote. 17 Atin ménda ro awang mifar bé dogote mangéy Kafernaum, non kélungononén, atin énda séna énggumah i Jesuse dob berowe. 18 Bé béno uras, émbagér i réfuruhe brab dakél i bagéle dob dogote. 19 Amun ménggéfura ro ném gékilomitro tidéw dob dénsaane, énggito roy Jesuse magéw dob rotor i dogote mangéy dob berowe. Mélaw toow ro fo ménggilak. 20 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Begén, kagom mégilak!” 21 Atin ménoror ro brab fénéda ro dob awange, brab sonom béno énggégumah ro dob dénsaane ayo ro. 22 Amun géfuwénén, i de étéw ménbati séna dob difar i dogote, énggétiga ro sébaan saén i awange diyo béno kélungonon. Atin énggétiga ro énda ménodor i Jesuse bé de kuyugén méda dob awange mifar dob dogote. Brab gétiga ro énda i ségiyo awang diyo. 23 Tidéw béno, énggumah i de awang tidéw dob ingéde Tiberias, déménunggu gédét dob gonoy de étéw ménama fan amun énggilid fénsalamatay Kadnane Jesus. 24 Atin amun gétuway de étéw énda diyo i Jesuse loo soy de kuyugén, ménda ro bé de awang mangéy Kafernaum inok sélédé roy Jesuse. 25 Atin amun énggito roy Jesuse dob difar i dogote, fénénginsaa ro maro, “Maistéro, ménfiroyén i kégumah me dini?” 26 Sénumbulo Jesuse bero mano, “Béréhé ku begom i toowe, békén i kégésobut gome bé de mékégaif galbék rénigo guy funa kome séméléd Begén, éndob non bé de fénama gu begom atin ménbésor gom. 27 Kagom séméléd bé amaéne kay de sur gom saén non waléy waréy i nan amaén. Endob séléd gom bé amaéne kay de fédéw gom funa kom méraru taman sa taman. I Nga i Kéilawane, sani Begéne, iray guy nan amaén non i Abaye Tulus fénggétiga no Been i séménugue Begén.” 28 Atin ménénginsa ro dob Jesuse maro, “Ati fiyowe rigoné key inok rigoné key i kétayay Tuluse?” 29 Séménumbul i Jesuse mano, “Ay niy kétayay Tuluse rigoné kom: Unur gom Begén non Begén i sénugu i Tuluse.” 30 Atin ménénginsa ro maro, “Ati mékégaife galbék féténgténgém begey inok munur gey dob Beeme? 31 I de katufua key bé do gétah, ménama ro fan féndawét ‘mana’ dob gonone énda i nohok do témunoh diyo, loo bé Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Niraya no bero amaén tidéw dob lawayo inok géama ro.’ ” 32 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, békén Moises i ménféamae bero fan tidéw dob lawayo, éndob i ménféama bero been i Abay guwe Tulus. Atin i Abay guwe, irayén so begom i tintuwe amaén tidéw dob lawayo kay de fédéw gom. 33 Non i amaéne iray i Tuluse, been i énggégumahe tidéw dob lawayo inok miray umul dob de kéilawan.” 34 Ménbéréh ro dob Jesuse maro, “Maistéro, irayan gey démoyun bé nan amaén.” 35 Séménumbul i Jesuse mano, “Begéney amaéne miray umul. I kéluhanay étéwe mangéy dob Begéne éndaén mélayaf ro, brab i kéluhanay munure Begén éndaén térumén ro. 36 Endob fiyon fo ké énggito gomén Begén, éndob énda séna munur gom Begén. Bénréh gun i nan dob begome bé gétaho. 37 Mangéy dob Begéney kéluhanay de étéw niray i Abaye Begén. Brab énda dudulé kuy étéwe mangéy dob Begéne. 38 Non ménlusu tidéw dob lawayo inok rigoné kuy kétayay Tuluse séménugu Begén, békén inok rigoné kuy kagéne kétayan. 39 Atin ay niy kétayay Tuluse: énda fédayaé ku métadin i de nirayén Begén étéw, fiyon ségétéw. Yamula tébuleé ku bero kéluhanan dob tamfaday gaiwe. 40 Non been i niy kétayay Abay guwe: i kéluhanay gétigane Begén brab munure Begén, gédoté roy umule magufusa. Atin tébuleé ku bero dob tamfaday gaiwe.” 41 Atin i de Judio amun énggélingoo roy bénréh Jesuse, mundég-mundég ro non bénréhén bé Beeney amaéne tidéw dob lawayo. 42 Brab ménbéréh ro maro, “Ati Jesuse ni, aw békén ba Beeney nga Josehe saén? Sedek bénréhén ménlus kun tidéw dob lawayo, non gétiga tom i boh ne brab idéng ne?” 43 Endob bénréh Jesuse mano, “Kagom mundég-mundég. 44 Enda i ségétéw géangéy dob Begéne, saliyu ké féfégédétéy Abaye séménugu Begén. Atin dob tamfaday gaiwe, tébuleé kuy kéluhanay mangéye dob Begéne. 45 Sénulat i de sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne maro, ‘I de kéilawan toroéy Tuluse moso.’ Mélaw i séngae mégélingo bé Abaye brab modor bé kétoro ne, mangéy dob Begéne. 46 Endob énda i ségétéw énggégito bé Abaye, saliyu bé Begéne non tidéwu dob Tuluse. Mélaw Begéne say énggégitowe bé Abaye Tulus. 47 Béréhé ku begom i toowe, i de méginugut dob Begéne méuyag ro taman sa taman. 48 Begéney maake amaén miray umul. 49 I de katufua kom amun diyo ro dob gonone énda i nohok do témunoh diyo, ménama ro amaén féndawét ‘mana’, gido ménléhu ro so. 50 Endob Begéney amaéne tidéw dob lawayo. Atin i kéluhanay géamae bé ni amaén, énda méléhu ro. 51 Begéney amaéne miray umul ménlus tidéw dob lawayo. Atin amuk i ségétéwe géama de, méuyag taman sa taman. I amaéne iray gu funay de kéilawan méuyag, sani lowoh guwe.” 52 Atin amun énggélingooy de Judioy ni bénréh Jesuse, ménséédél ro maro, “Ati kéfingé-fingé i kéiray i ni étéw bé lowoh ne inok amaé tom?” 53 Mélaw ménbéréh i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, amuk énda amaé kom i lowoh i Nga i Kéilawane sani lowoh guwe, brab énda inémé kom i dara guwe, énda gédoté kom i umule magufusa. 54 Endob i de mama bé lowoh guwe brab miném bé dara guwe, wén i umul ro magufusa, atin tébuleé ku bero dob tamfaday de gai. 55 Non i lowoh guwe been i nan i tintuwe amaén, atin i dara guwe been i nan i tintuwe inémén. 56 I kéluhanay mamae bé lowoh guwe brab minéme bé dara guwe diyou bati dob berowe atin dini ro bati dob Begéne. 57 Méuyag i Abaye séménugu Begén, atin i Begéne méuyagu sabaf bé Beene. Mélaw i kéluhanay mamae Begén méuyag so sabaf bé Begéne. 58 Begéney amaéne tidéw dob lawayo. I de katufua kom ménama ro amaén féndawét ‘mana’, gido ménléhu ro so. Endob i de mama bé ni amaén sani lowoh guwe méuyag ro taman sa taman.” 59 Bénréh Jesusey ni bé kétoro ne dob lawie féngadafay de Judio dob ingéde Kafernaum. 60 Amun énggélingooy de kuyugén i ni kétoro, ménbéréh i de kédoono ro maro, “Toow fo ménalém i ni kétoro, ati mélaw i géfégélingoe de?” 61 Endob énggétiga Jesuse dob fédéw ney funay de kuyugén mundég-mundég. Mélaw bénréhén bero mano, “Aw toow fo mika gom bé bénréh guwe? 62 Ati béréhé kome ké gito gom Begén, sani Nga i Kéilawane, démiyat mule dob gonone tidéwo ku? 63 I miraye bé umule been i Rémogor i Tuluse. Endob i kéilawane, énda i barakatén miray umul. I nuret guwe begom tidéw dob Rémogor i Tuluse brab miray bé umule magufusa. 64 Endob gétiga kuy wén i de dumo begom énda munur ro Begén.” (Bénréh Jesusey nan non gétiga non i de énda de munur tidéw féganay brab i étéwe émfékéfo de.) 65 Atin sénumfata noy kébéréh ne mano, “Been i nan i funa kuwe ménbéréh bé énda i géangéy dob Begéne saliyu ké féfégédétéy Abaye.” 66 Tidéw béno, médoo bé de kuyugén i téménagake de brab éndaén ménodor ro de. 67 Mélaw fénénginsaa Jesusey de folo bra ruwo gétéw kuyugén mano, “Aw méuyot gom so témagak Begén?” 68 Séménumbul i Simon Pedrowe mano, “Kadnan ati nay odoro keye? I de kaam saén kébéréh i géiraye bé umule magufusa. 69 Munur gey brab gétiga key Beemey Mékétéfuwe Etéw tidéw dob Tuluse.” 70 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Aw békén ba begom i foloe bra ruwo gétéw fénémili gu? Endob saitan i ségétéwe begom!” 71 I ténéndu i de kébéréh Jesus, been i Judase nga Simon Iskariot. Been i émfékéfoe de fiyon fo ké been i ségétéwe bé de folo bra ruwo gétéw kuyugén.
1 Tidéw béno, i Jesuse diyo ménsugud-sugud dob Galilea. Ménika mangéy sugud-sugud dob Judea non méuyot i de odoroy de Judio de méméléhu. 2 Bé béno, gédétén i kékanduli i de Judio féndawét ro “Dung-dung.” 3 Mélaw ménbéréh i de tuwaréy Jesus do lagéy dob Beene maro, “Ay go Judea inok gitoy de kuyugém i de mékégaif galbékém. 4 Amuk i étéwe méuyot mébangtug, énda bunéyé noy de rigoné no. Amuk gérigono moy de mékégaif, rigoné mo dob adafay médoowe étéw.” 5 (Loo bé niy kébéréh i de tuwaréyén non fiyon foy berowe énda séna munur ro dob Beene.) 6 Séménumbul i Jesuse mano, “Enda séna gumah i fatute gai rigoné kuy galbék guwe. Endob i begome fakay rigoné kom i kagome galbék bé de udenén gai. 7 I de tete étéw énda mérarék ro begom, éndob mérarék ro Begén non dowoyé kuy kéluhanay tetee rigoné ro. 8 Ay gom dob kandulie, éndob i Begéne énda séna mangéyu diyo non békén sénay niy gaiwe fatut mangéyu diyo.” 9 Amun énggilid bénréhén i ni, ménbati saén dob Galilea. 10 Endob amun ménagéwén i de tuwaréyén mangéy dob kandulie dob Jerusalem, ménfuray soy Jesuse, éndob énda i énggétigan de non ménagéw nékémén saén. 11 Sélédéy de odoroy de Judioy Jesuse dob kandulie atin fénénginsa ro maro, “Hon i gono Jesuse de?” 12 Atin médooy de étéw ménlimud diyo séméguraw séuret-ureté roy fantage bé Jesuse. Embéréh i de dumo de maro, “Fiyo étéw i Jesuse.” Endob bang i de dumo de, “Enda fiyo étéw i Jesuse, fégakara noy de étéw.” 13 Endob énda i ségétéw ménfébénsag muret fantag bé Jesuse non mégilak ro bé de odoroy de Judio. 14 Amun gékérara ron bé kékanduli ruwe, ménangéy i Jesuse dob lawi i Tuluse brab téménoro. 15 Ménggaif foy de odoroy de Judio brab ménbéréh ro maro, “Sedek toow fo mon gétigan i ni étéw, énda taén ménrugay i késékuwelah ne?” 16 Séménumbul i Jesuse mano, “I kagéne kétoro békén tidéw dob Begéne saén, éndob tidéw dob Tuluse séménugu Begén. 17 I de étéw méuyot ro rémigo bé kétayay Tuluse, gétiga ro ké i kagéne kétoro tidéw dob Tuluse taloo no tidéw saén dob Begéne. 18 I étéwe muret saén bé kaane kétoro, méuyot saén mébantug. Endob i étéwe méuyot rémigo bé funay séménugue de émbantug, been i nan i métintuwe étéw brab énda témugién. 19 Békén ba niray Moisesey kitabe? Endob énda i ségétéw begom modor de, non amuk odoro kom, énda damén télamané kom féléhuén Begén.” 20 Séménumbul i de étéw maro, “Sénaitanan go! Ati étéwe méuyot méméléhu Beem?” 21 Ménbéréh man i Jesuse mano, “Amun rénigo guy sébaane saén mékégaif galbék, ménkéségiyonan gom de non gai kétérén béno. 22 Endob wén i sébaane kitab fantag bé kétulie niray Moisese bé gétaho. (Endob i toowe, tidéw i ni kitab dob de katufua tom.) No mélawén fiyon fo ké gai kétérén, tulié kom soy de nga gom. 23 Amuk tulié kom i ségétéwe nga lagéy fiyon fo ké gai kétérén inok odoro kom i kitabé tidéw dob Moisese, sedek mékérit gom Begén sabaf bé kéféadi-adi guwe bé ségétéwe étéw ké gai kétérén? 24 Kagom kukumén i de énggito gom saén. Yamula fégitung gom fiyo brab kukum gom métintu.” 25 Tidéw béno, i de dumo bé de étéw tidéw Jerusalem ménbéréh ro maro, “Aw békén bay niy lagéye sélédéy de odoro tom inok féléhuén? 26 Téngténg gom, ay ni émbéréh dob adafa tome brab énda mon i gébérého ro sébanil de. I de odoro key, gélolo ron keey Beeney Kristowe sani ongot-ongoté tome. 27 Endob amuk gégumah kun i Kristowe, énda i gétigan de ké hon i tidéwo nuwe de. Endob gétiga tom i tidéwoy ni étéw.” 28 Tidéw béno, amun diyo téménoro dob lawi i Tuluse ménfébénsag i Jesuse émbéréh mano, “Aw tintu gélolo gom ba Begén brab gétiga kom i tidéwo kuwe? Enda ménangéyu dini ké dob kagéne saén aturan. I toowe Tulus i séménugue Begén, éndob énda gélolo gom de. 29 Endob gélolo guy Beene, non tidéwu dob Beene brab Beeney séménugue Begén.” 30 Tidéw béno, ténlama ro kénéfo i Jesuse éndob énda i ségétew énggékéfo de non énda séna énggumah i gaiwe fénémili Tuluse. 31 Endob médooy de étéw dob de ménlimud ménunur de, brab ménbéréh ro maro, “Beeney Kristowe, sani fénémili i Tuluse méguléw, non énda i ségétéw gérigo bé de mékégaif galbék rénigo no ké békén i Kristowe.” 32 Enggélingooy de Fariseoy ni késébéréh-béréh i de étéw séguraw fantag bé Jesuse. Mélaw i berowe brab de odoroy de fadi, séménugu ro do mantay bé lawi i Tuluse inok kémfo bé Jesuse. 33 Atin ménbéréh i Jesuse dob de étéw mano, “Endaén mérugay i kébati guwe dob begome non séfuleu mangéy dob Tuluse séménugu Begén. 34 Sélédé kom Begén éndob éndaén gito gom Begén, non énda géangéy gom dob batio kuwe.” 35 Ménsébéréh-béréh i de Judio maro, “Hon keey i ayo nuwe de, ké énda gito tom de? Aw mangéy keey dob mérayue ingéd i de Griego batioy de Judio so, atin toroé noy de Griego? 36 Ati keey i atag i bénréh ne mano, ‘Sélédé kom Begén, éndob énda gito gom Begén, brab énda géangéy gom dob batio kuwe?’ ” 37 Amun dob tamfaday gaiwe bé kékanduli ruwe sani toowe na fo balilaga gai, téménindég i Jesuse brab ménbéréh métanug mano, “Do étéw térumén, ay gom dob Begéne, brab miném. 38 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘I étéwe munur dob Begéne, tidéw dob fédéw ne rémégés i wayége miray bé umule magufusa.’ ” 39 I atag i bénréh Jesuse, ay ni: i Rémogor i Tuluse mangéy dob de munur bé Jesuse atin bati dob de fédéw ro. Endob énda séna nirayén i Rémogor i Tuluse non énda séna ménléhu i Jesuse brab tébule atin mule mangéy dob lawayo. 40 Médooy de étéw énggégélingo de, ménbéréh ro maro, “Tintu Beeney sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, sani sarigone ongot-ongoté tom.” 41 Bang i de dumo étéw, “Beeney Kristowe ongot-ongoté tom.” Endob séménumbul i de dumo de maro, “Ati kéfingé-fingé ne ké i Kristowe tidéw Galilea? 42 Non bang i Ménsulate Kébéréh i Tuluse, i Kristowe séfu Dabid. Mélaw fatut i Kristowe mumah dob ingéde Betlehem non i Dabide bati dob Betlehem.” 43 Mélaw énda géséfagayun i de antaf fédéw ro fantag bé Jesuse. 44 Atin ménuyot i de dumo de kémfo, éndob énda i ségétéw réménigo de. 45 Tidéw béno, i de guwardiya ménséfule ro mangéy dob de odoroy de fadi brab do Fariseo. Atin fénénginsaa roy de guwardiya maro, “Sedek énda kénéfo gom i Jesuse inok géuwito kom mangéy dini?” 46 Séménumbul ro maro, “Enda kénéfo gey de non ménggaif gey bé kétoro ne. Non ségiyo bé kéluhanay kétoroe énggélingoo key.” 47 Atin ménbéréh i de Fariseo maro, “Aw fiyon i begome, énggéfégakara no begom so? 48 Enda sénay ségétéw begey do odoro kom taloo no do Fariseo ménunur de. 49 I de munur dob Beene, beroy de gérifantad étéw saén, sani énda gétiga roy kitab tome. Mélaw kukuméy Tuluse bero.” 50 Atin diyo soy Nikodemowe sani ségétéwe so Fariseo. Been i ménangéye dob Jesuse bé gétahe de. Brab ménbéréh mano, 51 “Enda fakay dob kitab tomey kémukume ké énda séna énggésusinon i rénigo nuwe, brab énggélingoon i kébéréh ne.” 52 Séménumbul ro maro, “Aw tidéw go so Galilea? Basa moy Ménsulate Kébéréh i Tuluse, inok gétiga mo énda i sarigoy Tuluse tidéw Galilea.”
