Hungarian John


/1 Kezdetben vala az ge, ‚s az ge vala az Istenn‚l, ‚s Isten vala az ge. 
Ez kezdetben az Istenn‚l vala. 
Minden “  ltala lett ‚s N la n‚lk–l semmi sem lett, a mi lett. 
™ benne vala az ‚let, ‚s az ‚let vala az emberek Vil goss ga. 
s a Vil goss g a s”t‚ts‚gben f‚nylik, de a s”t‚ts‚g nem fogadta be azt. 
Vala egy Istent“l kld”tt ember, kinek neve J nos. 
Ez j”tt TanŁbizonys gul, hogy Bizonys got tegyen a Vil goss gr˘l, hogy 
mindenki higyjen “  ltala. 
Nem “ vala a Vil goss g, hanem j”tt, hogy Bizonys got tegyen a Vil goss gr˘l. 
Az igazi Vil goss g elj”tt volt M r a Vil gba, a mely Megvil gosĄt minden 
embert. 
A Vil gban volt ‚s a Vil g  ltala lett, de a Vil g nem ismerte meg “t. 
Az ”v‚i k”z‚ j”ve, ‚s az ”v‚i nem Fogad k be “t. 
Valakik pedig Befogad k “t, hatalmat ada azoknak, hogy Isten Fiaiv  legyenek, 
azoknak, a kik az “ nev‚ben hisznek. 
A kik nem v‚rb“l, sem a testnek Akarat b˘l, sem a F‚rfiŁnak Indulatj b˘l, 
hanem Istent“l szlettek. 
s az ge testt‚ lett ‚s lakoz‚k mi k”z”ttnk (‚s L ttuk az “ dics“s‚g‚t, mint 
az Atya egyszl”ttj‚nek dics“s‚g‚t), a ki teljes vala kegyelemmel ‚s 
Igazs ggal. 
J nos Bizonys got tett “ R˘la, ‚s Ki ltott, Mondv n: Ez vala, a kir“l Mond m: 
A ki Ut nam j“, el“ttem lett, mert el“bb volt N lamn l. 
s az “ teljess‚g‚b“l vettnk Mindny jan, kegyelmet is kegyelem‚rt. 
Mert a t”rv‚ny M˘zes  ltal adatott, a kegyelem pedig ‚s az Igazs g J‚zus 
Krisztus  ltal lett. 
Az Istent soha senki nem L tta; az egyszl”tt FiŁ, a ki az Atya kebel‚ben van, 
az jelentette ki “t. 
s ez a J nos Bizonys gt‚tele, a mikor a Zsid˘k papokat ‚s L‚vit kat kld”ttek 
Jeruzs lemb“l, hogy megk‚rdezz‚k “t: Kicsoda vagy te?. 
s Megvall , ‚s nem Tagad ; ‚s Megvall , hogy: Nem ‚n vagyok a Krisztus. 
s k‚rdez‚k “t: Micsoda Teh t? Illy‚s vagy-‚ te? s monda: Nem vagyok; A 
Pr˘f‚ta vagy-‚ te? s “ felele: Nem. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessnk azoknak, a kik minket 
elkld”ttek: Mit mondasz magad fel“l?. 
Monda: n Ki lt˘ Sz˘ vagyok a Puszt ban; Egyengess‚tek az —rnak Łtj t, a mint 
megmondotta sai s Pr˘f‚ta. 
s a kld”ttek a farizeusok k”z–l Val˘k voltak. 
s megk‚rdez‚k “t ‚s Mond nak n‚ki: Mi‚rt keresztelsz Teh t, ha te nem vagy a 
Krisztus, sem Illy‚s, sem a Pr˘f‚ta?. 
Felele n‚kik J nos, Mondv n: n VĄzzel keresztelek; de k”ztetek van, a kit ti 
nem ismertek. 
™ az, a ki Ut nam j“, a ki el“ttem lett, a kinek ‚n nem vagyok M‚lt˘, hogy 
saruja SzĄjj t megoldjam. 
Ezek B‚thabar ban lettek, a Jord non TŁl, a hol J nos keresztel vala. 
M snap L t  J nos J‚zust “ Hozz  menni, ‚s monda: m‚ az Istennek ama B r nya, 
a ki elveszi a Vil g b–neit!. 
Ez az, a kir“l ‚n ezt Mond m: n Ut nam j“ egy F‚rfiŁ, a ki el“ttem lett, mert 
el“bb volt N lamn l. 
s ‚n nem ismertem “t; de hogy megjelentess‚k Izr elnek, az‚rt j”ttem ‚n, a ki 
VĄzzel keresztelek. 
s Bizonys got t“n J nos, Mondv n: L ttam a Lelket Lesz llani az ‚gb“l, mint 
egy galambot; ‚s megnyugov‚k “ rajta. 
s ‚n nem ismertem “t; de a ki elklde engem, hogy VĄzzel kereszteljek, az 
Mond  n‚kem: A kire L tod a Lelket Lesz llani ‚s rajta megnyugodni, az az, a 
ki keresztel Szent L‚lekkel. 
s ‚n L ttam, ‚s Bizonys got tettem, hogy ez az Isten Fia. 
M snap ism‚t ott  llt vala J nos ‚s kett“ az “ TanĄtv nyai k”z–l. 
s R n‚zv‚n J‚zusra, a mint ott J r vala, monda: m‚ az Isten B r nya!. 
s Hall  “t a k‚t TanĄtv ny, a mint Sz˘l vala, ‚s k”vet‚k J‚zust. 
J‚zus pedig H trafordulv n ‚s L tv n, hogy k”vetik azok, monda n‚kik: Mit 
kerestek? Azok pedig Mond nak n‚ki: Rabbi, (a mi Megmagyar zva azt teszi: 
Mester), hol lakol?. 
Monda n‚kik: J“jetek ‚s L ss tok meg; Elmen‚nek ‚s Megl t k, hol lakik; 
‚s N la Marad nak azon a napon: vala pedig k”r–lbel“l TĄz ˘ra. 
A kett“ k”z–l, a kik J nost˘l ezt Hallott k ‚s “t k”vett‚k vala, Andr s 
volt az egyik, a Simon P‚ter testv‚re. 
Tal lkoz‚k ez el“sz”r a maga testv‚r‚vel, Simonnal, ‚s monda n‚ki: 
Megtal ltuk a Messi st (a mi Megmagyar zva azt teszi: Krisztus). 
s vezet‚ “t J‚zushoz; J‚zus pedig Re  tekintv‚n, monda: Te Simon vagy, 
a J˘na fia; te K‚f snak fogsz hivatni (a mi Megmagyar zva: K“szikla). 
A k”vetkez“ napon Galile ba akart menni J‚zus; ‚s Tal lkoz‚k Fileppel, 
‚s monda n‚ki: K”vess engem!. 
Filep pedig Bethsaid b˘l, az Andr s ‚s P‚ter V ros b˘l Val˘ volt. 
Tal lkoz‚k Filep N t naellel, ‚s monda n‚ki: A ki fel“l Ąrt M˘zes a 
t”rv‚nyben, ‚s a Pr˘f‚t k, Megtal ltuk a N z reti J‚zust, J˘zsefnek Fi t. 
s monda n‚ki N t nael: N z retb“l T madhat-‚ valami J˘? Monda n‚ki 
Filep: Jer ‚s L sd meg!. 
L t  J‚zus N t naelt “ Hozz  menni, ‚s monda “ fel“le: m‚ egy Igaz n 
Izr elita, a kiben Hamiss g nincsen. 
Monda n‚ki N t nael: Honnan ismersz engem? Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: 
Miel“tt HĄtt t‚ged Filep, L ttalak t‚ged, a mint a fgefa alatt Volt l. 
Felele N t nael ‚s monda n‚ki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az 
Izr el Kir lya!. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: Hogy azt Mond m n‚ked: L ttalak a fgefa 
alatt, hiszel? Nagyobbakat L tsz majd ezekn‚l. 
s monda n‚ki: Bizony, bizony mondom n‚ktek: Mostant˘l fogva 
Megl tj tok a megnyilt eget, ‚s az Isten angyalait, a mint Felsz llnak ‚s 
Lesz llnak az ember Fi ra. 

/2 s harmadnapon menyegz“ l“n a galileai K n ban; ‚s ott volt a J‚zus anyja. 
s J‚zus is meghivat‚k az “ TanĄtv nyaival egytt a menyegz“be. 
s Elfogyv n a bor, a J‚zus anyja monda n‚ki: Nincs boruk. 
Monda n‚ki J‚zus: Mi k”z”m n‚kem te Hozz d, oh asszony? Nem j”tt m‚g el az ‚n 
˘r m. 
Mond az “ anyja a Szolg knak: Valamit mond n‚ktek, megtegy‚tek. 
Vala pedig ott hat k“veder elhelyezve a Zsid˘k Tiszt lkod si M˘dja szerint, 
melyek k”z–l egybe-egybe k‚t-H rom m‚tr‚ta f‚r vala. 
Monda n‚kik J‚zus: T”lts‚tek meg a vedreket VĄzzel; s megt”lt‚k azokat 
SzĄnig. 
s monda n‚kik: Most MerĄtsetek, ‚s vigyetek a N sznagynak; s vittek. 
A mint pedig MegĄzlel‚ a N sznagy a Borr  lett vizet, ‚s nem tudja vala, 
honn‚t van, (de a Szolg k Tudt k, a kik a vizet MerĄtik vala), Sz˘lĄt  a 
N sznagy a v“leg‚nyt. 
s monda n‚ki: Minden ember a J˘ bort adja fel el“sz”r, ‚s mikor 
megittasodtak, akkor az Al bbval˘t: te a J˘ bort ekkorra tartottad. 
Ezt az els“ jelt a galileai K n ban tev‚ J‚zus, ‚s Megmutat  az “ dics“s‚g‚t; 
‚s hiv‚nek benne az “ TanĄtv nyai. 
Azut n lem‚ne Kapernaumba, “ ‚s az “ anyja ‚s a testv‚rei ‚s TanĄtv nyai: ‚s 
ott Marad nak N‚h ny napig. 
Mert k”zel vala a Zsid˘k husv‚tja, ‚s felm‚ne J‚zus Jeruzs lembe. 
s ott Tal l  a templomban az ”kr”k, juhok ‚s galambok  rusait ‚s a 
P‚nzv lt˘kat, a mint lnek vala. 
s k”t‚lb“l ostort Csin lv n, ki–z‚ Mindny jokat a Templomb˘l, az ”kr”ket is, 
a juhokat is; ‚s a P‚nzv lt˘k p‚nz‚t kit”lt‚, az asztalokat pedig feld”nt‚. 
s a Galamb rusoknak monda: Hordj tok el ezeket innen; ne tegy‚tek az ‚n Aty m 
H z t Kalm rs g H z v . 
Megeml‚kez‚nek pedig az “ TanĄtv nyai, hogy meg van Ąrva: A te H zadhoz Val˘ 
f‚lt“ szeretet em‚szt engem. 
Felel‚nek az‚rt a Zsid˘k ‚s Mond nak n‚ki: Micsoda jelt mutatsz n‚knk, hogy 
ezeket cselekszed?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚kik: Ronts tok le e templomot, ‚s H rom nap alatt 
Meg‚pĄtem azt. 
Mond nak az‚rt a Zsid˘k: Negyvenhat esztendeig ‚plt ez a templom, ‚s te H rom 
nap alatt Meg‚pĄted azt?. 
™ pedig az “ test‚nek Templom r˘l Sz˘l vala. 
Mikor az‚rt Felt madt a Hal lb˘l, megeml‚kez‚nek az “ TanĄtv nyai, hogy ezt 
mondta; ‚s hiv‚nek az Ąr snak, ‚s a besz‚dnek, a melyet J‚zus mondott vala. 
A mint pedig Jeruzs lemben vala husv‚tkor az nnepen, sokan hiv‚nek az “ 
nev‚ben, L tv n az “ jeleit, a melyeket cselekszik vala. 
Maga azonban J‚zus nem BĄzza vala Mag t Re jok, a miatt, hogy “ ismer‚ 
Mindny jokat. 
s mivelhogy nem szorult R , hogy valaki Bizonys got tegyen az emberr“l; mert 
Mag t˘l is tudta, mi volt az emberben. 

/3 Vala pedig a farizeusok k”zt egy ember, a neve Nikod‚mus, a Zsid˘k 
f“embere. 
Ez j”ve J‚zushoz ‚jjel, ‚s monda n‚ki: Mester, tudjuk, hogy Istent“l j”tt‚l 
TanĄt˘ul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az 
Isten van vele. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: Bizony, bizony mondom n‚ked: ha valaki Łjonnan nem 
szletik, nem L thatja az Isten Orsz g t. 
Monda n‚ki Nikod‚mus: Mim˘don szlethetik az ember, ha v‚n? Vajjon bemehet-‚ 
az “ Anyj nak m‚h‚be M sodszor, ‚s szlethetik-‚?. 
Felele J‚zus: Bizony, bizony mondom n‚ked: Ha valaki nem szletik VĄzt“l ‚s 
L‚lekt“l, nem mehet be az Isten Orsz g ba. 
A mi testt“l szletett, test az; ‚s a mi L‚lekt“l szletett, l‚lek az. 
Ne Csod ld, hogy azt Mond m n‚ked: Szks‚g n‚ktek Łjonnan szletnetek. 
A sz‚l FŁ, a Hov  akar, ‚s annak ZŁg s t hallod, de nem tudod honnan j“ ‚s 
Hov  megy: Ągy van mindenki, a ki L‚lekt“l szletett. 
Felele Nikod‚mus ‚s monda n‚ki: Mim˘don lehetnek ezek?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: Te Izr el TanĄt˘ja vagy, ‚s nem tudod ezeket?. 
Bizony, bizony mondom n‚ked, a mit tudunk, azt mondjuk, ‚s a mit L tunk, Arr˘l 
tesznk Bizonys got; ‚s a mi Bizonys gt‚telnket el nem Fogadj tok. 
Ha a f”ldiekr“l Sz˘ltam n‚ktek ‚s nem hisztek, Mim˘don hisztek, ha a 
mennyeiekr“l Sz˘lok n‚ktek?. 
s senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyb“l Sz llott Al , az 
embernek Fia, a ki a mennyben van. 
s a mik‚pen felemelte M˘zes a KĄgy˘t a Puszt ban, akk‚pen kell az ember 
Fi nak felemeltetnie. 
Hogy valaki hiszen “ benne, el ne veszszen, hanem ”r”k ‚lete legyen. 
Mert Łgy szerette Isten e Vil got, hogy az “ egyszl”tt Fi t adta, hogy valaki 
hiszen “ benne, el ne veszszen, hanem ”r”k ‚lete legyen. 
Mert nem az‚rt kldte az Isten az “ Fi t a Vil gra, hogy K rhoztassa a 
Vil got, hanem hogy megtartass‚k a Vil g  ltala. 
A ki hiszen “ benne, el nem K rhozik; a ki pedig nem hisz, Imm r Elk rhozott, 
mivelhogy nem hitt az Isten egyszl”tt Fi nak nev‚ben. 
Ez pedig a K rhoztat s, hogy a Vil goss g e Vil gra j”tt, ‚s az emberek Ink bb 
szerett‚k a s”t‚ts‚get, mint a Vil goss got; mert az “ cselekedeteik gonoszak 
Val nak. 
Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gy–l”li a Vil goss got ‚s nem megy a 
Vil goss gra, hogy az “ cselekedetei fel ne fedessenek. 
A ki pedig az Igazs got cselekszi, az a Vil goss gra megy, hogy az “ 
cselekedetei Nyilv nval˘kk  legyenek, hogy Isten szerint Val˘ cselekedetek. 
Ezut n elm‚ne J‚zus az “ TanĄtv nyaival a JŁdea f”ld‚re; ‚s ott id“z‚k vel”k, 
‚s keresztele. 
J nos pedig szint‚n keresztel vala nonban, S lemhez k”zel, mert ott sok volt 
a VĄz; s oda J rul nak ‚s megkeresztelked‚nek. 
Mert J nos m‚g nem vettet‚k a t”ml”czbe. 
Veteked‚s T mada az‚rt a J nos TanĄtv nyai ‚s a JŁdeaiak k”z”tt a Mosakod s 
fel“l. 
s men‚nek J noshoz ‚s Mond nak n‚ki: Mester! A ki veled vala a Jord non TŁl, 
a kir“l te Bizonys got tett‚l, Ąm‚ az keresztel, ‚s Hozz  megy mindenki. 
Felele J nos ‚s monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyb“l adatott 
n‚ki. 
Ti magatok vagytok a Bizonys gaim, hogy megmondtam: Nem vagyok ‚n a Krisztus, 
hanem hogy “ el“tte kldettem el. 
A kinek jegyese van, v“leg‚ny az; a v“leg‚ny Bar tja pedig, a ki ott  ll ‚s 
hallja “t, ”rvendezve ”rl a v“leg‚ny Szav nak; Ez az ‚n ”r”mem Imm r betelt. 
Annak n”vekednie kell, n‚kem pedig Al bb Sz llanom. 
A ki fel–lr“l j”tt, felebb Val˘ mindenkin‚l; A ki a f”ldr“l Val˘, f”ldi az ‚s 
f”ldieket Sz˘l; a ki a mennyb“l j”tt, felebb Val˘ mindenkin‚l. 
s Arr˘l tesz Bizonys got, a mit L tott ‚s hallott; ‚s az “ Bizonys gt‚tel‚t 
senki sem fogadja be. 
A ki az “ Bizonys gt‚tel‚t befogadja, az megpecs‚telte, hogy az Isten igaz. 
Mert a kit az Isten kld”tt, az Isten besz‚deit Sz˘lja; mivelhogy az Isten nem 
m‚rt‚k szerint adja a Lelket. 
Az Atya szereti a FiŁt, ‚s az “ kez‚be adott mindent. 
A ki hisz a FiŁban, ”r”k ‚lete van; a ki pedig nem enged a FiŁnak, nem L t 
‚letet, hanem az Isten haragja marad rajta. 

/4 A mint az‚rt megtudta az —r, hogy a farizeusok Meghallott k, hogy J‚zus 
t”bb TanĄtv nyt szerez ‚s keresztel, mint J nos. 
(J˘llehet J‚zus maga nem keresztelt, hanem a TanĄtv nyai, ). 
Elhagy  JŁde t ‚s elm‚ne ism‚t Galile ba. 
Sam ri n kell vala pedig  ltalmennie. 
Megy vala az‚rt Samari nak Sik r nev– V ros ba, annak a teleknek Szomsz‚dj ba, 
a melyet J k˘b adott vala az “ Fi nak, J˘zsefnek. 
Ott vala pedig a J k˘b Forr sa; J‚zus az‚rt, az Utaz st˘l Elf radva, Azonm˘d 
lele a Forr shoz; Mintegy hat ˘ra vala. 
J”ve egy Sam riabeli asszony vizet MerĄteni; monda n‚ki J‚zus: Adj innom!. 
Az “ TanĄtv nyai ugyanis elmentek a V rosba, hogy Ennival˘t vegyenek. 
Monda az‚rt n‚ki a Sam riai asszony: Hogy k‚rhetsz inni Zsid˘ l‚tedre ‚n 
t“lem, a ki Sam riai asszony vagyok?! Mert a Zsid˘k nem Bar tkoznak a 
Sam riaiakkal. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: Ha ismern‚d az Isten Aj nd‚k t, ‚s hogy ki az, a 
ki ezt mondja n‚ked: Adj innom!; te k‚rted volna “t, ‚s adott volna n‚ked ‚l“ 
vizet. 
Monda n‚ki az asszony: Uram, nincs mivel MerĄtened, ‚s a KŁt m‚ly: hol venn‚d 
Teh t az ‚l“ vizet?. 
Avagy nagyobb vagy-‚ te a mi Aty nkn l, J k˘bn l, a ki n‚knk adta ezt a 
kutat, ‚s ebb“l ivott “ is, a fiai is ‚s J˘sz ga is?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: Mindaz, a ki ebb“l a VĄzb“l iszik, ism‚t 
MegszomjŁhozik. 
Valaki pedig Abb˘l a VĄzb“l iszik, a melyet ‚n adok n‚ki, soha ”r”kk‚ meg nem 
SzomjŁhozik; hanem az a VĄz, a melyet ‚n adok n‚ki, ”r”k ‚letre Buzg˘ VĄznek 
KŁtfeje lesz “ benne. 
Monda n‚ki az asszony: Uram, add n‚kem azt a vizet, hogy meg ne SzomjŁhozzam, 
‚s ne j“jjek ide MerĄteni!. 
Monda n‚ki J‚zus: Menj el, HĄvd a f‚rjedet, ‚s j“jj ide!. 
Felele az asszony ‚s monda: Nincs f‚rjem; Monda n‚ki J‚zus: J˘l Mond d, hogy: 
Nincs f‚rjem. 
Mert ”t f‚rjed volt, ‚s a mostani nem f‚rjed: ezt Igaz n mondtad. 
Monda n‚ki az asszony: Uram, L tom, hogy te Pr˘f‚ta vagy. 
A mi Aty ink ezen a hegyen Im dkoztak; ‚s ti azt Mondj tok, hogy Jeruzs lemben 
van az a hely, a hol Im dkozni kell. 
Monda n‚ki J‚zus: Asszony, hidd el n‚kem, hogy elj“ az ˘ra, a mikor sem nem 
ezen a hegyen, sem nem Jeruzs lemben Im dj tok az Aty t. 
Ti azt Im dj tok, a mit nem ismertek; mi azt Im djuk, a mit ismernk: mert az 
idvess‚g a Zsid˘k k”z–l T madt. 
De elj“ az ˘ra, ‚s az most vagyon, a mikor az igazi Im d˘k l‚lekben ‚s 
Igazs gban Im dj k az Aty t: mert az Atya is ilyeneket keres, az “ Im d˘iul. 
Az Isten l‚lek: ‚s a kik “t Im dj k, szks‚g, hogy l‚lekben ‚s Igazs gban 
Im dj k. 
Monda n‚ki az asszony: Tudom, hogy Messi s j“ (a ki Krisztusnak mondatik); 
mikor az elj“, megjelent n‚knk mindent. 
Monda n‚ki J‚zus: n vagyok az, a ki veled besz‚lek. 
Ek”zben megj”v‚nek az “ TanĄtv nyai; ‚s Csod lkoz nak, hogy asszonynyal 
besz‚lt; Mindaz ltal egyik sem Mond : Mit keresel? vagy: Mit besz‚lsz vele?. 
Ott Hagy  az‚rt az asszony a vedr‚t, ‚s elm‚ne a V rosba, ‚s monda az 
embereknek. 
Jertek, L ssatok egy embert, a ki megmonda n‚kem mindent, a mit cselekedtem; 
Nem ez-‚ a Krisztus?. 
Kimen‚nek az‚rt a V rosb˘l, ‚s Hozz  men‚nek. 
Ak”zben pedig k‚r‚k “t a TanĄtv nyok, Mondv n: Mester, egy‚l!. 
™ pedig monda n‚kik: Van n‚kem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok. 
Mond nak az‚rt a TanĄtv nyok Egym snak: Hozott-‚ n‚ki valaki enni?. 
Monda n‚kik J‚zus: Az ‚n eledelem az, hogy annak Akaratj t cselekedjem, a ki 
elkld”tt engem, ‚s az “ Dolg t elv‚gezzem. 
Ti nem azt Mondj tok-‚, hogy m‚g n‚gy H˘nap ‚s elj”n az Arat s? m‚, mondom 
n‚ktek: Emelj‚tek fel szemeiteket, ‚s L ss tok meg a T j‚kokat, hogy M r 
feh‚rek az Arat sra. 
s a ki arat, jutalmat nyer, ‚s az ”r”k ‚letre gym”lcs”t gy–jt; hogy mind a 
vet“, mind az Arat˘ egytt ”rvendezzen. 