I libune ménsala
1 Tidéw béno, i kéluhana ruwe ménule. Endob i Jesuse ménangéy dob tuduke féndawét Olibo. 2 Dob gétunduge de fuweh, amun toow géfuwén, ménangéy man i Jesuse dob lawi i Tuluse. Amun ménangéy i kéluhanay de étéw dob Beene, ménsar i Jesuse brab ténoroén bero. 3 Bé no gai, i de Fariseo brab do témoro kitab, nuwit roy libune énggétékasan ménbuwah. Atin féntindég ro dob adafa Jesuse brab de médoo ni étéw. 4 Atin bénréh ro dob Jesuse maro, “Maistéro, énggétékasan i ni libun ménbuwah. 5 Dob kitab tome niray Moisese, fatut ibéron batéw taman méléhu i étéwe ménsala loo bé ni. Ati kébéréh me fantag bé ni?” 6 Fénénginsa ro dob Jesusey ni inok tukawa ro saén i Beene inok amuk békén damén katabuwan i késumbul ne, wén i funa ro témbo de. Endob ménkudung-kudung i Jesuse brab séménulat dob fantade bé tuko ténoro ne. 7 Amun énda fo témérén ro ménginsa, téménindég i Jesuse brab bénréhén bero mano, “Ati éndae salaén begom, been i sunguwe de mibéron batéw.” 8 Tidéw béno, ménkudung-kudung man i Jesuse brab féntausén i késulat ne dob fantade. 9 Tidéw béno, amun énggélingoo roy bénréh Jesuse, ménule ro séségétéw-gétéw, i sunguwe ménule do lukés. Atin énda i ségétéw ménféled ké békén i Jesuse saén brab ni libun. 10 Atin téménindég i Jesuse brab ménénginsa mano, “Di, nayo ruwe de? Aw énda i ségétéw témbo beem?” 11 Séménumbul i ni libun mano, “Enda, Maistéro.” Atin bénréh Jesuse mano, “Enda so téboé ku beem. Ule go brab kagonén mésala féruman.” 12 Atin téménoroén man i Jesuse dob de étéw mano, “Begéney maake solo réméndaw dob kéilawane. I furaye Begén éndaén magéwén dob délémone, yamula magéw dob géfékayae brab gédoté noy umule magufusa.” 13 Ménbéréh i de Fariseo maro, “Beeme soy murete fantag bé lowoh me, mélaw énda i lantékén.” 14 Séménumbul i Jesuse mano, “Fiyon fo ké Begén i murete fantag bé Begéne, toow i béréhé kuwe non gétiga kuy tidéwo kuwe brab ayo kuwe. Endob i begome, énda gétiga kom i tidéwo kuwe taloo no ayo kuwe. 15 Kukumé kom i énggito gome saén non do kéilawan gom saén. Endob i Begéne, énda kémukumu. 16 Endob amuk kémukumu, métintuy kagéne kékukum non békén saén Begén i kémukume, éndob Begey i Abaye Tulus séménugu Begén. 17 Ménsulat dob kitab gome, amuk ségiléw i uret i ruwowe gétéw, giton toow i urete. 18 Ruwo gey gétéw muret fantag bé Begéne. Begén brab Abaye séménugu Begén.” 19 Tidéw béno, fénénginsaa roy Jesuse maro, “Hon i gonoy Abay me de?” Séménumbul i Jesuse mano, “Enda gétiga kom Begén taloo no Abay guwe. Amuk gétiga kom Begén, gétiga kom soy Abay guwe.” 20 Bénréh Jesusey ni bé kétoro ne dob lawi i Tuluse gédét dob fégono ruwe limus. Endob énda i ségétéw kéménéfo de non énda séna gumah i gaiwe fénémili i Tuluse. 21 Ménbéréh man i Jesuse dob berowe mano, “Tagaké kun begom, atin sélédé kom Begén. Endob méléhu gom énda émfésagad i de sala gom, brab énda géangéy gom dob ayo kuwe.” 22 Been i niy funay de odoroy de Judio ménséfénginsa maro, “Aw fétoyo moso? Aw been i nan i funa nuwe ménbéréh mano, ‘Enda géangéy gom dob ayo kuwe?’ ” 23 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “I begome, tidéw gom fantad, éndob i Begéne tidéwu rotor. I begome, tidéw gom dob duniyae, éndob i Begéne tidéwu dob lawayo. 24 Komon bénréh gu begom buluk méléhu gom moso, énda émfésagadan i de sala gom. Toow, amuk énda munur gom de ké Begéney Beene bénréh gu, énda émfésagadan i de sala gom.” 25 Atin ménénginsa ro maro, “Ati mélaw i Beeme ni?” Séménumbul i Jesuse mano, “Tidéw bé féganaye de séna bé kétoro guwe, nuret gun begom ké ati Begéne. 26 Atin médoo sénay de béréhé ku fantag bé de rénigo gom do tete funa kom mékukum. Toow i bénréh i séménugue Begén, komon ureté ku dob de étéw i énggélingoo kuwe saén tidéw dob Beene.” 27 Endob i de étéw diyo, énda énggésobuto ro de ké ureté noy fantage bé Abaye Tulus. 28 Mélaw ménbéréh i Jesuse mano, “Buluk tunggulé komén Begén, sani Nga i Kéilawane, béno na gétiga kom Begéney Beene bénréh gu. Atin gétiga kom so bé énda i rigoné ku ké tidéw saén dob Begéne, éndob béréhé ku saén i ténoro i Abaye Begén. 29 Brab dumo guy séménugue Begén. Enda ténagakén Begén non démoyun rigoné kuy késuwata nuwe.” 30 Atin médooy de étéw énggégélingo bé de ni, ménunur ro dob Beene. 31 Mélaw bénréh Jesuse dob de Judio ménunur de mano, “Amuk modor gom bé ténoro guwe, begom i de tintu kuyug gu, 32 atin gétiga kom i toowe kétoro, atin i toowe kétoro i témangéye begom.” 33 Sénumbulo ro maro, “I begeye ni do séfu Abraham gey brab énda ménrifén gey, atin sede mélaw ké béréhé mo fétangéy gey?” 34 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, i kéluhanay étéwe rémigo tete maak riféy salae. 35 I riféne, fakay dédélén tidéw dob lawie. Endob i nga i gefee lawi, gébati dob nan lawi taman sa taman. 36 Mélaw amuk Nga i Tulusey témangéye begom, tintu gom békénén rifén. 37 Gétiga ku do onok Abraham gom. Endob méuyot gom méméléhu Begén, non énda tayakufé kom i kétoro guwe. 38 Béréhé kuy ati fénggitoy Abay guwe Begén, éndob rigoné kom mon i énggélingoo kome dob kagome abay.” 39 Séménumbul ro maro, “Abraham i kageye katufuan.” Atin bénréh Jesuse bero mano, “Amuk do tintu onok Abraham gom damén, rigoné kom soy loo bé rénigo Abrahame. 40 Bénréh gu begom i toowe énggélingoo ku tidéw dob Tuluse, éndob méuyot gom Begén méméléhu. Endob békén loo bé nan i rénigo Abrahame. 41 Rigoné kom i ségiléwe bé rénigoy abay gome.” Endob ménkérit i de Judio maro, “Békén gey nga dob liyuwe, Tulus saén i Abay geye.” 42 Atin bénréh Jesuse bero mano, “Amuk toow fo Abay gom i Tuluse, méimu gom damén Begén, non tidéwu dob Tuluse. Enda ménangéyu dini dob kagéne aturan, éndob Tulusey séménugue Begén. 43 Sedek énda gésobuto kom i béréhé kuwe ni? Non mika gom keeyén munur bé toroé kuwe. 44 Satanas i abay gome atin rigoné kom i kétayay Satanase. Méméléhu étéw tidéw féganay brab tugién non énda i toow dob beene. Atin amuk témugi, rigoné no say adat ne non beeney bebe i kéluhanay tugiéne. 45 Endob toow i kagéne kébéréh, mélaw énda unuro kom Begén. 46 Ati géféténgténge de begom ké wén i sala gu? Enda. Atin amuk toow i béréhé kuwe, sedek énda munur gom Begén? 47 I tidéwe dob Tuluse fégélingoé noy kébéréh i Tuluse. Endob békén gom tidéw dob Tuluse, mélaw énda fégélingoé kom i kébéréh i Tuluse.” 48 Tidéw béno, fénénginsaay de Judio maro, “Aw békén ba toow i bénréh geye ségétéw go tidéw Samaria brab sénaitanan go?” 49 Séménumbul i Jesuse mano, “Békénu sénaitanan. I toowe, basana kuy Abay guwe éndob énda basana kom Begén. 50 Enda fébantug-bantugu, éndob i Tuluse kétaya no ké basananu, atin Been i gétigane bé ati fatute. 51 Béréhé ku begom i toowe, i de modor bé kétoro guwe, énda méléhu ro.” 52 Atin ménbéréh i de Judio maro, “Béleewe ni gétiga keyén sénaitanan go. I Abrahame ménléhu, brab do sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, ménléhu ro so. Endob bénréhém i modore bé kétoro me énda méléhuén. 53 Aw toow go na fo gérotor bé Abrahame katufua key? Ménléhu i Abrahame brab de sénarigoy Tuluse so. Ati kéfégitung me bé Beeme?” 54 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk bantugé kuy lowoh guwe so, énda i lanték i bantuga kuwe. Endob i Abay guwe Tulus, Been i mirayane Begén bantugan. Béréhé kom féngadafé kom i Tuluse. 55 Endob énda gélolo gom de. Endob i Begéne, gélolo gu. Amuk béréhé ku énda gélolo gu de, waléyu témugi ségiléw bé begome. Endob i toowe, gélolo guy Beene, brab modoru bé kébéréh ne. 56 I katufua kome Abraham moror de bé kégito nuwe bé kégumah guwe. Enggito no, komon moror béni.” 57 Sabaf bé ni, ménbéréh i de Judio maro, “Enda séna ménlimo go folo gébélintuwa, éndob bénréhém bé énggito mon i Abrahame?” 58 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, énda séna ménumah i Abrahame de, i Begéne ménwénén.” 59 Sonom béno, ménémurut ro batéw inok ibéré ro dob Jesuse damén taman méléhu, éndob ménrékunéy i Jesuse brab méntékédan dob lawi i Tuluse.