Mert ebben az a Mond s igaz, hogy M s a vet“, M s az Arat˘. 
n annak az Arat s ra kldtelek titeket, a mit nem ti Munk ltatok; M sok 
Munk lt k, ‚s ti a M sok Munk j ba  llottatok. 
Abb˘l a V rosb˘l pedig sokan hiv‚nek benne a Samarit nusok k”z–l annak az 
asszonynak a besz‚d‚‚rt, a ki Bizonys got tett vala, hogy: Mindent megmondott 
n‚kem, a mit cselekedtem. 
A mint az‚rt oda mentek Hoz  a Samarit nusok, k‚r‚k “t, hogy maradjon N luk; 
‚s ott marada k‚t napig. 
s sokkal t”bben hiv‚nek a maga besz‚d‚‚rt. 
s azt Mondj k vala az asszonynak, hogy: Nem a te besz‚ded‚rt hisznk Imm r: 
mert magunk hallottuk, ‚s tudjuk, hogy bizonynyal ez a Vil g IdvezĄt“je, a 
Krisztus. 
K‚t nap mulva pedig kim‚ne onn‚t, ‚s elm‚ne Galile ba. 
Mert J‚zus maga tett Bizonys got Arr˘l, hogy a Pr˘f‚t nak nincs tisztess‚ge a 
maga Haz j ban. 
Mikor az‚rt bem‚ne Galile ba, Befogadt k “t a Galileabeliek, mivelhogy L tt k 
vala mindazt, a mit Jeruzs lemben cselekedett az nnepen; mert “k is elmentek 
vala az nnepre. 
Ism‚t a galileai K n ba m‚ne az‚rt J‚zus, a hol a vizet Borr  V ltoztatta; s 
volt Kapernaumban egy Kir lyi ember, a kinek a fia beteg vala. 
Mikor ez Meghall , hogy J‚zus JŁde b˘l Galile ba ‚rkezett, Hozz  m‚ne ‚s k‚r‚ 
“t, hogy menjen el ‚s Gy˘gyĄtsa meg az “ Fi t; mert Hal l n vala. 
Monda az‚rt n‚ki J‚zus: Ha jeleket ‚s Csod kat nem L ttok, nem hisztek. 
Monda n‚ki a Kir lyi ember: Uram, j“jj, miel“tt a gyermekem meghal. 
Monda n‚ki J‚zus: Menj el, a te fiad ‚l; s hitt az ember a Sz˘nak, a mit 
J‚zus mondott n‚ki, ‚s elment. 
A mint pedig M r megy vala, el‚be j”v‚nek az “ Szolg i, ‚s HĄrt Hoz nak n‚ki, 
Mondv n, hogy: A te fiad ‚l. 
Megtudakoz  az‚rt t“lk az ˘r t, a melyben megk”nnyebbedett vala; ‚s Mond nak 
n‚ki: Tegnap h‚t ˘rakor hagyta el “t a L z. 
Meg‚rt‚ az‚rt az atya, hogy abban az ˘r ban, a melyben azt Mond  n‚ki a J‚zus, 
hogy: a te fiad ‚l; s hitt “, ‚s az “ eg‚sz H za n‚pe. 
Ezt ism‚t M sodik jel Gyan nt tev‚ J‚zus, mikor JŁde b˘l Galile ba ment. 

/5 Ezek Ut n innep”k vala a Zsid˘knak, ‚s felm‚ne J‚zus Jeruzs lembe. 
Van pedig Jeruzs lemben a Juhkapun l egy T˘, a melyet h‚berl Bethesd nak 
neveznek; ™t Torn cza van. 
Ezekben fekv‚k a betegek, vakok, S nt k, Aszk˘rosok nagy Sokas ga, V rva a 
VĄznek Megmozdul s t. 
Mert id“nk‚nt angyal Sz lla a T˘ra, ‚s Felzavar  a vizet: a ki Teh t el“sz”r 
l‚pett bele a VĄz Felzavar sa Ut n, Meggy˘gyult, Ak rminem– betegs‚gben volt. 
Vala pedig ott egy ember, a ki harmincznyolcz esztend“t t”lt”tt betegs‚g‚ben. 
Ezt a mint L tta J‚zus, hogy ott fekszik, ‚s megtudta, hogy M r sok id“ ˘ta 
Łgy van; monda n‚ki: Akarsz-‚ Meggy˘gyulni?. 
Felele n‚ki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a VĄz felzavarodik, 
bevigyen engem a T˘ba; ‚s mire ‚n oda ‚rek, M s l‚p be el“ttem. 
Monda n‚ki J‚zus; Kelj fel, vedd fel a te Nyoszoly dat, ‚s J rj!. 
s azonnal Meggy˘gyula az ember, ‚s felvev‚ Nyoszoly j t, ‚s J r vala; Aznap 
pedig szombat vala. 
Mond nak az‚rt a Zsid˘k a Meggy˘gyultnak: Szombat van, nem szabad n‚ked a 
Nyoszoly dat hordanod!. 
Felele n‚kik: A ki Meggy˘gyĄtott engem, az Mond  n‚kem: Vedd fel a 
Nyoszoly dat, ‚s J rj. 
Megk‚rd‚k “t: Ki az az ember, a ki Mond  n‚ked: Vedd fel a Nyoszoly dat ‚s 
J rj?. 
A Meggy˘gyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert J‚zus f‚lrevonult, 
Sokas g l‚v‚n azon a helyen. 
Ezek Ut n Tal lkoz‚k vele J‚zus a templomban, ‚s monda n‚ki: m‚ 
Meggy˘gyult l; t”bb‚ ne v‚tkezz‚l, hogy RosszabbŁl ne legyen dolgod!. 
Elm‚ne az az ember, ‚s hirl Ad  a Zsid˘knak, hogy J‚zus az, a ki “t 
Meggy˘gyĄtotta. 
s e miatt ld”z“be vev‚k a Zsid˘k J‚zust, ‚s meg Akar k “t ”lni, hogy ezeket 
m–velte szombatnapon. 
J‚zus pedig felele n‚kik: Az ‚n Aty m mind ez ideig Munk lkodik, ‚n is 
Munk lkodom. 
E miatt Azt n m‚g Ink bb meg Akar k “t ”lni a Zsid˘k, mivel nem csak a 
szombatot rontotta meg, hanem az Istent is Saj t Atyj nak mondotta, egyenl“v‚ 
t‚v‚n Mag t az Istennel. 
Felele az‚rt J‚zus, ‚s monda n‚kik: Bizony, bizony mondom n‚ktek: a FiŁ semmit 
sem tehet ™nmag t˘l, hanem ha L tja cselekedni az Aty t, mert a miket az 
cselekszik, ugyanazokat hasonlatosk‚pen a FiŁ is cselekszi. 
Mert az Atya szereti a FiŁt, ‚s mindent megmutat n‚ki, a miket “ maga 
cselekszik; ‚s ezekn‚l nagyobb dolgokat is mutat majd n‚ki, hogy ti 
Csud lkozzatok. 
Mert a mint az Atya Felt masztja a halottakat ‚s MegelevenĄti, Łgy a FiŁ is a 
kiket akar, MegelevenĄt. 
Mert az Atya nem Ąt‚l senkit, hanem az Ąt‚letet eg‚szen a FiŁnak adta. 
Hogy mindenki Łgy tisztelje a FiŁt, mik‚nt tisztelik az Aty t; A ki nem 
tiszteli a FiŁt, nem tiszteli az Aty t, a ki elkldte “t. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek, hogy a ki az ‚n besz‚demet hallja ‚s hisz annak, 
a ki engem Elbocs tott, ”r”k ‚lete van; ‚s nem megy a K rhozatra, hanem 
 ltalment a Hal lb˘l az ‚letre. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek, hogy elj“ az id“, ‚s az most vagyon, mikor a 
halottak Hallj k az Isten Fi nak Szav t, ‚s a kik Hallj k, ‚lnek. 
Mert a mik‚nt az Aty nak ‚lete van ™nmag ban, akk‚nt adta a FiŁnak is, hogy 
‚lete legyen ™nmag ban. 
s hatalmat ada n‚ki az Ąt‚let-t‚telre is, mivelhogy embernek fia. 
Ne Csod lkozzatok ezen: mert elj“ az ˘ra, a melyben mindazok, a kik a 
Kopors˘kban vannak, Meghallj k az “ Szav t. 
s kij“nek; a kik a J˘t cselekedt‚k, az ‚let Felt mad s ra; a kik pedig a 
gonoszt m–velt‚k, a K rhozat Felt mad s ra. 
n semmit sem cselekedhetem Magamt˘l; a mint hallok, Łgy Ąt‚lek, ‚s az ‚n 
Ąt‚letem Igazs gos; mert nem a magam Akarat t keresem, hanem annak Akarat t, a 
ki elkld”tt engem, az Aty ‚t. 
Ha ‚n teszek Bizonys got Magamr˘l, az ‚n Bizonys gt‚telem nem igaz. 
M s az, a ki Bizonys got tesz R˘lam; ‚s tudom, hogy igaz az a Bizonys gt‚tel, 
a melylyel Bizonys got tesz R˘lam. 
Ti elkldtetek J noshoz, ‚s Bizonys got tett az Igazs gr˘l. 
De ‚n nem embert“l nyerem a Bizonys gt‚telt; hanem ezeket az‚rt mondom, hogy 
ti megtartassatok. 
™ az ‚g“ ‚s f‚nyl“ sz”v‚tnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok 
”rvendezni az “ Vil goss g ban. 
De n‚kem nagyobb Bizonys gom van a J nos‚n l: mert azok a dolgok, a melyeket 
R m BĄzott az Atya, hogy elv‚gezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket ‚n 
cselekszem, tesznek Bizonys got R˘lam, hogy az Atya kld”tt engem. 
A ki elkld”tt engem, maga az Atya is Bizonys got tett R˘lam; Sem Hangj t nem 
Hallott tok soha, sem  br zat t nem L tt tok. 
Az “ Ąg‚je sincs Maradand˘an bennetek: mert a kit “ elkld”tt, ti annak nem 
hisztek. 
Tudakozz tok az Ąr sokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti ”r”k 
‚letetek; ‚s ezek azok, a melyek Bizonys got tesznek R˘lam. 
s nem akartok Hozz m j“ni, hogy ‚letetek legyen!. 
Dics“s‚get emberekt“l nem nyerek. 
De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek. 
n az ‚n Aty m nev‚ben j”ttem, ‚s nem fogadtatok be engem; ha M s j“ne a maga 
nev‚ben, azt Befogadn tok. 
Mim˘don hihettek ti, a kik Egym st˘l nyertek dics“s‚get, ‚s azt a dics“s‚get, 
a mely az egy Istent“l van, nem keresitek?. 
Ne  llĄts tok, hogy ‚n V dollak majd benneteket az Aty n l; van a ki V dol 
titeket, M˘zes, a kiben ti rem‚nykedtetek. 
Mert ha hinn‚tek M˘zesnek, n‚kem is hinn‚tek; mert ‚n R˘lam Ąrt “. 
Ha pedig az “ Ąr sainak nem hisztek, Mim˘don hisztek az ‚n besz‚deimnek?. 

/6 Ezek Ut n elm‚ne J‚zus a galileai tengeren, a Tiberi son TŁl. 
s nagy Sokas g k”vet‚ “t, mivelhogy L tj k vala az “ csodat‚teleit, a 
melyeket cselekszik vala a betegeken. 
Felm‚ne pedig J‚zus a hegyre, ‚s lele ott a TanĄtv nyaival. 
K”zel vala pedig husv‚t, a Zsid˘k nnepe. 