Nuwa Jesusey langaféne
1 Atin amun ménagéw i Jesuse, énggito noy ségétéwe lagéy langafén tidéw fanay kéumahén. 2 Atin i de kuyug Jesus ménénginsa ro maro, “Maistéro, ati funa nuwe ménumah langafén? Non bé sala ne loo ké sala i de lukésén?” 3 Atin séménumbul i Jesuse mano, “Békén sabaf bé sala ne taloo no sala i de lukésén. Endob i funa nuwe langafén inok giton i barakat i Tuluse mérigo dob beene. 4 Fatut rigoné tom i fégalbék i Tuluse séménugu Begén, lokut fuweh séna. Gégumah i kélungonone, bé béno éndaén i ségétéw gégalbék. 5 Amun diniwu dob duniyae, maak géfékaya non Begén i Soloe réméndaw dob kéilawane.” 6 Amun énggilid i Jesuse émbéréh, déménura dob fantade brab fénlémbuwekén i sébuwane bé dura ne. Tidéw béno, dénuletén dob de motoy ni lagéy langafén. 7 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Ay go dob kérigéwe féndawét Siloam, brab furauf go diyo.” (I atag i Siloame “sénugu”.) Mélaw ménagéw i langaféne ni brab rénigo noy férigowe de. Atin amun ménséfule, énggégitonén. 8 Tidéw béno, i de dumo ro ségédét lawi brab de étéw énggégito de mongot limus, ménséfénginsa ro maro, “Aw békén ba beeney étéwe déménoyun mésar mongot limus?” 9 Atin séménumbul i de dumo de maro, “Been bay nan.” Endob bang i de dumo de, “Békén been i nan, ségiléw ro sa keey falas.” Tidéw béno, i ni lagéy ménbéréh mano, “Begén bay no étéw langafén bé gétaho.” 10 Atin ménénginsa ro maro, “Sedek énggégito gon béleewe?” 11 Atin séménumbul i ni lagéy mano, “I lagéye féndawét Jesus, fénlémbuwekén i sébuwane atin dénuletén dob de moto gu. Atin sénuguén begén mangéy mérauf dob Siloam. Tidéw béno, ménagéwu brab ménuraufu, atin sonom béno énggégitowun.” 12 Atin ménénginsa ro maro, “Hon i gonoy nan de lagéy béleewe ni?” Endob séménumbul mano, “Enda gétiga ku de.” 13 Tidéw béno, nuwit roy ni lagéy éndaén langaféno mangéy dob de Fariseo. 14 Gai kétérén i kéfélémbuwek Jesuse bé sébuwane brab kéuwa ne bé motoy ni lagéy. 15 Fénénginsaay de Fariseo ké ati kéfingé-fingé i kégégito nuwe. Atin séménumbul i ni lagéy mano, “I Jesuse, fénlémbuwekén i sébuwane brab dénuletén dob de moto gu. Tidéw béno ménuraufu, atin sonom béno énggégitowu.” 16 Tidéw béno, i de dumo do Fariseo ménbéréh ro maro, “I Jesuse békén tidéw dob Tuluse non énda modorén bé ménbéréhe dob kitabé bé énda fakay i gémalbéke ké gai kétérén.” Endob i de dumo de ménbéréh ro maro, “Amuk i Jesuse ségétéw ménsala, énda fo gérigo no bé mékégaife.” Mélaw énda géséodor i de antaf fédéw ro. 17 Mélaw ménénginsa man i de Fariseo dob lagéye ni maro, “Ati karang me bé Jesuse ni étéw, non énggéféadi-adino no kun i de moto mo?” Atin séménumbul i ni lagéy mano, “Beeney sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne.” 18 Endob i de odoroy de Judio énda fo munur ro de ké langafén i ni lagéy tidéw bé do gétah, mélaw féntawag roy de lukésén. 19 Atin fénénginsaa ro bero maro, “Aw nga gom i ni? Aw langafén ba tidéw fanay kéumahén? Sedek énggégitonén béleewe ni?” 20 Séménumbul i de lukésén maro, “Gétiga key beeney nga geye brab langafén tidéw fanay kéumahén. 21 Endob énda énggétiga key de ké ati kéfingé-fingé i kégégito nuwe béleewe, taloo no ati ménuwae de. Endob fénginsaa kom i beene, non métuwanén san brab been i sémumbulone begom.” 22 Ménbéréh i boh ne brab idéng ne loo bé ni non mégilak ro bé de odoroy de Judio. Non sénfagayunoy de odoron éndaén féahurén dob de lawi féngadafan i étéwe ké béréhé noy Jesusey Kristowe tidéw dob Tuluse. 23 Been i niy funay boh i ni lagéy brab idéng ne séménumbul maro, “Métuwanén i nga geye, been i fénginsaa kome.” 24 Mélaw i de Fariseo féntawag ron man i lagéye ni éndaén langaféno brab ménbéréh ro maro, “Béréhém i toowe dob adafay Tuluse. Gétiga key i Jesuse ni ségétéw ménsala.” 25 Mélaw séménumbul mano, “Enda gétiga ku de ké i Jesuse wén i salaén loo ké énda. Ni saén i kagéne gétigan, bé gétaho langafénu éndob béleewe énggégitowun.” 26 Fénénginsaa ron man maro, “Ati rénigo nuwe dob beeme? Ati kéfingé-fingé i kéféadi-adi nuwe bé de moto mo?” 27 Séménumbul mano, “Bénréh gun begom, éndob énda fo fégélingoé kom de. Sede méuyot gom de man mégélingo ségule? Aw méuyot gom de ké waléy gom do kuyugén so?” 28 Tidéw béno, fénéngiras ro, brab bénrého ro maro, “Beem say kuyugén. Endob i begeye kuyug Moises gey. 29 Gétiga key ménsébéréh i Tuluse bé Moisese bé do gétah. Endob i ni étéw, énda gétiga key de ké hon i kétidéw ne de.” 30 Séménumbul i ni lagéy mano, “Toow fo mékégaif i nan. Enda gétiga kom wayoy tidéwo nuwe de, éndob fén-adi-adi noy de moto gu. 31 Gétiga tom i Tuluse, énda fégélingoé noy de ménsala. Endob fégélingoé noy de étéw méngintulus, rémigo bé kétaya nuwe. 32 Tidéw féganay kélimbag bé duniyae ni énda sénay ségétéw géféadi-adi ségétéw langafén tidéw fanay kéumahén inok waléy gégito. 33 Mélaw i Jesuse, amuk békén tidéw dob Tuluse, énda gérigono no de.” 34 Tidéw béno, ménkérit ro brab séménumbul ro maro, “I beeme fénggénga go toow fo ménsala, sedek beeme nay témoroe begey?” Tidéw béno éndaén, fénrahur ro de dob lawie féngadafan. 35 Amun énggélingoo Jesusey kénrigo ruwe bé ni lagéy, ménangéy dob beene. Amun énggito no, ménsébéréh i Jesuse de mano, “Aw munur go bé Nga i Kéilawane?” 36 Séménumbul i ni lagéy mano, “Maistéro, béréhém begén ké ati no étéw inok géunuru de.” 37 Séménumbul i Jesuse mano, “Enggito mon, non Been i Begéne sébéréh beem.” 38 Tidéw béno, ménbéréh i ni lagéy mano, “Kadnan, munuru Beem.” Atin fénéngadafén i Jesuse. 39 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Kékukum i funa kuwe ménangéy dob duniyae ni. I Begéne maak solo i de maak langafén inok waléy ro gégito amuk munur ro Begén. Atin i de gégito, sani de gétigan étéw, waléy ro maak langafén amuk énda munur ro Begén.” 40 Wén i de Fariseo énggégélingo bé kébéréh Jesuse, atin ménénginsa ro maro, “Sede? Aw do langafén gey so?” 41 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk maak do langafén gom, énda damén i sala gom, éndob béleewe ni makom ké do gégito gomén, non makom ké toow gomén gétigan. Been i nan i funa nuwe i de sala gom énda mékédano.”
I binuwayae fantag bé témalimae bé de bili-bili
1 I Jesuse, ménuret sébaan binuwaya mano, “Béréhé ku begom i toowe, i étéwe mahur dob rugéy de bili-bili énda mangéyén bé béngawane atin mangéy man bé de ségiyo agéwon, i nan étéw ménakaw brab tulisan. 2 Endob i étéwe mahur mangéy bé béngaway rugéy de bili-bili, beeney témalimae bé de bili-bili. 3 I mantaye dob fintue ungkaé noy béngaway rugéne inok géahur i témalimae bé de bili-bili. Brab i de bili-bili gélolo roy béréh ne. Brab tawagé noy de kaan do bili-bili bé de dawét ro. Tidéw béno, fanangguwité no bero mésut tidéw dob rugéne mangéy dob de fétabtaban. 4 Atin amuk mésut ro, métah bero brab i de bili-bili furay ro de non gélolo roy béréh ne. 5 Enda furay ro bé ségiyowe étéw, yamula féraréyo ro non énda gélolo roy béréh ne.” 6 Bénréh Jesuse beroy ni binuwaya éndob énda fo énggésobuto ro de. 7 Mélaw i Jesuse ménbéréh man mano, “Béréhé ku begom i toowe, Begéney maake béngawan ahuroy de bili-bili. 8 I de énggéétah Begén do tugién témoro, beroy maake do ménakaw brab do tulisan. Endob i de kagén do étéw, beroy maake bili-bili, énda fo fénggélingo ro bero. 9 Begéney béngawane. I kéluhanay mahure dob Begéne, méfukas ro dob de sala ro. Ségiléw ro bé de bili-bili, mahur ro brab mésut ro atin géagéw ro dob fiyowe tabtabén non talimaé ku bero. 10 I tulisane, sani tugiéne témoro mangéy sa dini inok ménakaw brab méméléhu brab méminasa. Endob i funa kuwe ménangéy dini inok iray gu dob de kéilawan i umule énda i kulang de taman sa taman. 11 “Begéney fiyowe témalima bé de bili-bili, non iray guy férénawa guwe inok méfukas i de kuyug gu. 12 I ségétéwe étéw témalima bé de bili-bili sukayan saén, békén been i gefee de, méraréy ké gégito itu-talun. Tidéw béno, i itu-talune rambaé noy de bili-bili brab béragaré no bero. 13 I ni étéw sukayan saén tagaké noy de bili-bili non békén kaan brab énda fo méimuén bero. 14 Endob Begéney maake fiyo témalima bé de bili-bili. Gélolo guy de kuyug gu, brab i de kuyug gu gélolo ro Begén, 15 ségiléw bé kégélolo guwe bé Abay guwe Tulus brab kégélolo nuwe Begén. Atin i Begéne iray guy férénawa guwe inok méfukas i de kuyug gu dob de sala ro. 16 Wén i de ségiyo do bili-bili gu békén tidéw dob ni rugén. Fatut fanangguwité ku so bero brab fégélingoé roy béréh guwe. Mélaw i de kéluhanay de étéw gu, waléy sébaan i rugé ruwe brab ségétéw i témalimae de. 17 “I funay Abay guwe méimu Begén, non énda gulaané kuy férénawa guwe. Endob amuk méléhuu, méuyagu man. 18 Atin énda i géafas bé férénawa guwe tidéw dob Begéne, éndob kétaya ku fo iray gu. Wén i kuwagib gu de miray brab wén soy kuwagib gu de médot man ségule. Been i niy sénugu i Abay guwe Begén rigoné ku.” 19 Amun énggélingooy de Judio man i kébéréh Jesuse, énda man énggéséodor i de antaf fédéw ro. 20 Médooy de étéw, ménbéréh ro maro, “Bunég i ni étéw brab rénahuko saitan. Kagom fégélingoén de.” 21 Endob i de dumo de ménbéréh ro maro, “Enda gébéréh loo bé nan i étéwe rénahuko saitan. Atin énda gaganéy ségétéwe sénaitanan i émféadi-adiwe bé de motoy langaféne inok waléy gégito.” 22 Tidéw béno, énggumah i gaiwe kandulioy de Judioy kéfégétédém ruwe bé kéfélinise bé lawi i Tuluse. Bé béno, gai mélégénéy. 23 Atin i Jesuse diyo dob lawi i Tuluse séagéw-agéw dob agéwone wén i atéfén, féndawét bé dawét i méntélatae datu Solomon. 24 Atin i de Judio ménsélimud ro dob Jesuse brab ménénginsa ro maro, “Taman kédiron nay kéféongot-ongot me begey? Amuk Beemey Kristowe, san i fénémili i Tuluse méguléw, béréhém begey i mékéntaye.” 25 Séménumbul i Jesuse mano, “Bénréh gun begom éndob énda munur gom de. I de mékégaif galbék fénrigoy Abay guwe Tulus Begén, been i da nan i émfégétigane begom fantag bé Begéne. 26 Endob énda munur gom de non békén gom do bili-bili gu. 27 I kagéne do bili-bili fégélingoé roy kébéréh guwe brab gélolo gu bero, atin furay ro Begén. 28 Iraya ku bero umul magufusa, brab énda méléhu ro. Atin énda i géafas bero tidéw dob Begéne. 29 I Abay guwe Tulus toow na fo gérotor bé kéluhanane. Been i méniraye bero dob Begéne. Atin énda i géafas bé de bili-bili gu tidéw dob Tuluse. 30 I Begéne brab Abay guwe Tulus, sébaan gey saén.” 31 Tidéw béno, i de Judio ménurut ro batéw man inok ibéro ro batéw i Jesuse féléhué ro damén. 32 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Médoonén i fiyowe galbék fénrigoy Abay guwe Tulus Begén dob téngaanga kome. Ati isuwe bé de ni funa kom Begén méméléhu?” 33 Séménumbul i de Judio maro, “Békén bé de fiyo galbék i funa keye Beem méméléhu, éndob sabaf mékémurka dob Tulusoy nan béréhé mo. I Beeme ségétéw go saén kéilawan, sedek béréhé mo Tulus go?” 34 Tidéw béno, séménumbul i Jesuse mano, “Endob wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse dob Kitab gome mano, ‘Do tulus gom.’ ” 35 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Enggétiga tom, i Ménsulate Kébéréh i Tuluse toow fo toow taman sa taman. Mélaw ténawag i Tuluse do tulus i de katufua tom niraya no bé kébéréh ne. 36 Atin Begéney fénémili i Abaye brab sénuguén mangéy dini dob duniyae. Mélaw sedek béréhé kom mékémurka i bénréh guwe bé Begéney Nga i Tuluse. 37 Amuk énda rigoné kuy fégalbék i Abay guwe Begén, kagom munur Begén. 38 Endob amuk rigoné ku, fatut unur gom bé de génalbék gu, fiyon fo ké énda munur gom bé kébéréh guwe, inok gétiga kom brab gésobuto kom i Abaye dini dob Begéne, atin i Begéne diyou dob Abaye.” 39 Amun énggélingoo roy ni kébéréh Jesuse, ténulama ro man i kéméfoe de, éndob énggéséliyah brab ménsut. 40 Atin ménséfule i Jesuse mifar dob wayége Jordan dob gono Juane mautis bé gétahe de. Atin diyo ménbati. 41 Atin médooy étéwe ménangéy dob Beene. Atin ménsébéréh-béréh ro maro, “Fiyon fo ké i Juane énda i do rénigo no mékégaif, éndob toow i kéluhanay bénréh ne fantag bé Jesuse ni.” 42 Atin diyo médooy ménunure bé Jesuse.
Ténébule Jesusey Lasarowe
1 Wén i ségétéwe lagéy déméruun, i dawét ne Lasaro, diyo bati dob Betania. I Mariahe brab Martahe do tuwaréyén libun bati ro so dob no ingéd. 2 Been i niy Mariahe léménuka bé fégéféamute dob de sékéy i Kadnane Jesus brab kénayasén bé buk ne. Atin i Lasarowe lagéyén déméruun. 3 Mélaw i de libuno ménféuwit ro kébéréh mangéy dob Jesuse maro, “Kadnan, i toowe fo kégédawa mo dumo mo séloyuk, déméruun.” 4 Amun énggélingoo Jesusey ni, ménbéréh mano, “Enda méléhu i Lasarowe bé nan déruun. Ménrigoy ni inok médayéw i Tuluse, atin tidéw so dob ni médayéw soy Begéne sani Nga i Tuluse.” 5 Toow fo méimu i Jesuse bé de ni sétuwaréy ro Martah, Maria, brab Lasaro. 6 Endob fiyon fo ké énggélingoo Jesuse déméruun i Lasarowe, énda na ménagéwén tidéw dob gono nuwe bati taman énda féntibusén nay ruwowe gétérésangan. 7 Tidéw béno, ménbéréh dob de kuyugén mano, “Séfule tom mangéy Judea.” 8 Endob bang i de kuyugén, “Maistéro, békén ba énda séna ménrugay i kétulamay de Judio diyo Beem méméléhu? Mélaw énda fatutén séfule gon man mangéy diyo.” 9 Séménumbul i Jesuse mano, “Aw békén ba folo bra ruwo géuras i ségéfuwehe? Atin énda gébangkud i étéwe magéw ké fuweh non gito noy géfékayae dob duniyae. 10 Endob i étéwe magéw ké kélungonon gébangkud non délémon.” 11 Nuret Jesusey binuwayae ni inok fégétiga no bé de kuyugén bé énda gésug-sugén diyo dob Judea non énda séna fénggilidén i galbék ne. Amun énggilid Jesuse bénréh i ni, rénéfaa no mano, “I Lasarowe dumo tom séloyuk, fidong. Mangéyu diyo inok ulégé ku.” 12 Atin i de kuyugén ménbéréh ro maro, “Amuk fidong, waléy adi-adi.” 13 Endob i atag i bénréh Jesuse, ménléhu i Lasarowe, éndob énda énggésobutoy de kuyugén de. Marok tintu fidong. 14 Mélaw bénréh Jesuse fénkéntayén dob berowe mano, “Ménléhuén i Lasarowe. 15 Endob sabaf bé begome, mororu non énda diyou. Non wén i rigoné kuwe funa kom munur Begén. Enggomén, magéw tomén.” 16 Atin ménbéréh i Tomase (féndawét so “Séfing”) dob de dumo no kuyugén mano, “Modor tom de inok méléhu tom so séréngan bé Jesuse.” 17 Amun énggégumah ro diyo, énggélingoo Jesuse bé ménfotén gétérésangan i kélébéng ruwe bé Lasarowe. 18 I ingéde Betania, gédét saén dob Jerusalem, téléw gékilomitroy kérayu ne. 19 Atin médooy de Judio ménangéy diyo inok féfiyoné roy de fédéw ro Martah brab Maria bé kéléhu i lagéy ruwe. 20 Amun énggélingoo Martahe gédét gumah i Jesuse, ménagéw bénalakén, éndob i Mariahe ménféled dob lawie. 21 Atin ménbéréh i Martahe dob Jesuse mano, “Kadnan, amuk dini go, énda damén ménléhu i lagéy guwe. 22 Endob gétiga ku fiyon fo ké béleewe ni, iray i Tuluse Beem i ati ongoté muwe de.” 23 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Tébule i lagéy me.” 24 Atin bang Martahe, “Gétiga ku tébule moso beroy kéluhanay de étéw dob tamfaday de gai.” 25 Séménumbul i Jesuse mano, “Begéney témbulee brab miraye umul. I étéwe munur Begén, fiyon fo ké méléhu, méuyag so. 26 Atin i méuyage étéw munur Begén, éndaén méléhuén. Munur go bé ni?” 27 Atin séménumbul i Martahe mano, “Hoo Kadnan, munuru Beemey Kristowe, sani nongot-nongot geye Nga i Tuluse ménangéy dob duniyae ni.” 28 Amun énggilid Martahe bénréh i ni, ménséfule mangéy dob Mariahe dumo no brab ménséguraw mano, “Enggumah i Maistérowe brab féntawagén beem.” 29 Amun énggélingoo Mariahey ni, ménagayas témindég brab ménagéw bénalakén i Jesuse. 30 (I Jesuse énda séna énggumahén dob ingéde, diyo séna dob gonoy bénalaka Martahe de.) 31 Atin i de Judio diyo ro dob lawie émféfiyo bé fédéw Mariahe, amun énggito roy Mariahe ménagayas témindég brab ménagéw, ménfuray ro de. Marok mangéy kémérew dob lébénge. 32 Amun énggumah i Mariahe dob gono Jesuse, méntéléngkéb dob adafa nuwe brab ménbéréh mano, “Kadnan, amuk dini go, énda damén ménléhu i lagéy guwe.” 33 Amun énggito Jesusey Mariahe kémérew brab de Judio ménodor de kémérew ro so, ménuray i na Jesuse brab toow fo méntete i fédéw ne. 34 Atin ménénginsa i Jesuse mano, “Hon i gonoy lénébéngo kome de?” Séménumbul ro maro, “Kadnan, mangéy tom diyo.” 35 Tidéw béno, kéménrew i Jesuse. 36 Mélaw ménsébéréh-béréh i de étéw maro, “Téngténg gom, toow fo mégédaw i Jesuse bé Lasarowe.” 37 Endob bang i de dumo de, “Enggéféadi-adino noy de motoy langaféne. Sedek énda énggéféadi-adino noy Lasarowe inok énda damén ménléhuén?” 38 Atin amun énggégumah i Jesuse dob lébénge, toow fo méntete i fédéw ne. I ni lébéng takub, atin ténléb roy béngawa nuwe bé dakéle batéw. 39 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse mano, “Kéda kom i batéwa nan.” Endob i Martahe, libuy ni ménléhu ménbéréh mano, “Endob mahuén i bangkay ne béleewe ni, non ménfotén gétérésangan i kélébénge de.” 40 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “Bénréh gun dob beeme, amuk munur go, gito moy barakat i Tuluse.” 41 Mélaw kénda roy batéwe dob béngaway lébénge. Atin i Jesuse léménéngag brab ménbéréh mano, “Abay, toow fo fésalamatu dob Beeme non fénggélingoém Begén. 42 Atin gétiga ku fégélingoé mo Begén sénga tékélid. Endob dasala kuy ni béleewe non bé de étéw géliwét Begén inok munur ro Beem i séménugue Begén.” 43 Amun énggilid bénréhén i ni, ménbéréh toow fo métanug mano, “Lasaro, sut go!” 44 Tidéw béno, méntébule i Lasarowe brab ménsut. Atin méntabéd i de kémérén brab de sékéyén bé de safut fénggébaus bé lowoh ne, brab méntéléb i rangih ne bé munsalawe. Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Kéda kom i de fénggébaus de nan inok éndaén méfukétén.” 45 Médooy de Judio ménangéy témukaw bé ro Mariahe, amun énggito roy rénigo Jesuse, ménunur ro dob Beene. 46 Endob i de dumo bero, ménangéy ro dob de Fariseo brab nuret roy rénigo Jesuse. 47 Mélaw i de odoroy de fadi brab de Fariseo, ménsélimud ro beroy de kéfédéway de Judio. Atin ménbéréh ro maro, “Ati rigoné tome? Non i Jesuse ni rémigo médoo do mékégaif. 48 Amuk fédayaé tom i ni rigoné no, kéluhanay étéwe munur dob Beene. Tidéw béno, waléy datu i de Judio atin mékérit i datu tome tidéw Roma. Tidéw béno, mangéy diniy de sundaloy de Romano inok binasané roy lawi i Tuluse gono tom méngadaf, loo soy ingéd tome.” 49 Endob ménbéréh i Kayafase, sani gérotore fadi bé no bélintuwa mano, “Enda i lanték gom. 50 Aw énda ba gétiga kom de, labi na fiyo ké ségétéw saén i méléhue gémantinon bé kéluhanay Judiowe, inok énda mébinasay ingéd tome?” 51 Bénréhén i ni békén tidéw dob kaane saén kéfégitung. Non beeney toowe gérotor fadi bé no bélintuwa, mélaw sénarigoy Tuluse émbéréh bé i Jesuse méléhu inok méuyag i de étéw Judio. 52 Atin békén say de Judio, non i funa Jesuse méléhu inok i kéluhanay de nga i Tuluse, sani de munur dob Beene, fiyon atiy gonone tidéwo ro, waléy ro sébaan. 53 Mélaw tidéw bé no gai, i de odoroy de Judio fégitungé roy ati kéféléhu ruwe bé Jesuse. 54 Mélaw éndaén féira-iray Jesuse dob Judea ké magéw. Yamula ménangéy Efraim gédét dob gonone énda i étéw de bati. Atin diyo ménbati beroy de kuyugén. 55 Amun gédétén i kékanduli i de Judio féndawét “Témara”, médooy de étéw tidéw dob de ségiyo-giyo gonon ménangéy Jerusalem. Diyo ro rénigoy adate féndawét “Félinis” inok géamung ro bé kandulie ni. 56 Atin sélédé roy Jesuse non énda énggito ro de diyo. Atin ménséfénginsa ro dob lawi i Tuluse maro, “Ati karang gome de, mangéy keey diniy Jesuse bé ni kékanduli, loo ké énda?” 57 Non i de odoroy de fadi brab de Fariseo, bénréh ro dob de étéw buluk wén i ségétéw gégito bé gono Jesuse, béréhé no dob berowe inok gékéfoo ro.
1 Ném séden kélungonon taman bé gaiy kékanduli ruwe féndawét “Témara”, i Jesuse ménangéy Betania, sani ingéd Lasarowe, i lagéye ténébuleén. 2 Diyo ténafay roy kandulie fégébasa bé Jesuse. Bé no témégén, i lala Martahe démuwot, ménsar i ro Jesuse bero Lasaro. 3 Atin i Mariahe éndotén i dakéle katiya ménféno fégéféamut féndawét nardo, toow fo balilaga, atin lénukaén dob de sékéy Jesus. Tidéw béno, kénayasén bé buk ney de sékéy Jesus. Atin ménlégéb i duwaléy lawie bé téréhung i ni fégéféamut. 4 Endob i ségétéwe bé de kuyugén féndawét Judas Iskariot, sani ménfékéfoe de, ménbéréh mano, 5 “Sedek séninggula saén i nan fégéféamut? Non amuk fénbéléy damén i nan nor, wén i médoo kurta gédotén de brab iray damén dob de méskinan.” 6 Endob békén toow i kéuray i na nuwe bé de méskinan. Enggébérého noy no non i beene ségétéw ménakaw. Beeney témimue bé kurta ruwe, brab sénga tékélid médot de. 7 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Kago élénén i Mariahe. Atin fatut itongé noy sama ne inok wén i fégéféamut bé gaiwe kélébéng bé bangkay guwe. 8 I de méskinan bati dob begome sénga tékélid. Endob i Begéne, éndaén mérugayu bati dini dob begome.” 9 Médooy de étéw énggélingoo ro diyo i Jesuse dob Betania. Mélaw ménangéy ro diyo. Békén say Jesusey funa ruwe mangéy diyo, non ménangéy ro diyo inok gito ro soy Lasarowe, sani lagéye ténébuleén. 10 Mélaw i de odoroy de fadi bénantak fédéw roy féléhué ro soy Lasarowe. 11 Non Lasarowey funay médoowe Judio téménrén modor bé kétoro i de odoro ro atin méngganay ro munur bé Jesuse. 12 Bé gétunduge de fuweh, médooy de étéw do ménangéy dob Jerusalem inok mamung bé ni kanduli féndawét Témara, énggélingoo roy Jesuse mangéy Jerusalem. 13 Mélaw méndot ro do dau bongo brab ménsut ro dob ingéde inok balaké roy Jesuse. Ménbéréh ro métanug maro, “Dayéwé tom i Tuluse! Féfiyonéy Tuluse damén i ni gégumah tidéw dob Kadnane! Beeney datu tome do Judio!” 14 Atin éndot Jesusey natiy kudae brab kénudaa no. Mélaw méntuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, 15 “I begome do étéw dob Jerusalem, kagom mégilak. Non gégumah i datu gome kémuda dob natiwe.” 16 Enda fo énggésobutoy de kuyug Jesus i de ni bé no gai. Endob amun déméniyat i Jesuse, énggétédémo ro brab énggésobuto roy Ménsulate Kébéréh i Tuluse, brab been i niy rénigo ruwe dob Jesuse funan méntuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse. 17 Bé béni, i de médoo do étéw énggégito bé kétawag ne brab kétébule ne bé Lasarowe, nuret ro dob de dumo roy fantage bé rénigo Jesuse. 18 Been i niy funay médoowe étéw ménalak bé Jesuse dob de agéwon non énggélingoo roy rénigo nuwe ni mékégaif. 19 Mélaw ménsébéréh-béréh i de Fariseo maro, “Endaén i fiyo rigoné tom, énténg gom kéluhanay étéwe modor ro de.” 20 Atin diyo soy do étéw tidéw dob ingéde Gris. Ménangéy ro so Jerusalem inok géféngadafa ro bé no kékanduli. 21 Ménangéy ro dob Filipihe (sani tidéwe Betsaida, sébaan ingéd dob sakuf i Galileawe), brab ménbéréh ro maro, “Maistéro, méuyot gey géségito bé Jesuse.” 22 Tidéw béno, bénréh Filipihe bé Andrese, brab ruwo ro ménangéy dob Jesuse brab bénréh ro dob Beeney kéuyotoy de étéw. 23 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Enggumahén i gaiwe toow fo médayéw i Nga i Kéilawane, sani Begéne. 24 Béréhé ku begom i toowe, amuk i bénee énda mélébéngén dob fantade, énda mégonokén. Endob amuk ménlébéng, mégonok médoo. Ségiléw bé Begéne, non amuk méléhuu, médooy gégédote bé mantuwe umul. 25 I aruméne étéw sani toowe fo gémulaan bé férénawa nuwe, méléhu. Endob i étéwe énda gulaané noy férénawa nuwe dob ni duniya, gédoté noy mantuwe umul magufusa. 26 Atiy méuyote gémalbékon Begén fatut modor Begén, inok fiyon fo ké ati ayo kuwe, diyo soy sugu-sugué kuwe. Atin fébantug i Abay guwey étéwe gémalbékon Begén. 27 “Toow fo tete i fédéw guwe béleewe ni. Ati fatute béréhé ku? Enda mon gébérého ku de ké maku, ‘Abay, kago fédayaén mérigo séko dob Begéne.’ Non been i niy funa kuwe ménangéy dini inok géagéwo kuy ni kérasay.” 28 Tidéw béno, déménasal i Jesuse mano, “Abay, fégito moy barakat me.” Tidéw béno, wén i émbéréhe tidéw dob lawayo mano, “Fénggito gun i barakat guwe atin fégito gu man ségule.” 29 Atin amun énggélingooy de ménsélimud do étéw diyo i ni, i de dumo de marok léte, atin i de dumo de marok télakiy no ménsébéréh bé Jesuse. 30 Endob bénréh Jesuse mano, “I funay Tuluse ménbéréh békén inok gélingoo ku, yamula inok gélingoo kom so. 31 Béleewey gaiwe féganayéy Tulusey kékukum ne bé de tete étéw. Atin fétékédanén i datu i ni duniya, sani Satanase. 32 Atin i Begéne, amuk métunggulu, féfégédété kuy kéluhanay étéwe dob Begéne.” 33 (Bénréh Jesusey ni inok fégétiga no beroy fégéléhu ne, tunggulén dob kruse.) 34 Atin ménbéréh i de étéw ménlimud maro, “Ménbéréh dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse i Kristowe kun méuyag taman sa taman. Mélaw sedek bénréhém i Nga i Kéilawane fatut tunggulén? Ati ni Nga Kéilawan?” 35 Mélaw bénréh Jesuse bero mano, “I Begéne maak solo. Atin éndaén mérugay i kébati guwe dob begome. Fétuntay gom béleewe non diniwu séna inok gétiga kom i fiyowe agéwon. Endob amuk délémonén, éndaén gito gom i agéwone. 36 Mélaw amun diniwu séna, unur gom Begén inok waléy gom so do solo miring Begén.” Amun énggilid i Jesuse ménbéréh, méntékédan brab éndaén méntéfégito no bé de étéw. 37 Fiyon fo ké énggito roy de médoo rénigo Jesuse do mékégaif, énda so munur ro de. 38 Dob ni méntuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse, sénulat Isaiase sani méntélatae sénarigoy Tuluse muret mano, “Kadnan, énda i munur bé uret geye, atin énda i énggétigan bé fénggitono muwe bé barakat me.” 39 ,40 Atin sénulat Isaiase so mano, “I Tuluse, fénwaléyén bero langafén brab féntégasén i de fédéw ro, inok énda gégito ro brab inok énda gésobut ro brab énda gésénule ro brab munur dob Tuluse inok tabanga no bero.” Atin been i funa ruwe énda géunur ro. 41 Bénréh Isaiasey ni non bé gétahe de énggito noy kébarakata Jesuse brab bénréhén i fantage bé Beene. 42 Fiyon fo ké loo bé ni, médooy de odoroy de Judio ménunur bé Jesuse. Endob énda fénayag ro de non mégilak ro bé de Fariseo fétékédané ro dob lawie féngadafan inok éndaén géféngadaf ro diyo. 43 Enda fénayag roy kéunur ruwe bé Jesuse non toow na fo méuyot ro bé kédayéw i kéilawane bé kédayéw i Tuluse. 44 Tidéw béno, méntanug i kébéréh Jesuse mano, “I étéwe munur dob Begéne, énda saén munurén dob Begéne, éndob munur so bé Tuluse séménugu Begén. 45 Atin i étéwe énggégito Begén, énggito no soy séménugue Begén. 46 Begéney maake solo. Ménangéyu dini dob duniyae inok réméndawu dob de étéw. Mélaw i de munur dob Begéne, éndaén bati ro dob délémone. 47 Atin i étéwe énggégélingo bé kétoro guwe éndob énda munurén de, békén Begén i kémukume de, non énda ménangéyu dini inok kukumé kuy de kéilawan, yamula fukasé ku bero dob de sala ro. 48 I étéwe mika Begén brab énda munurén bé kagéne kétoro, mékukum dob tamfaday de gai. Atin i kémukume de, been i kétoro guwe. 49 Non i kagéne kétoro békén tidéw dob Begéne, éndob tidéw dob Abay guwe Tulus séménugu Begén. Been i ménfébéréhe Begén. 50 Atin gétiga ku, i sugu ne miray bé umule magufusa. Mélaw béréhé ku begom i sénugu i Abay guwe.”