Mikor az‚rt felemel‚ J‚zus a szemeit, ‚s L t , hogy nagy Sokas g j“ Hozz , 
monda Filepnek: Honnan vegynk kenyeret, hogy ehessenek ezek?. 
Ezt pedig az‚rt Mond , hogy Pr˘b ra tegye “t; mert “ maga tudta, mit akar vala 
cselekedni. 
Felele n‚ki Filep: K‚tsz z D‚n r  rŁ keny‚r nem el‚g ezeknek, hogy mindenik”k 
kapjon valami keveset. 
Monda n‚ki egy az “ TanĄtv nyai k”z–l, Andr s, a Simon P‚ter testv‚re. 
Van itt egy gyermek, a kinek van ”t  rpa kenyere ‚s k‚t hala; de mi az 
ennyinek?. 
J‚zus pedig monda: šltess‚tek le az embereket; Nagy f– vala pedig azon a 
helyen; Lel‚nek az‚rt a f‚rfiak, Sz mszerint mintegy ”tezeren. 
J‚zus pedig vev‚ a kenyereket, ‚s H l t Adv n, adta a TanĄtv nyoknak, a 
TanĄtv nyok pedig a lelteknek; Hasonl˘k‚pen a Halakb˘l is, a mennyit akarnak 
vala. 
A mint pedig betel‚nek, monda az “ TanĄtv nyainak: Szedj‚tek ”ssze a megmaradt 
darabokat, hogy semmi el ne veszszen. 
™sszeszed‚k az‚rt, ‚s megt”lt‚nek tizenk‚t kosarat az ”t  rpa keny‚rb“l Val˘ 
darabokkal, a melyek megmaradtak vala az ev“k Ut n. 
Az emberek az‚rt L tva a jelt, a melyet J‚zus t“n, Mond nak: Bizonnyal ez ama 
Pr˘f‚ta, a ki elj”vend“ vala a Vil gra. 
J‚zus az‚rt, a mint ‚szrevev‚, hogy j“ni akarnak ‚s “t elragadni, hogy 
Kir lyly  tegy‚k, ism‚t elvonula egymaga a hegyre. 
Mikor pedig estveled‚k, lemen‚nek az “ TanĄtv nyai a tengerhez. 
s Besz llva a Haj˘ba, mennek vala a tengeren TŁl Kapernaumba; s M r s”t‚ts‚g 
volt, ‚s m‚g nem ment vala Hozz juk J‚zus. 
s a tenger a nagy sz‚l FŁv sa miatt H borog vala. 
Mikor az‚rt huszon”t, vagy harmincz futamatnyira beevez‚nek, Megl t k J‚zust, 
a mint J r vala a tengeren ‚s a Haj˘hoz k”zeledik vala: ‚s megr‚ml‚nek. 
™ pedig monda n‚kik: n vagyok, ne f‚ljetek!. 
Be Akar k az‚rt “t venni a Haj˘ba: ‚s a Haj˘ azonnal ama f”ldn‚l vala, a 
melyre men‚nek. 
M snap a Sokas g, a mely a tengeren TŁl  llott vala, L tva, hogy nem vala ott 
M s Haj˘, csak az az egy, a melybe a J‚zus TanĄtv nyai Sz llottak, ‚s hogy 
J‚zus nem ment be az “ TanĄtv nyaival a Haj˘ba, hanem csak az “ TanĄtv nyai 
mentek el. 
De j”ttek M s Haj˘k Tiberi sb˘l k”zel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ett‚k, 
Miut n H l kat adott az —r. 
Mikor az‚rt L tta a Sokas g, hogy sem J‚zus, sem a TanĄtv nyai nincsenek ott, 
Besz ll nak “k is a Haj˘kba, ‚s elmen‚nek Kapernaumba, keresv‚n J‚zust. 
s Megtal lv n “t a tengeren TŁl, Mond nak n‚ki: Mester, mikor j”tt‚l ide?. 
Felele n‚kik J‚zus ‚s monda: Bizony, bizony mondom n‚ktek: nem az‚rt kerestek 
engem, hogy jeleket L ttatok, hanem az‚rt, mert ettetek ama kenyerekb“l ‚s 
J˘llaktatok. 
Munk lkodjatok ne az eledel‚rt, a mely elv‚sz, hanem az eledel‚rt, a mely 
megmarad az ”r”k ‚letre, a melyet az embernek Fia  d majd n‚ktek; mert “t az 
Atya pecs‚telte el, az Isten. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Mit Csin ljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjk?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚kik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit “ 
kld”tt. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Micsoda jelt mutatsz Teh t te, hogy L ssuk ‚s higyjnk 
n‚ked? Mit m–velsz?. 
A mi Aty ink a Mann t ett‚k a Puszt ban; a mint meg van Ąrva: Mennyei kenyeret 
adott vala enni”k. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Bizony, bizony mondom n‚ktek: nem M˘zes adta n‚ktek a 
mennyei kenyeret, hanem az ‚n Aty m adja majd n‚ktek az igazi mennyei 
kenyeret. 
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyb“l Sz ll Al , ‚s ‚letet  d a 
Vil gnak. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Uram, mindenkor add n‚knk ezt a kenyeret!. 
J‚zus pedig monda n‚kik: n vagyok az ‚letnek ama kenyere: a ki Hozz m j“, 
semmik‚pen meg nem ‚hezik, ‚s a ki hisz bennem, meg nem SzomjŁhozik soha. 
De Mond m n‚ktek, hogy noha L ttatok is engem, m‚g sem hisztek. 
Minden, a mit n‚kem  d az Atya, ‚n Hozz m j“; ‚s azt, a ki Hozz m j“, 
semmik‚pen ki nem vetem. 
Mert az‚rt Sz llottam le a mennyb“l, hogy ne a magam Akarat t cselekedjem, 
hanem annak Akarat t, a ki elkld”tt engem. 
Az pedig az Aty nak akarata, a ki elkld”tt engem, hogy a mit n‚kem adott, 
Abb˘l semmit el ne VeszĄtsek, hanem Felt maszszam azt az Utols˘ napon. 
Az pedig annak az akarata, a ki elkld”tt engem, hogy mindaz, a ki L tja a 
FiŁt ‚s hisz “ benne, ”r”k ‚lete legyen; ‚s ‚n Felt maszszam azt az Utols˘ 
napon. 
ZŁgol˘d nak az‚rt a Zsid˘k “ ellene, hogy azt Mond : n vagyok az a keny‚r, a 
mely a mennyb“l Sz llott Al . 
s Mond nak: Nem ez-‚ J‚zus, a J˘zsef fia, a kinek mi ismerjk Atyj t ‚s 
Anyj t? Mim˘don mondja H t ez, hogy: A mennyb“l Sz llottam Al ?. 
Felele az‚rt J‚zus ‚s monda n‚kik: Ne ZŁgol˘djatok Egym s k”z”tt!. 
Senki sem j”het ‚n Hozz m, hanemha az Atya vonja azt, a ki elkld”tt engem; ‚n 
pedig Felt masztom azt az Utols˘ napon. 
Meg van Ąrva a Pr˘f‚t kn l: s Mindny jan Istent“l TanĄtottak lesznek; Valaki 
az‚rt az Aty t˘l hallott, ‚s tanult, ‚n Hozz m j“. 
Nem hogy az Aty t valaki L tta, csak az, a ki Istent“l van, az L tta az Aty t. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek: A ki ‚n bennem hisz, ”r”k ‚lete van annak. 
n vagyok az ‚letnek kenyere. 
A ti Aty itok a Mann t ett‚k a Puszt ban, ‚s meghaltak. 
Ez az a keny‚r, a mely a mennyb“l Sz llott Al , hogy kiki egy‚k bel“le ‚s meg 
ne haljon. 
n vagyok amaz ‚l“ keny‚r, a mely a mennyb“l Sz llott Al ; ha valaki eszik e 
keny‚rb“l, ‚l ”r”kk‚; s az a keny‚r pedig, a melyet ‚n adok, az ‚n testem, a 
melyet ‚n adok a Vil g ‚let‚‚rt. 
Tusakod nak az‚rt a Zsid˘k Egym s k”z”tt, Mondv n: Mim˘don adhatja ez n‚knk a 
test‚t, hogy azt egyk?. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Bizony, bizony mondom n‚ktek: Ha nem eszitek az ember 
Fi nak test‚t ‚s nem Iszsz tok az “ v‚r‚t, nincs ‚let bennetek. 
A ki eszi az ‚n testemet ‚s iszsza az ‚n v‚remet, ”r”k ‚lete van annak, ‚s ‚n 
Felt masztom azt az Utols˘ napon. 
Mert az ‚n testem bizony ‚tel ‚s az ‚n v‚rem bizony ital. 
A ki eszi az ‚n testemet ‚s iszsza az ‚n v‚remet, az ‚n bennem lakozik ‚s ‚n 
is abban. 
A mik‚nt elkld”tt engem amaz ‚l“ Atya, ‚s ‚n az Atya  ltal ‚lek: akk‚nt az 
is, a ki engem eszik, ‚l ‚n  ltalam. 
Ez az a keny‚r, a mely a mennyb“l Sz llott Al ; nem Łgy, a mint a ti Aty itok 
ev‚k a Mann t ‚s Meghal nak: a ki ezt a kenyeret eszi, ‚l ”r”kk‚. 
Ezeket Mond  a Zsinag˘g ban, a mikor TanĄt vala Kapernaumban. 
Sokan az‚rt, a kik Hall k ezeket az “ TanĄtv nyai k”z–l, Mond nak: Kem‚ny 
besz‚d ez; ki hallgathatja “t?. 
Tudv n pedig J‚zus “ Mag ban, hogy e miatt ZŁgol˘dnak az “ TanĄtv nyai, monda 
n‚kik: Titeket ez Megbotr nkoztat?. 
H t ha Megl tj tok az embernek Fi t Felsz llani oda, a hol el‚bb vala?!. 
A l‚lek az, a mi MegelevenĄt, a test nem Haszn l semmit: a besz‚dek, a 
melyeket ‚n Sz˘lok n‚ktek, l‚lek ‚s ‚let. 
De vannak n‚melyek k”z”ttetek, a kik nem hisznek; Mert eleit“l fogva tudta 
J‚zus, kik azok, a kik nem hisznek, ‚s ki az, a ki El rulja “t. 
s monda: Az‚rt mondtam n‚ktek, hogy senki sem j”het ‚n Hozz m, hanemha az ‚n 
Aty mt˘l van megadva n‚ki. 
Ett“l fogva sokan Visszavonul nak az “ TanĄtv nyai k”z–l ‚s nem J rnak vala 
t”bb‚ “ vele. 
Monda az‚rt J‚zus a tizenkett“nek: Vajjon ti is el akartok-‚ menni?. 
Felele n‚ki Simon P‚ter: Uram, kihez mehetn‚nk? ™r”k ‚letnek besz‚de van te 
N lad. 
s mi elhittk ‚s megismertk, hogy te vagy a Krisztus, az ‚l“ Istennek Fia. 
Felele n‚kik J‚zus: Nem ‚n V lasztottalak-‚ ki titeket, a tizenkett“t? ‚s egy 
k”z–letek ”rd”g. 
rtette pedig JŁd s Isk ri˘test, Simon Fi t, mert ez akarta “t El rulni, noha 
egy volt a tizenkett“ k”z–l. 

/7 s ezek Ut n Galile ban J r vala J‚zus; mert nem akar vala JŁde ban J rni, 
mivelhogy azon igyekez‚nek a JŁdeabeliek, hogy “t meg”lj‚k. 
K”zel vala pedig a Zsid˘k nnepe, a S toros nnep. 
Mond nak az‚rt n‚ki az “ atyjafiai: Menj el innen, ‚s t‚rj JŁde ba, hogy a te 
TanĄtv nyaid is L ss k a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. 
Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretess‚ akar lenni; Ha 
ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a Vil gnak. 
Mert az “ atyjafiai sem hiv‚nek benne. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Az ‚n id“m m‚g nincs itt; a ti id“t”k pedig mindig 
k‚szen van. 