Nurah Jesusey de sékéy i de kuyugén
1 Bé béno, ségékélungonon séden atin kémanduli i de Judio féndawét “Témara”. Atin énggétiga Jesuse, gédétén i gaiwe tagaké noy duniyae ni atin séfule mangéy dob Abay ne. Toow fo ménimu bé de kuyugén dob duniyae ni, atin fénténgténgén i kédakél i kégédaw ne bero. 2 Ménama i Jesuse beroy de kuyugén. Atin i Satanase, bé gétahe de fénémanduo noy Judas Iskariote sani nga Simon Iskariote inok fékéfoén i Jesuse. 3 Atin i Jesuse énggétiga noy Abay ne sénarigén dob Beeney kéluhanane. Atin énggétiga noy Beene tidéw dob Tuluse atin séfule mangéy dob Tuluse. 4 Mélaw amun ménsar ro séna dob sékuloy ahayane, téménindég i Jesuse brab kénda noy kégal ne brab nikétén i tuwaliyawe dob owok ne. 5 Tidéw béno, rénigono no wayég i félangganahe atin nurahén i de sékéy i de kuyugén, brab ténrafo no bé tuwaliyawe nikétén dob owok ne. 6 Amun fégédét i Jesuse dob Simon Pedrowe, ménbéréh i Pedrowe mano, “Kadnan, aw Beem i murahe bé de sékéy gu?” 7 Séménumbul i Jesuse mano, “Enda gésobuto kom i atag i ni rigoné ku béleewe ni, éndob gésobuto kom so moso.” 8 “Kago”, bang Pedro. “Enda fo méuyotu de ké Beem i murahe bé de sékéy gu.” Endob séménumbul i Jesuse mano, “Amuk énda géuraha ku begom, békén gom do toow kuyug gu.” 9 Mélaw bang Pedrowe, “Kadnan, békén say de sékéy gu, éndob urahém soy de kémér gu brab uléw guwe de so.” 10 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “I étéwe énggilidén méndiyoh, kailangan urahé no say de sékéyén, non limfiyonén i lowoh ne. Atin limfiyo gomén saliyu bé ségétéwe énda limfiyo no.” 11 Bénréh Jesusey ni non gétiga no wén i ségétéwe bero émfékéfo de. Been i niy funa nuwe ménbéréh mano, “Enda kéluhana kom limfiyo.” 12 Atin amun énggilidén nurah Jesusey de sékéy i de kuyugén, kéménégal brab ménsar man dob amaane. Tidéw béno, ménénginsa mano, “Aw énggésobuto kom i rénigo guwe dob begome? 13 Fédawété kom Begén ‘Maistéro’ brab ‘Kadnan’, atin toow fo fatut i nan non Begéney Kadnane. 14 Mélaw i Begéne, sani Kadna kome brab Maistéro gom, amun nurah guy de sékéy gom, fatut gom so séurah sékéy. 15 Ténoro gu begom i fatute adat. Rénigo guy ni inok iringé kom so. 16 Béréhé ku begom i toowe, énda nay rifén ké toow na fo gérotor bé gefee de, brab énda nay sugu-suguén ké toow na fo gérotor bé amu ne. 17 Amuk énggésobuto kom i de ni, toow gom na fo moror ké rigoné kom. 18 “Enda béréhé kuy ni dob begome kéluhanan, non gétiga kuy de fédéw gom do fénémili gu. Mélaw gétiga ku wén i ségétéw begom émfékéfo Begén. Mérigoy ni inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘I étéwe dumo gu mama waléy sébanil Begén.’ ” 19 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Béréhé ku begom béleewe ni, bé énda séna ménrigo no inok amuk gégumah i gaiwe métuman i ni, géunur gom Begéney Kristowe tidéw dob Tuluse. 20 Béréhé ku begom i toowe, i étéwe témayakuf bé sugué kuwe, témayakuf so Begén. Atin i témayakufe Begén, ténayakufén soy Tuluse séménugu Begén.” 21 Amun énggilid Jesuse bénréh i ni, toow fo ménlidu i na nuwe atin ménbéréh man mano, “Béréhé ku begom i toowe, wén sékoy ségétéwe begom émfékéfo Begén.” 22 Tidéw béno, i de kuyugén ménggéséténgténg ro, non énda gétiga roy ati isuwe bé berowey bénréh Jesuse. 23 Atin ménsar dob sékulo Jesusey kuyug ne toow fo kégédawa no. 24 Atin kénébit Simon Pedrowey ni kuyug brab ménbéréh mano, “Fénginsaém ké ati isuwe de.” 25 Mélaw ménfégédét i ni kuyug dob Jesuse brab ménénginsa mano, “Kadnan, ati isuwe begey i émfékéfoe Beem?” 26 Séménumbul i Jesuse mano, “I étéwe iraya ku bé fane nérém gu, been i nan.” Tidéw béno, amun énggérémo noy fane, nirayén dob Judase nga Simon Iskariote. 27 Amun énggédot Judasey fane, ménahur i Satanase dob Beene. Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Fagayas gon, rigo mo nén i rigoné muwe.” 28 Endob énda i ségétéw bé de kuyugén ménsar dob amaane, énggésobut bé funa Jesuse ménbéréh bé nan. 29 Non i Judase beeney témimue bé de kurta ro, brab marok sénugu Jesuse mangéy méléy bé de kailanga ro bé no kékanduli. Atin i de dumo bero marok sénuguén mangéy miray kurta dob de méskinan. 30 Amun énggédot Judasey fane ni, ménsut atin ménagéw. Bé béno, kélungonon.
I mantuwe sugu
31 Amun ménagéw i Judase, ménbéréh i Jesuse mano, “Béleewe gitonén i barakat guwe sani Nga i Kéilawane. Atin bé Begéne, giton soy barakat i Tuluse. 32 Brab amuk bé Begéne, énggitonén i barakat i Tuluse, tidéw béno fégitoy Tulusey barakat guwe. Atin rigoné noy ni magad. 33 Do nga gu, éndaén mérugay i kébati guwe dob begome, brab sélédé kom séko Begén. Endob béréhé ku begom béleewe niy bénréh guwe dob de odoroy de Judio, ‘Enda géodor gom mangéy dob ayo kuwe.’ 34 Atin ay niy mantuwe sugu iray gu begom: Ségédaw gom. Ségiléw bé kégédaw guwe begom, ségédaw gom. 35 Amuk ségédaw gom, gétigay kéluhanay de étéw mélaw begom i de kuyug gu.” 36 Tidéw béno, ménénginsa i Simon Pedrowe mano, “Kadnan, ayo muwe de?” Séménumbul i Jesuse mano, “Béleewe ni, énda géodor gom Begén mangéy dob ayo kuwe. Endob gétundug gom so moso may diyo.” 37 Atin bang Pedrowe, “Kadnan, sedek énda géodoru Beem béleewe ni? Ulan den ké méléhuu sabaf bé Beeme.” 38 Endob ménbéréh man i Jesuse mano, “Aw toow ulan den ké méléhu go sabaf bé Begéne? Béréhé ku beem i toowe, énda séna ukoro i férufete, dirungé mo Begén téléw gule bé énda gélolo mo Begén.”
Jesusey agéwone mangéy dob lawayo
1 Bang Jesuse, “Kagom émbuku taloo no tete i de fédéw gom. Unur gom bé Tuluse, brab unur gom so Begén. 2 Wén i médoo do gonon dob lawi i Abay guwe. Atin magéwu angéyé ku tafayén i de gono kom. Enda béréhé ku begom i ni amuk békén toow. 3 Tidéw béno, amuk énggilidén méntafay i de gono kom, séfuleu mangéy dini brab uwité ku begom mangéy dob batio kuwe inok sétifon tom. 4 Atin gétiga kom i agéwone mangéy dob ayo kuwe.” 5 Endob ménbéréh i Tomase mano, “Kadnan, énda gétiga key i ayo muwe de. Ati mélaw i kégétiga keye bé agéwone mangéy diyo?” 6 Séménumbul i Jesuse mano, “Begéney agéwone, Begéney toowe, brab Begéney umule. Enda i géangéy dob Abaye saliyu bé Begéne. 7 Amuk toow fo gétiga kom Begén, gétiga kom soy Abay guwe Tulus. Atin tidéw béleewe ni, énggétiga komén brab énggito gomén.” 8 Atin bang Filipihe. “Kadnan, fégito mo begey i Abaye Tulus. Been saén i nan i kailanga keye.” 9 Séménumbul i Jesuse mano, “Ménrugayén i kébati guwe dob begome. Endob taman so béleewe énda so wayo gélolo mo Begén Filipi? I énggégitowe Begén, énggito no soy Abaye. Sede mélaw ké émbéréh go, ‘Fégito mo begey i Abaye’? 10 Aw énda fo munur go Begén diyou dob Abaye, atin i Abaye dini dob Begéne? I de béréhé ku begom békén tidéw dob Begéne. Tidéw dob Abaye dini dob Begéne gémalbék. 11 Unur gom bé kébéréh guwe, i Begéne diyou dob Abaye, atin i Abaye dini dob Begéne. Taloo no unur gom sabaf bé de mékégaif énggito gom rénigo gu. 12 Béréhé ku begom i toowe, i munure Begén gérigono noy de galbék rigoné ku. Atin gérigo na toow fo dakél mékégaif bé de kagén galbék, non mangéyu dob Abay guwe. 13 Atin rigoné kuy kéluhanay ongoté kome dob dawét guwe, inok fégito guy kéfiyoy Abay guwe Tulus. 14 Udenén éntingayén ongoté kom dob dawét guwe, rigoné ku.”
Fantag bé Rémogor i Tuluse
15 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Amuk méimu gom Begén, odoro kom i de sugué ku. 16 ,17 Atin ongoté ku dob Abaye, brab sémugu ségiyo témabang sani Rémogor i Tuluse témoro bé toowe. Atin bati dob begome taman sa taman. I de étéw dob duniyae sébanil bé Tuluse énda tayakufé ro de non énda gito ro de brab énda gétiga ro de. Endob i begome, gétiga kom non bati dob begome brab énda tékéda no dob begome. 18 “Atin i Begéne, énda tagaké ku begom félébu, non séfuleo ku begom. 19 Endaén mérugayén, i de sébanil bé Tuluse éndaén gito ro Begén. Endob i begome, gito gom man Begén. Atin non méuyagu man taman sa taman, méuyag gom so taman sa taman. 20 Amuk gégumah i nan gai tébuleu, gétiga kom i Begéne diyo dob Abay guwe, atin i begome dini dob Begéne, loo bé kédiyo guwe dob begome. 21 “I témayakufe bé de sugu gu brab rigoné no, beeney méimue Begén. Atin i Abay guwe féimué noy étéwe méimu Begén. Atin i Begéne féimué ku so brab féfégétiga ku dob beeney fantage bé Begéne.” 22 Tidéw béno, ménbéréh i Judase (békén Judas Iskariot) mano, “Kadnan, sedek féfégétiga mo begey i fantage bé Beeme, éndob énda fayagé mo de dob de étéw sébanil bé Tuluse?” 23 Séménumbul i Jesuse mano, “I méimue Begén, odoro noy kétoro guwe. Atin i Abay guwe méimu de so brab i Abay guwe brab Begéne mangéy gey bati dob beene. 24 I étéwe énda méimuén Begén, énda so odoro noy kétoro guwe. I de ni kébéréh gélingoo kom békén kagén, éndob tidéw dob Abaye séménugu Begén. 25 “Bénréh gu dob begomey de ni lokut diniwu séna dob begome. 26 I témabange sani Rémogor i Tuluse, féuwit i Abaye inok fétausé noy galbék guwe. Atin toroé no begom i kéluhanane brab féfégétédémén begom i kéluhanay bénréh guwe begom. 27 “Féledé kuy kagéne kétanék dob begome, inok fiyoy de fédéw gom. I kétanéke iray gu begom békén loo bé kétanéke dob duniyae ni. Mélaw kagom émbuku taloo no mégilak gom. 28 Enggélingoo kom i bénréh guwe bé tagaké ku begom éndob séfuleo ku so begom. Amu damén ké toow gom méimu Begén, moror gom bé kéangéy guwe dob Abaye non i Abaye toow na fo gérotor Begén. 29 Bénréh gu begom i ni lokut énda séna ménrigo no, inok amuk métuman, munur gom de. 30 Enda férugayé kuy kébéréh guwe dob begome non gégumah sékoy odoroy duniyae ni sani féndawéte Satanas. Endob énda i barakatén gélawan Begén. 31 Endob rigoné kuy kéluhanay sénugu i Abaye inok gétigay de étéw i kéimu guwe bé Abaye. Enggomén, magéw tomén tékédan tom dini.”
I binuwayae fantag bé kayéwe
1 Ménbéréh man i Jesuse mano, “I Begéne maak sébaan idéng kayéw atin i Abay guwe Tulus Beeney gefee bé kayéwe. 2 Amuk wén i do fongoy kayéwe énda mégonokén, kéléngé no. Atin limfiyoné noy de fongo mégonok inok méuman i kéfégonok ruwe. 3 I begome maak do fongo gu brab ménlimfiyo gomén, non ménunur gomén bé de kétoro gu. 4 Kagom tékédan dob Begéne atin énda tékédanu dob begome. Enda i fongo géfégonok amuk énda ménsumfatén dob idéng i kayéwe. Ségiléw bé begome non amuk sésuway gom Begén, énda gérigo gom bé fiyowe. 5 “Non i Begéne maak idéng kayéw atin i begome maak do fongo. I étéwe énda tékédan no dob Begéne, brab énda so tékédanu dob beene, géfégonok médoo do fiyo rigonén. Endob énda i fiyo gérigono kom ké tékédan gom dob Begéne. 6 Atin i endae ménsumfat dob Begéne ibérén loo bé fongowe. Tidéw béno, waléy mégangu. Atin i kéluhanay de fongo do mégangu, timuén inok ibérén dob aféye brab métuwég. 7 Endob i begome, amuk énda tékédan gom dob Begéne atin amuk modor gom bé kétoro guwe, udenén kétaya kom ongoté kom, atin gédoté kom. 8 Atin amuk énggéfégonok gom médoo do fiyo rigonén, dayéwéy de étéw i Abay guwe. Atin gétiga ro mélaw do kuyug gu begom. 9 Féimué ku begom ségiléw bé kéimu i Abay guwe Begén. Fétaus gom i kétayakuf gome bé gédaw guwe begom. 10 Amuk odoro kom i de sugu gu, gétaus gom bé kétayakuf gome bé gédaw guwe begom, ségiléw bé kéodoro ku bé de sugu i Abay guwe atin taus i kétayakuf guwe bé gédaw ne Begén. 11 “Bénréh gu begom i ni inok méoror gom ségiléw bé Begéne inok toow tom fo séoror. 12 Ay niy sugu guwe begom: ségédaw gom loo bé kégédaw guwe begom. 13 Amuk toow fo mégédaw i ségétéwe étéw bé dumo nuwe, irayén i férénawa nuwe inok tabanga no. Been i niy toowe fo dakél kégédaw. 14 Begom i do dumo gu, amuk rigoné kom i sugué kuwe begom. 15 Endaén fédawété ku begom do sugu-suguén, non i ségétéwe sugu-suguén, énda gétiga noy rigonéy amu ne. Yamula fédawété ku begom do dumo gu, non bénréh gu begom i kéluhanay énggélingoo kuwe tidéw dob Abay guwe Tulus. 16 Békén begom i ménémilie Begén, yamula fénémili gu begom. Ténabar gu begom inok géfégonok gom do fiyo galbék énda mékédano. Atin mélaw i Abaye Tulus, irayén begom i kéluhanay ongoté kome dob dawét guwe. 17 Ay ni mélaw i sugu guwe begom: ségédaw gom. 18 “I de étéw sébanil bé Tuluse dob duniyae ni, amuk mérarék ro begom, fégétédém gom i ni, géétahu na kénraréko ro. 19 Amuk mamung gom sébanil bé Tuluse, méimu i de tete étéw begom. Endob fénémili gu begom inok sésuway gom bé de tete étéw dob duniyae ni. Mélaw mérarék ro begom. 20 Fégétédém gom i bénréh guwe begom, ‘Enda i sugu-suguén ké gérotor na bé amu ne.’ Mélaw amuk férasayé ro Begén, férasayé ro so begom. Endob amuk wén i do étéw odoro roy kagéne kétoro, odoro ro soy kagome de. 21 Endob i funa ruwe begom émférasay non do kuyug gu begom. Non énda gétiga roy Tuluse, sani séménugue Begén. 22 Amuk énda ménangéyu dini mureton bero, énda i sala ro. Endob béleewe ni énda géséliyah ro non énggélingoo roy toowe, éndob mika ro de. 23 Atin i de étéw mérarék Begén, békén mérarék ro saén Begén non mérarék ro so bé Abay guwe. 24 Enggito roy mékégaife galbék rénigo gu, énda gérigonoy ségiyowe de. Amuk énda énggito ro de, énda i sala ro. Endob énggito roy de ni, gido loo mérarék ro Begén brab Abay guwe Tulus. 25 Endob fatut mérigoy ni inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Fiyon fo ké énda i funa ro, mérarék ro so Begén.’ ” 26 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Gégumah sékoy témabange tidéw dob Abaye Tulus. Sugué ku mangéy dob begome. I dawét ne Rémogor i Tuluse, atin toroé noy toowe. Amuk gumahén dini, fégétiga no bé de étéw i fantage bé Begéne. 27 Atin begome soy fatute muret fantag bé Begéne, non énggéséodor gom Begén tidéw féganay bé kétoro guwe.”
1 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Bénréh gu begom i kéluhanay de ni inok énda mékédan i késarig gome dob Begéne. 2 Non éndaén moso tungkasé ro begom mahur dob de lawi féngadafan. Atin gégumah moso i gaiwe, i de étéw méméléhu begom, marok rigoné roy kétayay Tuluse. 3 Rigoné roy de ni non énda séna gélolo ro Begén taloo no Abay guwe. 4 Endob bénréh gu begom i de ni, inok amuk gégumah moso i nan gai kéférasay ro begom, gétédémo kom i bénréh gun begom. “Enda bénréh gu de begom bé de gétah, non diniwu séna séodor begom. 5 Endob béleewe ni, muleu mangéy dob Tuluse séménugu Begén. Gido loo, énda i ségétéw begom ménginsa ké hon i ayo kuwe de. 6 Atin béleewe, toow fo tete i de fédéw gom non bénréh guy de ni. 7 Gido loo, béréhé ku begom i toowe, toow na fo fiyo dob begome ké magéwu, non buluk énda magéwu énda mangéy i témabange dob begome. Endob amuk magéwu, sugué ku mangéy dob begome. 8 Atin buluk gégumah, féfégétiga no bé de étéw i de sala ro. Féfégétiga no soy fantage bé fiyowe brab fantag bé kékukum i Tuluse. 9 Fégétiga no bero ménsala ro sabaf énda méginugut ro Begén. 10 Féfégétiga no beroy fantage bé fiyowe non muleu mangéy dob Abaye Tulus, atin éndaén gito gom Begén. 11 Atin féfégétiga no soy fantage bé kékukum i Tuluse, non i Satanase, sani odoroy kéluhanay tetee dob duniyae ni, ménkukumén. 12 “Médoo nay kéuyoto kuwe ureté ku begom, éndob énda séna gésobuto kom de béleewe ni, brab waléy gom émbuku ké béréhé ku. 13 Endob i Rémogor i Tuluse, sani témoroe bé toowe, amuk gégumah, féfégétiga no begom i kéluhanay toowe. Enda béréhé noy de kaan saén kéfégitung, yamula toroé noy kéluhanay énggélingoo nuwe tidéw dob Abaye, atin béréhé no begom i fantage bé kéluhanay mérigowe moso. 14 Dayéwé no Begén, non féfégésobutén begom i kéluhanay de kagén kétoro brab de rénigo gu. 15 I kéluhanay kay Abaye, kagén so. Been i niy funa kuwe ménbéréh bé i Rémogor i Tuluse, féfégésobutén begom i kéluhanay kétoro guwe. 16 “Endaén mérugayén tidéw béleewe ni, éndaén gito gom Begén. Enda man mérugayén tidéw béno, gito gom man Begén.” 17 Atin i de dumo bé de kuyugén ménsébéréh-béréh ro maro, “Ati atag i bénréh ne mano, ‘Endaén mérugayén tidéw béleewe, éndaén gito gom Begén, brab énda man mérugayén tidéw béno, gito gom man Begén?’ Brab bénréhén so mano, ‘Non muleun mangéy dob Abaye.’ 18 Atin ati keey i atag i ni, ‘Endaén mérugayén’? Enda gésobuto tom i no bénréhén.” 19 Atin énggétiga Jesuse méuyot ro ménginsa, mélaw bénréhén bero mano, “Aw séfénginsa gom bé ati atag i bénréh guwe begom maku, ‘Endaén mérugayén éndaén gito gom Begén, brab énda man mérugayén tidéw béno gito gom man Begén?’ 20 Béréhé ku begom i toowe, i de tete étéw dob duniyae ni, toow ro fo moror bé mérigowe dob Begéne, éndob i begome, kémérew gom non toow fo tete i de fédéw gom. Endob énda man mérugayén waléy gom toow na fo moror. 21 Ufama, i libune kéararan, démawét non énggumahén i gaiy kékérasaya nuwe. Endob buluk ménkéumahanén, ménlifotén bé kékédawéta nuwe, sabaf bé kéoror ne bé ngae ménumah dob duniyae ni. 22 Ségiléw bé nan soy begome. Béleewe ni, tete i de fédéw gom. Endob amuk gégumahén sékoy gaiwe géségito tom man, waléy gom toow fo moror. Atin énda i gékédan bé kéoror gome. 23 “Amuk gégumahén sékoy nan gai, éndaén ongoto kom Begén. Béréhé ku begom i toowe, i Abaye Tulus, irayén begom i kéluhanay ongoté kome dob dawét guwe. 24 Taman so béni, énda séna ménongot gom dob dawét guwe. Ongot gom atin gédoté kom, inok toow gom fo moror. 25 “Bénréh gu begom i de ni fénagéw dob binuwayae. Endob gégumah sékoy gaiwe éndaén binuwayaa ku begom, yamula fékéntayé kuy kéuret guwe fantag bé Abaye. 26 Buluk gégumah i nan gai, begom i de mongot dob dawét guwe dob Beene inok iraya no begom. Békén Begén i mongote. 27 Non i Abaye toow fo mégédaw begom. Féimué no begom non ménimu gom Begén brab ménunur gom Begén tidéwu dob Beene. 28 Tidéwu dob Abaye Tulus, brab ménangéyu dob duniyae. Brab béleewe tékédanu dob duniyae ni, atin muleu mangéy dob Abaye.” 29 Tidéw béno, ménbéréh i de kuyugén maro, “Béleewe mékéntay i kébéréh me, éndaén émbéréh go binuwaya. 30 Béleewe ni gétiga key gétiga moy kéluhanane, non fiyon fo ké énda séna ménginsa gey, gétiga mon i de fénginsaé key. Mélaw munur gey Beem, tidéw go dob Tuluse.” 31 Atin bang Jesuse, “Aw méginugut gomén Begén? 32 Endob gégumah i gaiwe brab énggumahén, ké émbéragar gom, mule gom mangéy dob de lawi gom. Atin tagaké kom Begén ségétéw gu saén. Endob fiyon fo ké loo bé nan, wén i dumo gu, non i Abay guwe Tulus i dumo guwe. 33 Béréhé kuy de ni begom, inok fiyoy de fédéw gom sabaf bé késarig gome dob Begéne. Férégénoy de tete étéw begom, éndob fébaraw gom non ténabananén Begén i Satanase, sani odoroy duniyae ni.”
1 Amun énggilid Jesuse bénréh i de ni, léménéngag saréw dob lawayo brab ménbéréh mano, “Abay, énggumahén i gaiwe. Fégito moy kéfiyo guwe funa ku fatut médayéw inok fégito gu soy kéfiyo muwe funa mo fatut médayéw. 2 Non sénarigém Begén i kuwagibé méguléw bé kéluhanay de kéilawan, inok iray guy umule magufusa dob kéluhanay de étéw nirayém Begén. 3 Atin ay niy kégédote bé umule magufusa: kailangan gétiga roy Beeme brab Begéne, non Beem saén i tintuwe Tulus brab Begén i sénugu me Jesu Kristo. 4 Fénggito guy kéfiyo muwe dob duniyae, funa mo fatut médayéw atin énggilid gun i galbéke sénuguém Begén rigoné ku. 5 Abay, béleewe ni ay niwu dob adafa muwe, féséfuleém dob Begéney bantuge loo bé bantug tuwe tidéw féganay bé énda séna ménlimbag i duniyae de. 6 “Féfégétiga kuy fantage bé Beeme dob de étéw dob ni duniya nirayém Begén. Beem i gefee bero, atin nirayém bero dob Begéne, atin ménunur ro bé kébéréh me. 7 Béleewe énggétiga ro tidéw dob Beemey kéluhanane béréhé ku brab rigoné ku. 8 Non fénsamfay gu dob berowey de kébéréhém nirayém Begén, atin méngginugut ro de. Enggétiga ro toowu tidéw dob Beeme, brab ménunur ro sénuguém Begén. 9 “Dasala ku bero dob Beeme. Enda dasala kuy de tete étéw dob duniyae ni, éndob ongoté ku dob Beeme féfiyoné moy de étéw nirayém Begén non kaam so do étéw. 10 I kéluhanay kagéne kaam so, brab i kéluhanay kaame kagén so. Atin dob berowe énggiton i kéfiyo guwe funa ku fatut médayéw. 11 Atin muleu séko mangéy dob Beeme, brab éndaén batiu dob duniyae ni. Endob taus i karowe kébati dob duniyae ni. Fiyo Abay, diyaga mo bero bé barakat i dawét me, sani dawét me nirayém Begén, inok waléy ro sébaan, ségiléw bé betowe sébaan. 12 Amun diniwu dob berowe, déniyaga gu bero bé barakat i dawét me nirayém Begén. Déniyaga gu bero inok énda i ségétéw métadin bero saliyu bé ségétéwe kailangan mékukum inok métuman i Ménsulate Kébéréhém. 13 Atin béleewe séfuleu mangéy dob Beeme. Béréhé kuy de ni lokut diniwu séna inok i de gégélingo de toow ro fo moror séréngan bé Begéne. 14 Fénsamfay gu dob berowey de kaam kétoro. Atin i de tete étéw dob duniyae, mérarék ro bero non éndaén mamung ro dob de tete étéw ségiléw bé Begéne énda mamungu de. 15 Enda ongoté ku de dob Beeme ké kédané mo bero dob duniyae, éndob ongoté ku dob Beeme diyagané mo bero tidéw dob Satanase. 16 Enda mamung ro sébanil Beem ségiléw bé Begéne énda mamungu de. 17 I de ni kato étéw, usarém i toowe féwaléyém bero do malinis dob adafa muwe. Atin i kaame kébéréh, been i toowe. 18 Sénugu gu bero muret dob de étéw ségiléw bé késugu me Begén mangéy dob duniyae. 19 Atin sabaf bé berowe, iray gu Beem i fédéw guwe, inok i berowe so iray roy de fédéw ro dob Beeme. 20 “Békén saén i berowey dasala kuwe dob Beeme, éndob dasala ku soy de étéw munur ro dob Begéne non bé kéuret i de ni kuyug gu. 21 Démasalu dob Beeme Abay inok waléy ro sébaan ségiléw bé Betowe. Atin ségiléw bé kédini muwe dob Begéne brab kédiyo guwe dob Beeme, dini ro so damén dob Betowe. Waléy ro damén sébaan inok i de étéw dob duniyae munur ro bé sénuguém Begén. 22 Niray gu beroy barakate nirayém Begén inok i de fédéw ro waléy sébaan loo bé Betowe. 23 Non i Begéne diyou dob berowe, atin i Beeme dini go dob Begéne. Mélaw waléy ro damén tintu sébaan inok i de étéw dob duniyae gétiga ro Beem i séménugu Begén brab féimuém bero loo bé kéféimu me Begén. 24 “Abay, i de étéw nirayém Begén, méuyotu de ké i ayo kuwe begey so inok gito roy bantug guwe, sani bantuge nirayém Begén non fénimuém Begén fiyon fo ké énda séna ménlimbag i duniyae de. 25 Métintu Abay gu, i de étéw sébanil Beem, énda gétiga ro Beem. Endob i Begéne énggétiga ku Beem. Atin i de ni kuyug, gétiga ro sénuguém Begén. 26 Fénggétiga ku beroy fantage bé Beeme, brab fétausé ku so inok i kégédaw me bero waléy ségiléw bé kégédaw me Begén, atin gédiyou dob berowe.” Been i niy dasal Jesuse.