Titeket nem gy–l”lhet a Vil g, de engem gy–l”l; mert ‚n Bizonys got teszek 
fel“le, hogy az “ cselekedetei gonoszak. 
Ti menjetek fel erre az nnepre: ‚n m‚g nem megyek fel erre az nnepre; mert 
az ‚n id“m m‚g nem t”lt be. 
Ezeket Mondv n pedig n‚kik, marada Galile ban. 
A mint pedig felmen‚nek az “ atyjafiai, akkor “ is felm‚ne az nnepre, nem 
Nyilv nosan, hanem mintegy titkon. 
A Zsid˘k az‚rt keresik vala “t az nnepen, ‚s Mond nak: Hol van “?. 
s a Sokas gban nagy ZŁg s vala “ miatta; N‚melyek azt Mondj k vala, hogy J˘ 
ember; M sok pedig azt Mondj k vala: Nem, hanem a n‚pnek hitet“je. 
Mindamellett senki sem besz‚lt vala nyiltan “ fel“le a Zsid˘kt˘l Val˘ f‚lelem 
miatt. 
M r-M r az nnep k”zep‚n azonban felm‚ne J‚zus a templomba, ‚s TanĄt vala. 
s Csod lkoz nak a Zsid˘k, Mondv n: Mim˘don tudja ez az Ąr sokat, holott nem 
tanulta?!. 
Felele n‚kik J‚zus ‚s monda: Az ‚n Tudom nyom nem az eny‚m, hanem az‚ a ki 
kld”tt engem. 
Ha valaki cselekedni akarja az “ Akarat t, megismerheti e Tudom nyr˘l, valjon 
Istent“l van-‚, vagy ‚n Magamt˘l Sz˘lok?. 
A ki Mag t˘l Sz˘l, a maga dics“s‚g‚t keresi; a ki pedig annak dics“s‚g‚t 
keresi, a ki kldte “t, igaz az, ‚s nincs abban Hamiss g. 
Nem M˘zes adta-‚ n‚ktek a t”rv‚nyt? ‚s senki sem TeljesĄti k”z–letek a 
t”rv‚nyt; Mi‚rt akartok engem meg”lni?. 
Felele a Sokas g ‚s monda: ™rd”g van benned; Ki akar t‚ged meg”lni?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚kik: Egy dolgot cselekv‚m, ‚s Mindny jan Csod lj tok. 
Az‚rt M˘zes adta n‚ktek a k”r–lmet‚lked‚st (nem mintha M˘zest“l Val˘ volna, 
hanem az Aty kt˘l): ‚s szombaton k”r–lmet‚litek az embert. 
Ha k”r–lmet‚lhet“ az ember szombaton, hogy a M˘zes t”rv‚nye meg ne romoljon; 
‚n R m haragusztok-‚, hogy egy embert eg‚szen Meggy˘gyĄtottam szombaton?. 
Ne Ąt‚ljetek a L tszat Ut n, hanem igaz Ąt‚lettel Ąt‚ljetek!. 
Mond nak az‚rt n‚melyek a Jeruzs lemiek k”z–l: Nem ez-‚ az, a kit meg akarnak 
”lni?. 
s Ąm‚ nyiltan Sz˘l, ‚s semmit sem Sz˘lnak n‚ki; Tal n bizony megismert‚k a 
f“emberek, hogy bizony ez a Krisztus?. 
De J˘l tudjuk, honnan Val˘ ez; mikor pedig elj“ a Krisztus, senki sem tudja, 
honnan Val˘. 
Ki lta az‚rt J‚zus a templomban, TanĄtv n ‚s Mondv n: Mind engem ismertek, 
mind azt Tudj tok, honnan Val˘ vagyok; ‚s ‚n Magamt˘l nem j”ttem, de igaz az, 
a ki engem elkld”tt, a kit ti nem ismertek. 
n azonban ismerem “t, mert “ t“le vagyok, ‚s “ kld”tt engem. 
Akarj k vala az‚rt “t megfogni; de senki sem vet‚ Re  a kez‚t, mert nem j”tt 
m‚g el az “ ˘r ja. 
A Sokas g k”z–l pedig sokan hiv‚nek “ benne; ‚s azt Mondj k vala, hogy: A 
Krisztus mikor elj“, tehet-‚ majd t”bb Csod t Azokn l, a melyeket ez tett?. 
Meghall k a farizeusok, a mint a Sokas g ezeket suttogja vala fel“le; ‚s 
Szolg kat kld‚nek a farizeusok ‚s a f“papok, hogy Fogj k meg “t. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Egy kev‚s ideig m‚g veletek vagyok, ‚s majd ahhoz 
megyek, a ki elkld”tt engem. 
Kerestek majd engem, ‚s nem Tal ltok meg, ‚s a hol ‚n vagyok, ti nem j”hettek 
oda. 
Mond nak az‚rt a Zsid˘k magok k”z”tt: Hov  akar ez menni, hogy mi majd nem 
Tal ljuk meg “t? Valjon a g”r”g”k k”z‚ Sz˘r˘dottakhoz akar-‚ menni, ‚s a 
g”r”g”ket TanĄtani?. 
Micsoda besz‚d ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, ‚s nem Tal ltok meg; 
‚s a hol ‚n vagyok, ti nem j”hettek oda?. 
Az nnep Utols˘ nagy Napj n pedig Fel lla J‚zus ‚s Ki lta, Mondv n: Ha valaki 
SzomjŁhozik, j“jj”n ‚n Hozz m, ‚s igy‚k. 
A ki hisz ‚n bennem, a mint az Ąr s mondotta, ‚l“ VĄznek folyamai ”mlenek 
annak belsej‚b“l. 
Ezt pedig mondja vala a L‚lekr“l, a melyet veend“k Val nak az “ benne HĄv“k: 
mert m‚g nem vala Szent L‚lek; mivelhogy J‚zus m‚g nem Dics“Ąttet‚k meg. 
Sokan az‚rt a Sokas g k”z–l, a mint Hall k e besz‚det, ezt Mondj k vala: 
Bizonynyal ez ama Pr˘f‚ta. 
N‚melyek Mond nak: Ez a Krisztus; M sok pedig Mond nak: Csak nem Galile b˘l 
j”n el a Krisztus?. 
Nem az Ąr s mondta-‚, hogy a D vid Magv b˘l, ‚s Betlehemb“l, ama V rosb˘l j”n 
el a Krisztus, a hol D vid vala?. 
Hasonl s l“n az‚rt “ miatta a Sokas gban. 
N‚melyek pedig k”z–l”k Akarj k vala “t megfogni, de senki sem vet‚ Re  a 
kez‚t. 
Elmen‚nek az‚rt a Szolg k a f“papokhoz ‚s farizeusokhoz; ‚s Mond nak azok “ 
n‚kik: Mi‚rt nem Hozt tok el “t?. 
Felel‚nek a Szolg k: Soha ember Łgy nem Sz˘lott, mint ez az ember!. 
Felel‚nek az‚rt n‚kik a farizeusok: Valjon ti is el vagytok-‚ hitetve?. 
Valjon a f“emberek vagy a farizeusok k”z–l hitt-‚ “ benne valaki?. 
De ez a Sokas g, a mely nem ismeri a t”rv‚nyt,  tkozott!. 
Monda n‚kik Nikod‚mus, a ki ‚jjel ment vala “ Hozz , a ki egy vala azok k”z–l. 
Valjon a mi t”rv‚nynk K rhoztatja-‚ az embert, ha el“bb ki nem hallgatja ‚s 
nem tudja, hogy mit cselekszik?. 
Felel‚nek ‚s Mond nak n‚ki: Valjon te is Galileus vagy-‚? Tudakozodj l ‚s L sd 
meg, hogy Galile b˘l nem T madt Pr˘f‚ta. 
s Mindny jan haza men‚nek. 

/8 J‚zus pedig elm‚ne az Olajf k hegy‚re. 
J˘ reggel azonban ism‚t ott vala a templomban, ‚s az eg‚sz n‚p Hozz  m‚ne; ‚s 
lelv‚n, TanĄtja vala “ket. 
Az Ąr stud˘k ‚s a farizeusok pedig egy asszonyt viv‚nek Hozz , a kit 
H zass gt”r‚sen kaptak vala, ‚s a k”z‚pre  llĄtv n azt. 
Mond nak n‚ki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint H zass gt”r“. 
A t”rv‚nyben pedig megparancsolta n‚knk M˘zes, hogy az ilyenek k”veztessenek 
meg: te az‚rt mit mondasz?. 
Ezt pedig az‚rt Mond k, hogy MegkĄs‚rts‚k “t, hogy legyen “t mivel V dolniok; 
J‚zus pedig Lehajolv n, az Łjj val Ąr vala a f”ldre. 
De mikor szorgalmazva k‚rdez‚k “t, felegyenesedve monda n‚kik: A ki k”z–letek 
nem b–n”s, az vesse R  el“sz”r a k”vet. 
s Łjra Lehajolv n, Ąrt vala a f”ldre. 
Azok pedig ezt Hallv n ‚s a lelkiismeret  ltal V doltatv n, Egym sut n 
kimen‚nek a v‚nekt“l kezdve mint az Utols˘ig; ‚s egyedl J‚zus maradt vala ‚s 
az asszony a k”z‚pen  llva. 
Mikor pedig J‚zus felegyenesed‚k ‚s senkit sem L ta az asszonyon KĄv–l, monda 
n‚ki: Asszony, hol vannak azok a te V dl˘id? Senki sem K rhoztatott-‚ t‚ged?. 
Az pedig monda: Senki, Uram! J‚zus pedig monda n‚ki: n sem K rhoztatlak: 
eredj el ‚s t”bb‚ ne v‚tkezz‚l!. 
Ism‚t Sz˘la az‚rt Hozz jok J‚zus, Mondv n: n vagyok a Vil g Vil goss ga: a ki 
engem k”vet, nem J rhat a s”t‚ts‚gben, hanem ”v‚ lesz az ‚letnek Vil goss ga. 
Mond nak az‚rt n‚ki a farizeusok: Te Magadr˘l teszel Bizonys got; a te 
Bizonys gt‚teled nem igaz. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚kik: Ha magam teszek is Bizonys got Magamr˘l, az ‚n 
Bizonys gt‚telem igaz; mert tudom honnan j”ttem ‚s Hov  megyek; ti pedig nem 
Tudj tok honnan j”v”k ‚s Hov  megyek. 
Ti test szerint Ąt‚ltek, ‚n nem Ąt‚lek senkit. 
De ha Ąt‚lek is ‚n, az ‚n Ąt‚letem igaz; mert ‚n nem egyedl vagyok, hanem ‚n 
‚s az Atya, a ki kld”tt engem. 
A ti t”rv‚nyetekben is meg van pedig Ąrva, hogy k‚t ember Bizonys gt‚tele 
igaz. 
n vagyok a ki Bizonys got teszek Magamr˘l, ‚s Bizonys got tesz R˘lam az Atya, 
a ki kld”tt engem. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Hol van a te Aty d? Felele J‚zus: Sem engem nem ismertek, 
sem az ‚n Aty mat; ha engem ismern‚tek, az ‚n Aty mat is ismern‚tek. 
Ezeket a besz‚deket Mond  J‚zus a Kincstart˘ helyen, a mikor TanĄt vala a 
templomban; ‚s senki sem fogta meg “t, mert m‚g nem j”tt el az “ ˘r ja. 
Ism‚t monda az‚rt n‚kik J‚zus: n elmegyek, ‚s kerestek majd engem, ‚s a ti 
b–neitekben fogtok meghalni: a Hov  ‚n megyek, ti nem j”hettek oda. 
Mond nak az‚rt a Zsid˘k: Avagy meg”li-‚ Mag t, hogy azt mondja: A Hov  ‚n 
megyek, ti nem j”hettek oda?. 
s monda n‚kik: Ti inn‚t Al˘l Val˘k vagytok, ‚n onn‚t fel–l Val˘ vagyok; ti e 
Vil gb˘l Val˘k vagytok, ‚n nem vagyok e Vil gb˘l Val˘. 
Az‚rt Mond m n‚ktek, hogy a ti b–neitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, 
hogy ‚n vagyok, meghaltok a ti b–neitekben. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Ki vagy te? s monda n‚kik J‚zus: A mit eleit“l fogva 
mondok is n‚ktek. 
Sok besz‚lni ‚s Ąt‚lni Val˘m van fel“letek: de igaz az, a ki kld”tt engem; ‚s 
‚n azokat besz‚lem a Vil gnak, a miket t“le hallottam vala. 
Nem vev‚k ‚szre, hogy az Aty r˘l Sz˘l vala n‚kik. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Mikor felemelitek az embernek Fi t, akkor 
megismeritek, hogy ‚n vagyok ‚s semmit sem cselekszem Magamt˘l, hanem a mint 
az Atya TanĄtott engem, Łgy Sz˘lok. 
s a ki kld”tt engem, ‚n velem van; Nem hagyott engem az Atya egyedl, mert 
‚n mindenkor azokat cselekszem, a melyek n‚ki kedvesek. 
A mikor ezeket Mond , sokan hiv‚nek “ benne. 
Monda az‚rt J‚zus a benne HĄv“ Zsid˘knak: Ha ti megmaradtok az ‚n besz‚demben, 
bizonynyal az ‚n TanĄtv nyaim vagytok. 
s megismeritek az Igazs got, ‚s az Igazs g Szabadokk  tesz titeket. 
Felel‚nek n‚ki: brah m magva vagyunk, ‚s nem Szolg ltunk soha senkinek: 
Mim˘don mondod te, hogy Szabadokk  lesztek?. 
Felele n‚kik J‚zus: Bizony, bizony mondom n‚ktek, hogy mindaz, a ki b–nt 
cselekszik, Szolg ja a b–nnek. 
A szolga pedig nem marad mind”r”kk‚ a H zban: a FiŁ marad ott mind”r”kk‚. 
Az‚rt ha a FiŁ MegszabadĄt titeket, Val˘s ggal szabadok lesztek. 
Tudom, hogy brah m magva vagytok; de meg akartok engem ”lni, mert az ‚n 
besz‚demnek nincs helye N latok. 
n azt besz‚lem, a mit az ‚n Aty mn l L ttam; ti is azt cselekszitek az‚rt, a 
mit a ti Aty tokn l L ttatok. 
Felel‚nek ‚s Mond nak n‚ki: A mi Aty nk brah m; Monda n‚kik J‚zus: Ha brah m 
gyermekei Voln tok, az brah m dolgait cselekedn‚tek. 
mde meg akartok engem ”lni, olyan embert, a ki az Igazs got besz‚ltem n‚ktek, 
a melyet az Istent“l hallottam; brah m ezt nem cselekedte. 
Ti a ti Aty tok dolgait cselekszitek; Mond nak az‚rt n‚ki: Mi nem 
Par znas gb˘l szlettnk; egy Aty nk van, az Isten. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Ha az Isten volna a ti Aty tok, szeretn‚tek engem: 
mert ‚n az Istent“l Sz rmaztam ‚s j”ttem; mert nem is Magamt˘l j”ttem, hanem “ 
kld”tt engem. 
Mi‚rt nem ‚rtitek az ‚n besz‚demet? Mert nem Hallgathatj tok az ‚n Sz˘mat. 
Ti az ”rd”g Aty t˘l Val˘k vagytok, ‚s a ti Aty tok KĄv ns gait Akarj tok 
TeljesĄteni; Az ember”l“ volt kezdett“l fogva, ‚s nem  llott meg az 
Igazs gban, mert nincsen “ benne Igazs g; Mikor Hazugs got Sz˘l, a Saj tj b˘l 
Sz˘l; mert hazug ‚s Hazugs g atyja. 
Mivelhogy pedig ‚n Igazs got Sz˘lok, nem hisztek n‚kem. 
Ki V dol engem k”z–letek b–nnel? Ha pedig Igazs got Sz˘lok: mi‚rt nem hisztek 
ti n‚kem?. 
A ki az Istent“l van, hallgatja az Isten besz‚deit; az‚rt nem Hallgatj tok ti, 
mert nem vagytok az Istent“l Val˘k. 
Felel‚nek az‚rt a Zsid˘k ‚s Mond nak n‚ki: Nem J˘l mondjuk-‚ mi, hogy te 
Samarit nus vagy, ‚s ”rd”g van benned?. 
Felele J‚zus: Nincs ‚n bennem ”rd”g; hanem tisztelem az ‚n Aty mat, ‚s ti 
Gyal ztok engem. 
Pedig ‚n nem keresem az ‚n dics“s‚gemet: van a ki keresi ‚s MegĄt‚li. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek, ha valaki megtartja az ‚n besz‚demet, nem L t 
Hal lt soha ”r”kk‚. 
Mond nak az‚rt n‚ki a Zsid˘k: Most ‚rtettk meg, hogy ”rd”g van benned; 
brah m meghalt, a Pr˘f‚t k is; ‚s te azt mondod: Ha valaki megtartja az ‚n 
besz‚demet, nem K˘stol Hal lt ”r”kk‚. 
Avagy nagyobb vagy-‚ te a mi Aty nkn l brah mn l, a ki meghalt? A Pr˘f‚t k is 
meghaltak: kinek  llĄtod te magadat?. 
Felele J‚zus: Ha ‚n Dics“Ątem magamat, az ‚n dics“s‚gem semmi: az ‚n Aty m az, 
a ki Dics“Ąt engem, a kir“l ti azt Mondj tok, hogy a ti Istenetek. 
s nem ismeritek “t: de ‚n ismerem “t; ‚s ha azt mondom, hogy nem ismerem “t, 
Hozz tok Hasonl˘v , Hazugg  leszek; de ismerem “t, ‚s az “ besz‚d‚t megtartom. 
brah m a ti Aty tok ”rvendezett, hogy Megl tja az ‚n napomat; L tta is, ‚s 
”rlt. 
Mond nak az‚rt n‚ki a Zsid˘k: M‚g ”tven esztend“s sem vagy, ‚s brah mot 
L ttad?. 
Monda n‚kik J‚zus: Bizony, bizony mondom n‚ktek: Miel“tt brah m lett, ‚n 
vagyok. 
K”veket Ragad nak az‚rt, hogy Re  Hajig lj k; J‚zus pedig elrejt“zk”d‚k, ‚s 
kim‚ne a Templomb˘l,  tmenv‚n k”z”ttk; ‚s ilyen M˘don Elt voz‚k. 

/9 s a mint Elt voz‚k, L ta egy embert, a ki szlet‚s‚t“l fogva vak vala. 
s k‚rdez‚k “t a TanĄtv nyai, Mondv n: Mester, ki v‚tkezett, ez-‚ vagy ennek 
szlei, hogy vakon szletett?. 
Felele J‚zus: Sem ez nem v‚tkezett, sem ennek szlei: hanem, hogy 
Nyilv nval˘kk  legyenek benne az Isten dolgai. 
N‚kem cselekednem kell annak dolgait, a ki elkld”tt engem, a MĄg nappal van: 
elj“ az ‚jszaka, mikor senki sem Munk lkodhatik. 
MĄg e Vil gon vagyok, e Vil g Vil goss ga vagyok. 
Ezeket Mondv n, a f”ldre k”pe, ‚s az “ Ny l b˘l S rt Csin la, ‚s R ken‚ a 
sarat a vak szemeire. 
s monda n‚ki: Menj el, Mosakodj l meg a Silo m Tav ban (a mi azt jelenti: 
Kld”tt); Elm‚ne az‚rt ‚s megmosakod‚k, ‚s megj”ve L tva. 
A szomsz‚dok az‚rt, ‚s a kik az el“tt L tt k azt, hogy vak vala, Mond nak: Nem 
ez-‚ az, a ki itt szokott lni ‚s koldulni?. 
N‚melyek azt Mond k, hogy: Ez az; M sok pedig, hogy: HasonlĄt Hozz ; ™ azt 
Mond , hogy: n vagyok az. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Mim˘don nyiltak meg a te szemeid?. 
Felele az ‚s monda: Egy ember, a kit J‚zusnak mondanak, sarat K‚szĄte ‚s 
R ken‚ a szemeimre, ‚s mond n‚kem: Menj el a Silo m Tav ra, ‚s Mos˘dj l meg; 
Miut n pedig elmen‚k ‚s Megmosakod m, megj”ve L t som. 
Mond nak az‚rt n‚ki: Hol van az? Monda: Nem tudom. 
Viv‚k “t, a ki el“bb m‚g vak volt, a farizeusokhoz. 
Mikor pedig J‚zus a sarat Csin l  ‚s Felnyit  ennek szemeit, szombat vala. 
Szint‚n a farizeusok is megk‚rdez‚k az‚rt “t, Mim˘don j”tt meg a L t sa? ™ 
pedig monda n‚kik: Sarat t“n szemeimre, ‚s Megmosakod m, ‚s L tok. 
Mond nak az‚rt n‚melyek a farizeusok k”z–l: Ez az ember nincsen Istent“l, mert 
nem tartja meg a szombatot; M sok Mond nak: Mim˘don tehet b–n”s ember ilyen 
jeleket? s Hasonl s l“n k”z”ttk. 
—jra Mond nak a vaknak: Te mit Sz˘lsz “ R˘la, hogy Megnyit  a szemeidet? ™ 
pedig monda: Hogy Pr˘f‚ta. 
Nem hiv‚k az‚rt a Zsid˘k R˘la, hogy vak vala ‚s megj”ve a L t sa, MĄgnem 
El“hĄv k annak szleit, a kinek megj”ve a L t sa. 
s megk‚rdez‚k azokat, Mondv n: Ez a ti fiatok, a kir“l azt Mondj tok, hogy 
vakon szletett? Mim˘don L t H t most?. 
Felel‚nek n‚kik annak szlei ‚s Mond nak: Tudjuk, hogy ez a mi FiŁnk, ‚s hogy 
vakon szletett. 
De Mim˘don L t most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem 
tudjuk: el‚g id“s M r “; “t k‚rdezz‚tek; “ besz‚ljen Mag r˘l. 
Ezeket Mond k annak szlei, mivelhogy f‚lnek vala a Zsid˘kt˘l: mert 
megegyeztek M r a Zsid˘k, hogyha valaki Krisztusnak vallja “t, rekesztess‚k ki 
a gylekezetb“l. 
Ez‚rt Mond k annak szlei, hogy: El‚g id“s, “t k‚rdezz‚tek. 
M sodszor is Sz˘lĄt k az‚rt az embert, a ki vak vala, ‚s Mond nak n‚ki: Adj 
dics“s‚get az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember b–n”s. 
Felele az‚rt az ‚s monda: Ha b–n”s-‚, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak 
voltam, most L tok. 
—jra Mond k pedig n‚ki: Mit Csin lt veled? Mim˘don nyitotta meg a szemeidet?. 
Felele n‚kik: M r Mond m n‚ktek ‚s nem Hall tok: mi‚rt Akarj tok Łjra hallani? 
avagy ti is az “ TanĄtv nyai akartok lenni?. 
Szidalmaz k az‚rt “t, ‚s Mond nak: Te vagy annak a TanĄtv nya; mi pedig a 
M˘zes TanĄtv nyai vagyunk. 
Mi tudjuk, hogy M˘zessel besz‚lt az Isten: err“l pedig azt sem tudjuk, honnan 
Val˘. 
Felele az ember ‚s monda n‚kik: Bizony Csod latos az, hogy ti nem Tudj tok 
honnan Val˘, ‚s az ‚n szemeimet megnyitotta. 
Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a b–n”s”ket; hanem ha valaki 
istenf‚l“, ‚s az “ Akarat t cselekszi, azt hallgatja meg. 
™r”kt“l fogva nem hallat‚k, hogy vakon szl”ttnek szemeit valaki megnyitotta 
volna. 