Kénéfo i Jesuse
1 Amun énggilid i Jesuse démasal, ménagéw beroy de kuyugén ménifar ro bé wayége féndawét Kidron. Wén i do nohok kayéw diyo atin diyo ro téménrén. 2 Atin i Judase sani émfékéfoe de énggétiga noy ni gonon non diyo démoyun sélimud i Jesuse bé de kuyugén. 3 Mélaw i Judase ménangéy diyo, fénanangguwitén i médoowe sundalo brab de mantay bé lawi i Tuluse sénugu i de odoroy de fadi brab do Fariseo. Ménuwit ro do solo brab do téla-ta brab do kulangén. 4 I Jesuse énggétiga non i kéluhanane mérigo séko dob Beene. Mélaw fénggédéto no bero brab ménbéréh mano, “Ati sélédé kome?” 5 Séménumbul ro maro, “Sélédé key i Jesuse tidéw Nasaret.” Atin bang Jesuse, “Begén i no.” Diyo soy Judase brab been i émfékéfoe bé Jesuse. 6 Amun bénréh Jesuse Been i no séléde ro, énggétésunud i de sundalo brab kéluhana ro méntuwar. 7 Tidéw béno, ménénginsa man i Jesuse mano, “Ati sélédé kome?” Atin séménumbul ro maro, “Jesus tidéw Nasaret.” 8 Atin bang Jesuse, “Bénréh gun begom, Begén i Jesuse. Mélaw amuk Begén i sélédé kome féagéw gom i de dumo gu ni.” 9 Bénréhén i ni inok métuman i kébéréh ne mano, “Abay, énda i énggétadino ku fiyon ségétéw bé de étéw nirayém Begén.” 10 Tidéw béno, i Simon Pedrowe rénau noy sundange tidéw dob ruma ne. Atin ténibohén i ségétéwe rifén kay gérotore fadi brab sénilafén i kélingo ne fingé kuwonon. I dawét i ni rifén Malkus. 11 Tidéw béno, bénréh Jesuse dob Pedrowe mano, “Rumaém i sundang ma nan. Non i kékérasaya kuwe niray i Tuluse Begén, békén ba kailangan téférasayun mon?”
Ménkukum i Jesuse
12 Tidéw béno, i de sundalo beroy odoro ruwe, brab de mantay bé lawi i Tuluse, kénéfo roy Jesuse brab nikét ro. 13 Atin nuwit ro sungu dob Anase, térimay gérotore fadi bé no bélintuwa féndawét Kayafas. 14 Atin i Kayafase féngginau noy de odoroy de Judio bé gétahe de mano, “Toow na fo fiyo ké ségétéw saén i méléhue inok énda méléhu i kéluhanay de Judio.” 15 Atin i Pedrowe brab ségétéwe dumo no kuyug ménfuray ro bé Jesuse. I ni ségétéw kuyug, énggéloloy gérotore fadi, mélaw énggéodor so bé Jesuse mahur mangéy dob fésayaway lawi i gérotore fadi. 16 Endob i Pedrowe méntéféled dob liyuy béngaway fésayawane. Tidéw béno, i dumo nuwe kuyug sani énggéloloy gérotore fadi ménsut brab ménsébéréh bé kénogone mantay dob béngawane, brab fénahurén i Pedrowe dob fésayawane. 17 I kénogone ni ménénginsa dob Pedrowe mano, “Aw békén ba beem i ségétéwe bé de kuyug i lagéye kénéfo?” Séménumbul i Pedrowe mano, “Békén begén.” 18 Mélégénéy fo bé béno gai. Mélaw i de sugu-suguén brab de guwardiya ménuyag ro aféy atin téménindég diyo méntélagang ro. Atin diyo soy Pedrowe téménindég télagang. 19 Atin i gérotore fadi fénénginsaa noy Jesuse fantag bé de kuyugén brab bé de kétoroén. 20 Séménumbul i Jesuse mano, “Enda ménbunéy i de kétoro gu. Yamula toroé kuy kéluhanay de étéw non démoyunu témoro dob de lawi féngadafan brab dob lawi i Tuluse dob téngaangay de étéw, non diyo ménlimud i de Judio. Enda foy bénréh gu ké sénkém saén. 21 Mélaw sedek fénginsaa mo Begén? Fénginsaa moy de étéw énggégélingo Begén non gétiga roy de kétoro gu.” 22 Amun bénréh Jesusey ni, i ségétéwe bé de guwardiya ténamfilingén i Jesuse brab ménbéréh mano, “Aw been i nan i késumbulo muwe bé gérotore fadi?” 23 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk tete i bénréh guwe, béréhém ati tetee de. Endob amuk toow i bénréh guwe, sedek tamfilingé mo Begén?” 24 Tidéw béno, i Jesuse tafay so nikét fénuwit Anase mangéy dob toowe gérotor fadi féndawét Kayafas. 25 Amun i Pedrowe diyo séna dob aféye télagang, fénénginsaay de étéw diyo maro, “Aw békén ba beem soy ségétéwe bé de kuyugén?” Endob dénirung Pedrowe mano, “Békén begén.” 26 Diyo i ségétéwe rifén kay toowe gérotor fadi sani samung i étéwe sénilaf Pedrowey kélingo ne. Ménénginsa mano, “Aw békén ba beem i énggito guwe dumo no bé kékéfo ruwe de dob safade?” 27 Atin dénirung Pedrowe man mano, “Békén begén.” Sonom so béno, ménukoro i férufete. 28 Tidéw béno, nuwit roy Jesuse tidéw dob lawi Kayafase mangéy dob lawi i méguléwe bero tidéw Roma. Toow fo géfuwén bé no uras. Atin i de odoroy de Judio énda ménahur ro dob lawi i méguléwe inok odoro roy adat ruwe fantag bé kékanduli ruwe. Non amuk mahur ro dob lawi i de étéw békén Judio, énda géamung ro bé kandulie féndawét ro “Témara” non marok mékérésik dob adafay Tulusey de lawi i de étéw békén Judio. 29 Mélaw i méguléwe féndawét Pilato ménsut tidéw dob lawi ne mangéy dob berowe brab ménénginsa mano, “Ati funa kome témébo bé ni étéw?” 30 Séménumbul ro maro, “Amuk énda i rénigo no tete, énda uwité key de mangéy dob beeme.” 31 Atin bang Pilatowe, “Uwit gom mangéy dob kagome kukuman, brab begom i kémukum de ké ati ménbéréhe dob kitab gome.” Endob séménumbul i de Judio maro, “Endob dob kitab gome do Romano, énda i kuwagib gey kémukum méléhu bé ségétéwe étéw.” 32 Ménrigoy ni inok métuman i kébéréh Jesuse fantag bé kaane fégéléhu, sani dob kruse. Non i adat i de Romano, féléhué roy de étéw dob de krus. 33 Atin i Pilatowe ménahur dob lawi ne brab ténawagén i Jesuse, atin ménénginsa mano, “Aw Beem i datu i de Judio?” 34 Séménumbul i Jesuse mano, “Aw kaam sa kéfegitung i nan loo ké énggélingoo mo tidéw dob de ségiyo bénréh roy nan fantag bé Begéne?” 35 Atin bang Pilatowe, “Békénu ségétéw Judio! Endob do falan do dumo mo Judio brab de odoroy de fadi gom i ménuwite Beem dini. Ati tetee rénigo mo?” 36 Séménumbul i Jesuse mano, “I sakuf i féguléwo kuwe békén dob duniyae ni. Amuk duniyae niy sakuf i féguléwo kuwe, i de kuyug gu métah ro sétiboh inok énda gékéfooy de Judio Begén. I sakuf i kagéne féguléwon békén dini.” 37 Mélaw i Pilatowe ménénginsa mano, “Amuk loo bé nan, aw ségétéw go datu?” Séménumbul i Jesuse mano, “Toow i kébéréh me, Begén i datue. Atin i funa kuwe ménumah brab ménangéy dob duniyae ni inok féfégésobut guy toowe. Atin i de étéw modor bé toowe, fégélingoé ro Begén.” 38 Atin bang Pilatowe, “Ati keeyén i toowe?” Amun énggébérého Pilatowey ni, ménsut man ménangéy dob de Judio brab bénréhén mano, “Enda i gétiga ku sala i ni étéw. 39 Endob i adat gome, sénga kanduli gom féndawét ‘Témara,’ témangéyu ségétéw férisu, sani ati fémilié kome. Aw méuyot gom de ké tangéyé kuy ni étéw datu gom do Judio?” 40 Séménumbul ro mékes maro, “Békén Been i tangéyéne. Méuyot gey de ké tangéyé moy Barabase saén.” (I Barabase ni, beeney ségétéwe ménakaw.)
1 Tidéw béno, i Pilatowe fénbadasén i Jesuse. 2 Atin i de sundalo méndot ro do suwaran kélég brab lénuku ro, atin fénsayaf ro bé Jesuse. Tidéw béno, fénkégal roy Jesuse furo kégal toow fo métaah, maak datu. 3 Atin déniyangka ro maro, “Méraru damén i datu i de Judio.” Atin ténamfiling ro médoo gule. 4 Tidéw béno, ménangéy man i Pilatowe dob de étéw ménribuk brab bénréhén mano, “Uwité ku mangéy dob téngaanga kome inok fégétiga ku begom énda i salaén.” 5 Atin ménsut i Jesuse séménayaf do lénuku suwar brab kéménégal furo. Tidéw béno, ménbéréh i Pilatowe mano, “Téngténg gom, ay niy étéwe.” 6 Amun énggitoy de odoroy de fadi brab de guwardiya, ménkes ro maro, “Féléhuén, kélabonén dob kruse!” Tidéw béno, ménbéréh i Pilatowe mano, “Uwit gom brab begom i kémélabo de. Endob i begéne, karangé ku énda i salaén.” 7 Atin bang i de ménlimud, “Dob kitab geye fatut féléhuén non béréhé no Beene kun i Nga i Tuluse.” 8 Amun énggélingoo Pilatowey de ni, ménuman i kégilak ne. 9 Mélaw ménséfule man mahur dob lawie brab fénénginsaa noy Jesuse mano, “Hon i tidéwo muwe de?” Endob énda séménumbul i Jesuse. 10 Mélaw bang Pilatowe, “Sedek énda sémumbul go? Aw énda gétiga mo de ké wén i kuwagib gu témangéy Beem, loo so méméléhu Beem dob kruse?” 11 Atin séménumbul i Jesuse mano, “Gagané mo rigonén i nan dob Begéne sabaf saén nirayay Tuluse beem kuwagib. Been i funa nuwe i étéwe ménuwit Begén dini toow na fo dakél i sala ne.” 12 Amun énggélingoo Pilatowey ni, ménuyot damén témangéy bé Jesuse. Endob ménékes i de Judio maro, “Amuk fétangéyém i nan étéw, sébanil go wayo bé gérotore datu Sesar dob Roma. Non i ségétéwe étéw émbéréh been kun i datue, beeney sébanile bé Sesare.” 13 Amun énggélingoo Pilatowey kébéréh ruwe, fénsutén man i Jesuse. Tidéw béno, ménsar dob saray de kémukum dob gonone féndawét Gabata dob késébéréhe Hebreo (i atag ne i suduwe batéw.) 14 Gédétén géutuh bé no térésang atin i gétunduge fuweh, kémanduli i de Judio féndawét “Témara”. Tidéw béno, ménbéréh i Pilatowe dob de Judio mano, “Ay ni datu gome.” 15 Atin ménékes man i de étéw maro, “Féléhuén, kélabonén dob kruse!” Atin ménénginsa i Pilatowe mano, “Aw méuyot gom de ké kélaboné kuy datu gome dob kruse?” Tidéw béno, séménumbul i de odoroy de fadi maro, “Enda i ségiyo datu gey saliyu bé Sesare dob Roma.” 16 Tidéw béno, naté Pilatowe dob berowey Jesuse inok kélaboné ro dob kruse. Atin nangéy roy Jesuse.
Kénlaboy Jesuse dob kruse
17 Mélaw nuwit roy Jesuse mésut dob no ingéd brab ménangéy ro dob gonone féndawét Golgota dob gonone féndawét Golgota dob késébéréh i Hebreowe (i atag ne “gonoy kulobong uléwe”). Atin bé kéagéw ruwe fénduwal ro bé Jesusey krus ne. 18 Amun énggégumah ron diyo, i de sundalo, kénlabo roy Jesuse dob kruse. Atin kénlabo ro soy de ruwo gétéw lagéy dob de krus. I ségétéwe de fingé dob kuwono Jesuse, brab i ségétéwe de fingé dob biwong Jesuse. Atin diyo i Jesuse ténunggul dob kérara ruwe. 19 Atin wén i sénulat Pilatowe, féndiyo ro dob krus Jesuse mano, “I Jesuse tidéw Nasaret, datu i de Judio.” 20 Médooy de Judio énggébasa bé no non i ni gonon kénlaboy Jesuse dob kruse énda mérayuén dob Jerusalem. Atin sénulatén dob téléwe timan késébéréh, Hebreo, Latin, brab Griego. 21 Endob i de odoroy de fadi i de Judio ménbéréh ro dob Pilatowe maro, “Kago sulatén de ‘Datu i de Judio’. Yamula sulatém loo bé ni, ‘I ni étéw ménbéréh mano, Begén i datu i de Judio.’ ” 22 Endob séménumbul i Pilatowe mano, “I sénulat guwe, énda fakayén fégalinén.” 23 I de sundalo, amun énggilid ron kénlaboy Jesuse dob kruse, éndot roy de kégalén, sénbaad ro fot gétéw. Atin éndot ro soy lambung ne. Atin non nawél énda i kumbanga no, 24 i de sundalo ménsébéréh ro maro, “Katom riyasén de. Yamula sékung-kungo tom, atin i témabane gékaan.” Ménrigoy ni inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Sénbaad roy de kégal gu brab sénkung-kungo roy lambung guwe.” Atin been i nan i rénigoy de sundalo. 25 Gédét dob krus Jesuse, diyo téménindég i idéng ne, brab tuwaréy idéng ne libun, brab bawag Kleopase féndawét Maria, brab ségétéwe so Maria tidéw Magdala. 26 Amun énggito Jesusey idéng ne brab ségétéwe na kuyugén toow fo kégédawa no, ménbéréh dob idéng ne mano, “Iday, béleewe ni beeney nga me.” 27 Atin ménbéréh so dob kuyug ne mano, “Béleewe ni beeney idéng me.” Mélaw méntidéw bé no, i kuyug Jesuse ni nuwitén i idéng Jesuse mule brab fénbatién dob lawi ne.