Ha ez nem Istent“l volna, semmit sem cselekedhetn‚k. 
Felel‚nek ‚s Mond nak n‚ki: Te mindenest“l b–nben szlett‚l, ‚s te TanĄtasz 
minket? s kivet‚k “t. 
Meghall  J‚zus, hogy kivet‚k azt; ‚s Tal lkozv n vele, monda n‚ki: Hiszel-‚ te 
az Isten Fi ban?. 
Felele az ‚s monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?. 
Monda pedig n‚ki J‚zus: L ttad is “t, ‚s a ki besz‚l veled, az az. 
Az pedig monda: Hiszek, Uram; s Im d  ™t. 
s monda J‚zus: t‚let v‚gett j”ttem ‚n e Vil gra, hogy a kik nem L tnak, 
L ssanak; ‚s a kik L tnak, vakok legyenek. 
s Hall k ezeket n‚mely farizeusok, a kik vele Val nak, ‚s Mond nak n‚ki: 
Avagy mi is vakok vagyunk-‚?. 
Monda n‚kik J‚zus: Ha vakok Voln tok, nem volna b–n”t”k;  mde azt Mondj tok, 
hogy L tunk: az‚rt a ti b–n”t”k megmarad. 

/10 Bizony, bizony mondom n‚ktek: A ki nem az Ajt˘n megy be a juhok Akl ba, 
hanem M sunnak H g be, tolvaj az ‚s Rabl˘. 
A ki pedig az Ajt˘n megy be, a juhok P sztora az. 
Ennek az Ajt˘n ll˘ Ajt˘t nyit; ‚s a juhok hallgatnak annak Szav ra; ‚s a maga 
juhait nev”k”n Sz˘lĄtja, ‚s kivezeti “ket. 
s mikor kiereszti az “ juhait, el“tt”k megy; ‚s a juhok k”vetik “t, mert 
ismerik az “ Hangj t. 
Idegent pedig nem k”vetnek, hanem elfutnak Att˘l: mert nem ismerik az idegenek 
Hangj t. 
Ezt a P‚ld zatot Mond  n‚kik J‚zus; de “k nem ‚rtett‚k, mi az, a mit Sz˘l vala 
n‚kik. 
—jra monda az‚rt n‚kik J‚zus: Bizony, bizony mondom n‚ktek, hogy ‚n vagyok a 
juhoknak ajtaja. 
Mindazok, a kik el“ttem j”ttek, tolvajok ‚s Rabl˘k: de nem hallgattak R jok a 
juhok. 
n vagyok az Ajt˘: ha valaki ‚n rajtam megy be, megtartatik, ‚s Bej r ‚s Kij r 
majd, ‚s legel“t Tal l. 
A tolvaj nem egy‚b‚rt j“, hanem hogy lopjon ‚s ”lj”n ‚s PusztĄtson: ‚n az‚rt 
j”ttem, hogy ‚let”k legyen, ‚s b“v”lk”djenek. 
n vagyok a J˘ P sztor: a J˘ P sztor ‚let‚t adja a juhok‚rt. 
A b‚res pedig ‚s a ki nem P sztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, L tja a 
farkast j“ni, ‚s elhagyja a juhokat, ‚s elfut: ‚s a farkas elragadozza azokat, 
‚s elsz‚leszti a juhokat. 
A b‚res pedig az‚rt fut el, mert b‚res, ‚s nincs gondja a juhokra. 
n vagyok a J˘ P sztor; ‚s ismerem az eny‚imet, ‚s engem is ismernek az 
eny‚im. 
A mik‚nt ismer engem az Atya, ‚s ‚n is ismerem az Aty t; ‚s ‚letemet adom a 
juhok‚rt. 
M s juhaim is vannak n‚kem, a melyek nem ebb“l az Akolb˘l Val˘k: azokat is el“ 
kell hoznom, ‚s hallgatnak majd az ‚n Sz˘mra; ‚s l‚szen egy akol ‚s egy 
P sztor. 
Az‚rt szeret engem az Atya, mert ‚n leteszem az ‚n ‚letemet, hogy Łjra 
felvegyem azt. 
Senki sem veszi azt el ‚n t“lem, hanem ‚n teszem le azt ‚n Magamt˘l; Van 
hatalmam letenni azt, ‚s van hatalmam ism‚t felvenni azt; Ezt a parancsolatot 
vettem az ‚n Aty mt˘l. 
—jra Hasonl s l“n a Zsid˘k k”z”tt e besz‚dek miatt. 
s sokan Mondj k vala k”z–l”k: ™rd”g van benne ‚s bolondozik: mit hallgattok 
Re ?. 
M sok Mond nak: Ezek nem ”rd”ng“snek besz‚dei; Valjon az ”rd”g megnyithatja-‚ 
a vakok szemeit?. 
L“n pedig Jeruzs lemben a templomszentel‚s nnepe: ‚s t‚l va la. 
s J‚zus a templomban, a Salamon Torn cz ban J r vala. 
K”r–lvev‚k az‚rt “t a Zsid˘k, ‚s Mond nak n‚ki: Meddig tartasz m‚g 
Bizonytalans gban bennnket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg n‚knk Nyilv n!. 
Felele n‚kik J‚zus: Megmondtam n‚ktek, ‚s nem hiszitek: a cselekedetek, a 
melyeket ‚n cselekszem az ‚n Aty m nev‚ben, azok tesznek Bizonys got R˘lam. 
De ti nem hisztek, mert ti nem az ‚n juhaim k”z–l vagytok; A mint megmondtam 
n‚ktek. 
Az ‚n juhaim Hallj k az ‚n Sz˘mat, ‚s ‚n ismerem “ket, ‚s k”vetnek engem. 
s ‚n ”r”k ‚letet adok n‚kik; ‚s soha ”r”kk‚ el nem vesznek, ‚s senki ki nem 
ragadja “ket az ‚n kezemb“l. 
Az ‚n Aty m, a ki azokat adta n‚kem, nagyobb mindenekn‚l; ‚s senki sem 
ragadhatja ki azokat az ‚n Aty mnak kez‚b“l. 
n ‚s az Atya egy vagyunk. 
Ism‚t k”veket Ragad nak az‚rt a Zsid˘k, hogy megk”vezz‚k “t. 
Felele n‚kik J‚zus: Sok J˘ dolgot mutattam n‚ktek az ‚n Aty mt˘l; azok k”z–l 
melyik dolog‚rt k”veztek meg engem?. 
Felel‚nek n‚ki a Zsid˘k, Mondv n: J˘ dolog‚rt nem k”veznk meg t‚ged, hanem 
K roml s‚rt, tudniillik, hogy te ember l‚tedre Istenn‚ teszed magadat. 
Felele n‚kik J‚zus: Nincs-‚ MegĄrva a ti t”rv‚nyetekben: n Mond m: Istenek 
vagytok?. 
Ha azokat isteneknek Mond , a kikhez az Isten besz‚de l“n, (‚s az Ąr s fel nem 
Bonthat˘). 
Arr˘l Mondj tok-‚ ti, a kit az Atya megszentelt ‚s elkld”tt e Vil gra: 
K roml st Sz˘lsz; mivelhogy azt Mond m: Az Isten Fia vagyok?!. 
Ha az ‚n Aty m dolgait nem cselekszem, ne higyjetek n‚kem. 
Ha pedig azokat cselekszem, ha n‚kem nem hisztek is, higyjetek a 
cselekedeteknek: hogy Megtudj tok ‚s elhigyj‚tek, hogy az Atya ‚n bennem van, 
‚s ‚n “ benne vagyok. 
Ism‚t meg Akar k az‚rt “t fogni; de kim‚ne az “ kez”kb“l. 
s Łjra elm‚ne TŁl a Jord non, arra a helyre, a hol J nos el“sz”r keresztelt 
vala; ‚s ott marada. 
s sokan men‚nek “ Hozz  ‚s Mondj k vala, hogy: J nos nem tett ugyan semmi 
Csod t; de mindaz, a mit J nos e fel“l mondott, igaz vala. 
s sokan hiv‚nek ott “ benne. 

/11 Vala pedig egy beteg, L z r, Beth ni b˘l, M ri nak ‚s az “ testv‚r‚nek, 
M rth nak Faluj b˘l. 
Az a M ria volt pedig az, a kinek a testv‚re L z r beteg vala, a ki megkente 
vala az Urat kenettel ‚s a Haj val t”rl‚ meg annak L bait. 
Kld‚nek az‚rt a testv‚rek “ Hozz , Mondv n: Uram, Ąm‚, a kit szeretsz, beteg. 
J‚zus pedig, a mikor ezt hallotta, monda: Ez a betegs‚g nem Hal los, hanem az 
Isten dics“s‚g‚re Val˘, hogy Dics“Ąttess‚k  ltala az Istennek Fia. 
Szereti vala pedig J‚zus M rth t ‚s annak n“testv‚r‚t, ‚s L z rt. 
Mikor az‚rt Meghall , hogy beteg, akkor k‚t napig marada azon a helyen, a hol 
vala. 
Ez Ut n Azt n monda TanĄtv nyainak: Menjnk ism‚t JŁde ba. 
Mond nak n‚ki a TanĄtv nyok: Mester, most akarnak vala t‚ged megk”vezni a 
JŁdabeliek, ‚s Łjra oda m‚gy?. 
Felele J‚zus: Avagy nem tizenk‚t ˘r ja van-‚ a napnak? Ha valaki nappal J r, 
nem botlik meg, mert L tja e Vil gnak Vil goss g t. 
De a ki ‚jjel J r, megbotlik, mert nincsen abban Vil goss g. 
Ezeket Mond ; ‚s Ezut n monda n‚kik: L z r, a mi Bar tunk, elaludt; de 
elmegyek, hogy felk”ltsem “t. 
Mond nak az‚rt az “ TanĄtv nyai: Uram, ha elaludt, Meggy˘gyul. 
Pedig J‚zus annak Hal l r˘l besz‚lt; de “k azt hitt‚k, hogy  lomnak Alv s r˘l 
Sz˘l. 
Ekkor az‚rt Nyilv n monda n‚kik J‚zus: L z r megholt. 
s ”rl”k, hogy nem voltam ott, ti ‚rettetek, hogy higyjetek; De menjnk el “ 
Hozz !. 
Monda az‚rt Tam s, a ki Kett“snek mondatik, az “ TanĄtv nyt rsainak: Menjnk 
el mi is, hogy meghaljunk vele. 
Elmenv‚n az‚rt J‚zus, Łgy Tal l , hogy az M r n‚gy napja vala SĄrban. 
Beth nia pedig k”zel vala Jeruzs lemhez, mintegy tizen”t futamatnyira. 
s a Zsid˘k k”z–l sokan mentek vala M rth hoz ‚s M ri hoz, hogy Vigasztalj k 
“ket az “ testv‚r”k fel“l. 
M rtha az‚rt, a mint hallja vala, hogy J‚zus j“, el‚be m‚ne; M ria pedig 
otthon –l vala. 
Monda az‚rt M rtha J‚zusnak: Uram, ha itt lett‚l volna, nem halt volna meg a 
testv‚rem. 
De most is tudom, hogy a mit csak k‚rsz az Istent“l, megadja n‚ked az Isten. 
Monda n‚ki J‚zus: Felt mad a te testv‚red. 
Monda n‚ki M rtha: Tudom, hogy Felt mad a Felt mad skor az Utols˘ napon. 
Monda n‚ki J‚zus: n vagyok a Felt mad s ‚s az ‚let: a ki hisz ‚n bennem, ha 
meghal is, ‚l. 
s a ki csak ‚l ‚s hisz ‚n bennem, soha meg nem hal; Hiszed-‚ ezt?. 
Monda n‚ki: Igen Uram, ‚n hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, a 
ki e Vil gra j”vend“ vala. 
s a mint ezeket mondotta vala, elm‚ne, ‚s titkon Sz˘lĄt  az “ testv‚r‚t 
M ri t, Mondv n: A Mester itt van ‚s HĄv t‚ged. 