Ménléhu i Jesuse
28 Tidéw béno, amun énggétiga Jesuse ménggilidén i kéluhanane, ménbéréh mano, “Téruménu,” inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse fantag bé Jesuse. 29 Wén i katiyae diyo ménféno bé mélémuwe arak. Mélaw nérém roy maake gafas atin ténunggul ro dob métaahe kayéw brab féndiyo ro dob ba Jesuse. 30 Atin amun énggéséfo no, ménbéréh mano, “Enggilidén.” Tidéw béno, méntédungul atin ménléhuén. 31 Tidéw béno, i de odoroy de Judio nongot ro dob Pilatowe ké fétéfoén i sékéy i de étéw dob de krus inok magad méléhu. Non i de Judio méuyot ro ké mékédan i lowoh i de étéw dob de krus bé no so gai, non bé gétunduge de térésang Sabado sani gaiwe témérén ro. Brab been i térésange bé kékanduli ruwe. Mélaw toow fo mékétéfu. 32 Mélaw i de sundalo ténéfo roy sékéy i de ruwo gétéw lagéy dumo Jesuse énggéséréngan kénlabo dob de krus. 33 Endob amun ménfégédét ro dob Jesuse, énggito ro ménléhuén. Mélaw éndaén ténéfo roy de sékéyén. 34 Endob i ségétéwe bé de sundalo dénilékén i tébing Jesuse atin réménanas i darae brab wayég. 35 Begéney étéwe énggégito bé ni ménrigo. Gétiga ku toow, brab ureté ku toow fo toow inok munur gom de. 36 Ménrigoy de ni inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Fiyon sébaan bé de bukalén, énda i météfo de.” 37 Brab wén soy Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Téngténgéy de étéw i dénilék ruwe.”
I kélébénge bé Jesuse
38 Tidéw béno, wén i ségétéwe lagéy féndawét Jose tidéw Arimatea, ménangéy dob Pilatowe brab nongotén i bangkay Jesuse. I Josehe ni ségétéw so kuyug Jesuse éndob énda ménfayagén non mégilak bé de odoroy de Judio. Tidéw béno, ténungkas Pilatowey bangkay Jesuse, mélaw nangéy Josehe. 39 Atin i Nikodemowe sani lagéye téménukaw bé Jesuse bé kélungonone, ménodor bé Josehe brab ménuwit fot folo gékilo fégéféamut. (I ni fégéféamut mira ménsélawék bé aloewe.) 40 Atin i de ni lagéy bénaus roy bangkay Jesuse bé futee safut atin sénlawék roy fégéféamute ni. Non been i niy adat i de Judio ké lémbéng ro. 41 Gédét dob gono Jesuse ménléhu, wén i do nohok kayéw diyo. Atin dob ni gonon wén i mantuwe rénigo lébéng takub énda séna ménlébéngo no. 42 Non bé gétunduge de térésang Sabado sani gaiwe témérén ro, fénagayas ro lénébéng i Jesuse dob lébénge ni, non gédét.
Méntébule i Jesuse
1 Amun toow fo géfuwén bé Duminggue de, kémélungon séna, ménagéw i libune féndawét Maria Magdalena mangéy dob lébénge. Atin énggito no ménkédan i batéwe dob béngaway lébénge. 2 Mélaw léménéntu mangéy dob Pedrowe brab ségétéwe ni bé de kuyug Jesus toow fo kégédawa no. Brab bénréhén mano, “Kénda roy bangkay i Kadnane dob lébénge brab énda gétiga key i fénggono ruwe de.” 3 Tidéw béno, i Pedrowe beroy ségétéwe ni kuyug Jesuse, ménagéw ro mangéy dob lébénge. 4 Léménéntu ro atin énggétah énggumah dob lébéngey dumo Pedrowe kuyugén non toow na fo méraan. 5 Atin ménkudung-kudung sémarir, éndob énda ménahurén. Enggito no saén i de safut. 6 Tidéw béno, énggégumah i Pedrowe, atin ménahur i beene dob lébénge brab énggito noy de safut ménumbuk. 7 Enggito no soy safute fénggébaus bé uléw Jesuse. Enda ménlawékén dob de dumo safut, éndob méndilin dob ségiyowe gonon. 8 Tidéw béno, ménahur soy ségétéwe ni kuyug dumo Pedrowe, sani énggétahe énggumah dob lébénge. Atin amun énggito no, ménunur. 9 Bé ni gai énda séna gésobuto roy Ménsulate Kébéréh i Tuluse fantag bé Jesuse tébule. 10 Tidéw béno, ménule i de ruwo ni gétéw kuyug. 11 Endob i Mariahe kémérew dob liyuy lébénge. Bé lala ne kémérew, ménkudung-kudung sémarir dob bukag i lébénge. 12 Atin énggito noy ruwowe gétéw télaki kéménégal fute, ménsar ro dob féniroone bé bangkay Jesuse. I ségétéwe de ménsar fingé dob uléw ne atin i ségétéwe de fingé dob sékéy ne. 13 Atin ménbéréh ro maro, “Di, ati funa muwe kémérew?” Atin séménumbul mano, “Nuwit roy Kadna kuwe atin énda gétiga kuy fénggono ruwe de.” 14 Tidéw béno, séménling brab énggito noy Jesuse téménindég diyo, éndob énda énggélolo no de ké Beeney Jesuse. 15 Atin bang Jesuse, “Di, ati funa muwe kémérew? Ati sélédé muwe?” Dob fédéw Mariahe manok beeney magifate bé de nohok diyo. Mélaw ménbéréh mano, “Amuk Beemey ménuwite bé bangkay i Kadna kuwe, béréhém begén i fénggono muwe de inok angéyé ku.” 16 Tidéw béno, bang Jesuse, “Maria.” Atin méntékélid ténéngténgén i Jesuse brab ménbéréh dob késébéréh i de Judio mano, “Raboni!” (I atag ne Maistéro.) 17 Amun énggélolo Mariahe Beeney Jesuse, ménbéréh i Jesuse mano, “Kago gamakén Begén, non énda séna énggéuleu mangéy dob Abay guwe Tulus. Endob ay go dob de tuwaréy gu brab béréhém bero, mangéyu dob Abay guwe sani Tulus guwe. Been soy Abay gome brab Tulus gom.” 18 Mélaw ménagéw i Maria Magdalenahe nangéyén bénréh dob de kuyug bé énggito noy Kadnane brab ati de bénréhén de. 19 Amun kélungononén bé no Duminggu, i de kuyug Jesus ménsélimud ro dob lawie atin kénandado roy de fintu non mégilak ro bé odoroy de Judio. Atin tékow énggito roy Jesuse téménindég dob kérara ruwe. Atin ménbéréh mano, “Fiyoy de fédéw gom damén.” 20 Tidéw béno, fénténgténgén beroy de fali dob de kémérén brab tébing ne. Atin i de kuyugén toow ro fo ménoror non énggito ro. 21 Tidéw béno, ménbéréh man i Jesuse mano, “Fiyoy de fédéw gom damén. Sugué ku begom loo bé késugu i Abay guwe Begén.” 22 Tidéw béno, niyufén bero brab ménbéréh mano, “Tanggaf gom i Rémogor i Tuluse. 23 Amuk fésagada kom i ségétéwe bé de salaén, émfésagadan. Buluk énda fésagada kom de, énda émfésagadan no.”
Enggito Tomase
24 I ségétéwe bé de folo bra ruwo kuyug Jesuse féndawét Tomas (féndawét so “Séfing”) énda diyoén bé no gai méntéfégitoy Jesuse. 25 Mélaw i de dumo no kuyug nuret ro dob beene maro, “Enggito gey i Kadnane”. Endob ménbéréh i Tomase mano, “Enda fo munuru de taman énda gito guy fali i de kélabo dob de kémérén brab taman énda géahuro kuy de dau kémér gu dob de fali dob de kémérén brab dob tébing ne.” 26 Ménifus i ségéfadiyane tidéw béno, ménsélimud man i de kuyug Jesus brab diyo soy Tomase. Fiyon fo ké i de fintu ménkandado, tékow méntéfégitoy Jesuse téménindég dob kérara ruwe. Atin i Jesuse ménbéréh mano, “Fiyoy de fédéw gom damén.” 27 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob Tomase mano, “Téngténgém i de ni. Fédiyoém i de dau kémérém dob de kémér gu, brab féahurém i kémér me dob tébing guwe ni. Kagonén magalang-galang. Unur go Begén.” 28 Tidéw béno, ménbéréh i Tomase mano, “Beemey Kadna kuwe brab Tulus gu.” 29 Atin bang Jesuse, “Aw munur go Begén non énggito mo Begén? Toow fo méoror i de munur Begén fiyon fo ké énda séna énggito ro Begén.” 30 Médoo na do mékégaif rénigo Jesuse énggitoy de kuyugén éndob énda ménsulatén dob ni libro. 31 Ménsulat i de ni inok munur gom bé Jesusey Kristowe, sani Nga i Tuluse. Atin sabaf bé kéunur gome bé Jesuse gédoté kom i umule magufusa.
1 Tidéw béno, méntéfégito man i Jesuse dob de kuyugén dob dogote féndawét Tiberias. Loo bé niy énggéagéwo nuwe. 2 Diyo i Simon Pedrowe bero ro Tomas (féndawét so Séfing) brab Natanael tidéw Kana dob sakuf i Galileawe, brab ruwowe gétéw nga Sebedeo féndawét Juan brab Santiago, brab ruwowe gétéw kuyug Jesuse dumo ro. 3 Atin i Pedrowe ménbéréh dob berowe mano, “Mangéyu tugés.” Atin séménumbul ro maro, “Modor gey beem.” Mélaw ménagéw ro ménangéy ro méda dob awange. Endob énda i sébaan énggédot ro sédo bé no ménségékélungonon. 4 Amun sémbang i térésange, diyo i Jesuse téménindég dob dénsaane. Endob i de kuyugén énda gétiga ro de ké Beeney Jesuse. 5 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse mano, “Do adih, wén i énggédot gom sédo loo ké énda?” Séménumbul ro maro, “Enda.” 6 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “Lawu gom i fukét gome fingé dob kuwonoy awange atin gégédot gom de sédo.” Mélaw lénawu roy fukét ruwe loo bé kébéréh Jesuse de. Tidéw béno, énggégédot ro toow fo médoo sédo. Atin énda génaga roy mégénge bé fukéte dob awange non toow fo émbégat i de médoo sédo. 7 Atin i ségétéwe ni bé de kuyug toow fo ménggédaw i Jesuse de, ménbéréh dob Pedrowe mano, “Beeney Kadnane!” Amun énggélingoo Pedrowe, “Beeney Kadnane”, kéménégal (non kénda noy kégal ne) brab ménagayas ménantéfor dob wayége atin léménangoy mangéy dob dénsaane. 8 I de dumo do kuyugén ménfuray ro dob dénsaane ménda awang, génuyud roy fukéte ménféno sédo. Enda mérayuén tidéw dob dénsaane, wén keey i siyow folo gémitroy kérayu ne. 9 Amun déménunggu ron, énggito roy mégébarawe aféy wén i féntanang de sédo. Wén soy fan de. 10 Atin bang Jesuse, “Uwit gom diniy dumoy de sédo énggédot gom.” 11 Mélaw i Pedrowe ménénik dob awange inok gédoté noy fukéte. Tidéw béno, génuyudén mangéy dob dénsaaney fukéte ménféno do dakél sédo. Fiyon fo ké ménféno bé dakéle sédo, mératuh bra limo folo bra téléw, énda ménkusi i fukét ruwe. 12 Atin bang Jesuse bero, “Enggomén, mama tom.” Enda i ségétéw bé de kuyugén émbaraw ménénginsa ké ati Beene ni, non énggétiga ron Beeney Jesuse Kadnan. 13 Mélaw i Jesuse ménfégédét dob fane brab méndot de brab bénaadén dob berowe, loo soy de sédo. 14 Been i niy gétéléwe gule méntéfégitoy Jesuse dob de kuyugén tidéw bé kétébule ne.
I Jesuse brab Pedrowe
15 Amun énggilid ron mama, ménénginsa i Jesuse dob Simon Pedrowe mano, “Simon, nga Jonas, aw toow na fo méimu go Begén bé kéimu i kéluhanay de ni Begén?” Séménumbul i Pedrowe mano, “Hoo Kadnan, gétiga moy kéimu guwe Beem.” Atin bang Jesuse, “Fagifatém i de bili-bili gu.” 16 Tidéw béno, ménénginsa man i Jesuse mano, “Simon, nga Jonas, aw toow fo méi mu go Begén?” Séménumbul man i Pedrowe mano, “Hoo Kadnan, gétiga moy kéimu guwe Beem.” Atin bang Jesuse, “Fagifatém i de bili-bili gu.” 17 Atin ménénginsa i Jesuse bé gétéléw ne gule mano, “Simon, nga Jonas, aw méimu go Begén?” Méntete i fédéw Pedrowe non fénénginsaa Jesuse gétéléw gule mano, “Aw méimu go Begén?” Mélaw séménumbul i Pedrowe mano, “Kadnan, gétiga moy kéluhanane, gétiga moy kéimu guwe Beem.” Atin bang Jesuse, “Fagifatém i de bili-bili gu. 18 Béréhé ku beem i toowe, amun ménguwéd go séna, géikéto moy sintoro muwe, atin mangéy go dob kétaya muwe ayo mo. Endob buluk lukés gon, ségérun go kémawa, atin ségiyoy marake beem atin uwité no beem mangéy dob kéikaa muwe ayo mo.” 19 (Bénréh Jesusey ni dob Pedrowe nuretén i atiy fégéléhu ne funay Tuluse émbantug.) Tidéw béno, bang Jesuse bé Pedrowe, “Furay go Begén.” 20 Atin séménling i Pedrowe, atin énggito noy toowe ni fo kégédawa Jesuse kuyugén, sani kuyuge ménfégédét dob Jesuse bé kéama ruwe dob kékandulie brab ménénginsa mano, “Kadnan, ati émfékéfoe Beem?” 21 I Pedrowe, amun énggito noy ni ségétéw kuyug, ménénginsa dob Jesuse mano, “Ati mosoy géagéwoy ni étéw?” 22 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk méuyotu de ké méuyag taman bé késéfule guwe dob duniyae ni, ati mélaw i kaame de? Furay go Begén.” 23 Sabaf mélaw bé ni, ménlégéb dob de kuyug Jesuse i urete bé i ni kuyug énda kun méléhuén. Endob békén bénréh Jesuse ké énda méléhuén. I bénréh Jesuse saén mano, “Amuk méuyotu de ké méuyag taman bé késéfule guwe, ati mélaw i kaame de?” 24 Begéney nan kuyug Jesuse bénrého no! Enggito guy kéluhanay de ni ménrigo brab sénulat gu dob ni. Atin gétiga key i kéluhanay de ni ménsulat toow fo toow. 25 Médoo nay de éntingayén rénigo Jesuse tidéw bé de ni. Endob amuk sulatén kéluhanan, kloh sa keeyén i duniyae fégonon bé kéluhanay librowe ménsulat.