Mihelyt ez Hall , felkele hamar ‚s Hozz  m‚ne. 
J‚zus pedig nem ment vala m‚g be a faluba, hanem azon a helyen vala, a Hov  
M rtha el‚be ment vala. 
A Zsid˘k az‚rt, a kik “ vele otthon Val nak ‚s Vigasztal k “t, L tv n, hogy 
M ria hamar felk‚l ‚s kimegy vala, Ut na men‚nek, ezt Mondv n: A SĄrhoz megy, 
hogy ott SĄrjon. 
M ria az‚rt, a mint oda ‚re, a hol J‚zus vala, Megl tv n “t, az “ L baihoz 
es‚k, Mondv n n‚ki: Uram, ha itt Volt l volna, nem halt volna meg az ‚n 
testv‚rem. 
J‚zus az‚rt, a mint L tja vala, hogy az SĄr ‚s SĄrnak a vele j”tt Zsid˘k is, 
ElbŁsula lelk‚ben ‚s igen megrendle. 
s monda: Hov  helyezt‚tek “t? Mond nak n‚ki: Uram, jer ‚s L sd meg!. 
K”nnyekre fakadt J‚zus. 
Mond nak az‚rt a Zsid˘k: m‚, mennyire szerette “t!. 
N‚melyek pedig Mond nak k”z–l”k: Nem megtehette volna-‚ ez, a ki a vaknak 
szem‚t felnyitotta, hogy ez ne haljon meg?. 
J‚zus pedig Łjra felindulva Mag ban, oda megy vala a SĄrhoz; Az pedig egy reg 
vala, ‚s k“ fekv‚k rajta. 
Monda J‚zus: Vegy‚tek el a k”vet; Monda n‚ki a megholtnak n“testv‚re, M rtha: 
Uram, Imm r szaga van, hiszen negyednapos. 
Monda n‚ki J‚zus: Nem mondtam-‚ n‚ked, hogy ha hiszel, Megl tod majd az 
Istennek dics“s‚g‚t?. 
Elvev‚k az‚rt a k”vet onnan, a hol a megholt fekszik vala; J‚zus pedig 
felemel‚ szemeit az ‚gre, ‚s monda: Aty m, H l t adok n‚ked, hogy 
Meghallgatt l engem. 
Tudtam is ‚n, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a K”r–l ll˘ 
Sokas g‚rt mondtam, hogy elhigyj‚k, hogy te kldt‚l engem. 
s mikor ezeket Mond , Fensz˘val Ki lta: L z r, j“jj ki!. 
s kij”ve a megholt, L bain ‚s kezein k”tel‚kekkel megk”t”zve, ‚s az Orcz ja 
kend“vel vala LeborĄtva; Monda n‚kik J‚zus: Oldozz tok meg “t, ‚s Hagyj tok 
menni. 
Sokan hiv‚nek az‚rt “ benne ama Zsid˘k k”z–l, a kik M ri hoz mentek vala, ‚s 
L t k, a miket cselekedett vala. 
De n‚melyek azok k”z–l elmen‚nek a farizeusokhoz, ‚s elbesz‚l‚k n‚kik, a miket 
J‚zus cselekedett vala. 
Egybegy–jt‚k az‚rt a papifejedelmek ‚s a farizeusok a F“tan csot, ‚s Mond nak: 
Mit cselekedjnk? mert ez az ember sok Csod t MĄvel. 
Ha ekk‚pen hagyjuk “t, mindenki hinni fog “ benne: ‚s elj“nek majd a R˘maiak 
‚s elveszik t“lnk mind e helyet, mind e n‚pet. 
Egy pedig “ k”z–l”k, Kajaf s, a ki f“pap vala abban az esztend“ben, monda 
n‚kik: Ti semmit sem tudtok. 
Meg sem Gondolj tok, hogy jobb n‚knk, hogy egy ember haljon meg a n‚p‚rt, ‚s 
az eg‚sz n‚p el ne veszszen. 
Ezt pedig nem Mag t˘l mondta: hanem mivelhogy abban az esztend“ben f“pap vala, 
j”vend“t monda, hogy J‚zus meg fog halni a n‚p‚rt. 
s nemcsak a n‚p‚rt, hanem az‚rt is, hogy az Istennek elsz‚ledt gyermekeit 
egybegy–jtse. 
Ama Napt˘l az‚rt azon Tanakod nak, hogy “t meg”lj‚k. 
J‚zus az‚rt nem J r vala t”bb‚ Nyilv nosan a Zsid˘k k”z”tt, hanem elm‚ne onnan 
a vid‚kre, a Puszt hoz k”zel, egy Efraim nev– V rosba; ‚s ott Tart˘zkod‚k az “ 
TanĄtv nyaival. 
K”zel vala pedig a Zsid˘k husv‚tja: ‚s sokan men‚nek fel Jeruzs lembe a 
vid‚kr“l husv‚t el“tt, hogy megtisztuljanak. 
Keres‚k az‚rt J‚zust, ‚s Sz˘lnak vala Egym ssal a templomban  llva: Mit 
gondoltok, hogy nem j”n-‚ fel az nnepre?. 
A papi fejedelmek pedig ‚s a farizeusok is parancsolatot Ad nak, hogy ha 
valaki megtudja, hogy hol van, jelentse meg, hogy “t Megfogj k. 

/12 J‚zus az‚rt hat nappal a husv‚t el“tt m‚ne Beth ni ba, a hol a megholt 
L z r vala, a kit Felt masztott a Hal lb˘l. 
Vacsor t K‚szĄt‚nek az‚rt ott n‚ki, ‚s M rtha Szolg l vala fel; L z r pedig 
egy vala azok k”z–l, a kik egytt lnek vala “ vele. 
M ria az‚rt el“v‚v‚n egy font igazi, Dr ga N rdusb˘l Val˘ kenetet, megken‚ a 
J‚zus L bait, ‚s megt”rl‚ annak L bait a Saj t Haj val; a H z pedig megtel‚k a 
kenet Illat val. 
Monda az‚rt egy az “ TanĄtv nyai k”z–l, Isk ri˘tes JŁd s, Simonnak fia, a ki 
“t El ruland˘ vala. 
Mi‚rt nem Adt k el ezt a kenetet H romsz z D‚n ron, ‚s mi‚rt nem Adt k a 
szeg‚nyeknek?. 
Ezt pedig nem az‚rt Mond , mintha n‚ki a szeg‚nyekre volna gondja, hanem 
mivelhogy tolvaj vala, ‚s N la vala az ersz‚ny, ‚s a mit abba tesznek vala, 
elcsen‚. 
Monda az‚rt J‚zus: Hagyj b‚k‚t n‚ki: az ‚n temet‚sem idej‚re tartogatta “ ezt. 
Mert szeg‚nyek mindenkor vannak veletek, ‚n pedig nem mindenkor vagyok. 
A Zsid˘k k”z–l az‚rt nagy Sokas g ‚rteslt vala Arr˘l, hogy “ ott van: ‚s oda 
men‚nek nemcsak J‚zus‚rt, hanem hogy L z rt is L ss k, a kit Felt masztott a 
Hal lb˘l. 
A papifejedelmek pedig Tan cskoz nak, hogy L z rt is meg”lj‚k. 
Mivelhogy a Zsid˘k k”z–l sokan “ miatta men‚nek oda ‚s hiv‚nek a J‚zusban. 
M snap a nagy Sokas g, a mely az nnepre j”tt vala, Hallv n, hogy J‚zus 
Jeruzs lembe j“. 
P lma gakat v“n, ‚s kim‚ne el‚be, ‚s Ki lt vala: Hozs nna: ldott, a ki j“ az 
—rnak nev‚ben, az Izr elnek ama Kir lya!. 
Tal lv n pedig J‚zus egy szamarat, fel–le arra, a mint meg van Ąrva. 
Ne f‚lj Sionnak Le nya: m‚ a te Kir lyod j“, Szam rnak vemh‚n –lve. 
Ezeket pedig nem ‚rtett‚k eleinte az “ TanĄtv nyai: hanem mikor 
Megdics“Ąttet‚k J‚zus, akkor eml‚kez‚nek vissza, hogy ezek “ fel“le vannak 
MegĄrva, ‚s hogy ezeket MĄvelt‚k “ vele. 
A Sokas g az‚rt, a mely “ vele vala, mikor KihĄvta L z rt a Kopors˘b˘l ‚s 
Felt masztotta “t a Hal lb˘l, Bizonys got t“n. 
Az‚rt is m‚ne “ el‚be a Sokas g, mivel Hall , hogy ezt a Csod t MĄvelte vala. 
Mond nak az‚rt a farizeusok Egym s k”z”tt: L tj tok-‚, hogy semmit sem ‚rtek? 
m‚, mind e Vil g “ Ut na megy. 
N‚h ny g”r”g is vala azok k”z”tt, a kik felmen‚nek, hogy Im dkozzanak az 
nnepen. 
Ezek az‚rt a galileai Bethsaid b˘l Val˘ Filephez men‚nek, ‚s k‚r‚k “t, 
Mondv n: Uram, L tni akarjuk a J‚zust. 
Megy vala Filep ‚s Sz˘la Andr snak, ‚s viszont Andr s ‚s Filep Sz˘la J‚zusnak. 
J‚zus pedig felele n‚kik, Mondv n: Elj”tt az ˘ra, hogy Megdics“Ąttess‚k az 
embernek Fia. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek: Ha a f”ldbe esett gabonamag el nem hal, csak 
egymaga marad; ha pedig elhal, sok gym”lcs”t terem. 
A ki szereti a maga ‚let‚t, elveszti azt; ‚s a ki gy–l”li a maga ‚let‚t, e 
Vil gon, ”r”k ‚letre tartja meg azt. 
A ki n‚kem Szolg l, engem k”vessen; ‚s a hol ‚n vagyok, ott lesz az ‚n Szolg m 
is: ‚s a ki n‚kem Szolg l, megbecsli azt az Atya. 
Most az ‚n lelkem H borog; ‚s mit mondjak? Aty m, ments meg engem ett“l az 
˘r t˘l; De az‚rt jutottam ez ˘r ra. 
Aty m, Dics“Ątsd meg a te nevedet! Sz˘zat j”ve az‚rt az ‚gb“l: Meg is 
Dics“Ątettem, ‚s Łjra Megdics“Ątem. 
A Sokas g az‚rt, a mely ott  llt ‚s hallotta vala, azt Mond , hogy 
mennyd”rg”tt: M sok Mond nak: Angyal Sz˘lt n‚ki. 
Felele J‚zus ‚s monda: Nem ‚n ‚rettem l“n e Sz˘, hanem ti ‚rettetek. 
Most van e Vil g K rhoztat sa; most vettetik ki e Vil g fejedelme. 
s ‚n, ha felemeltetem e f”ldr“l, mindeneket magamhoz vonszok. 
Ezt pedig az‚rt Mond , hogy megjelentse, milyen Hal llal kell meghalnia. 
Felele n‚ki a Sokas g: Mi azt hallottuk a t”rv‚nyb“l, hogy a Krisztus ”r”kk‚ 
megmarad: hogyan mondod H t te, hogy az ember Fi nak fel kell emeltetnie? 
Kicsoda ez az ember Fia?. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: M‚g egy kev‚s ideig veletek van a Vil goss g; 
J rjatok, a MĄg Vil goss gotok van, hogy s”t‚ts‚g ne lepjen meg titeket: ‚s a 
ki a s”t‚ts‚gben J r, nem tudja, Hov  megy. 
MĄg a Vil goss gotok megvan, higyjetek a Vil goss gban, hogy a Vil goss g fiai 
legyetek; Ezeket Mond  J‚zus, ‚s elmenv‚n, elrejt“zk”d‚k el“lk. 
s noha “ ennyi jelt tett vala el“ttk, m‚gsem hiv‚nek “ benne. 
Hogy beteljesedj‚k az sai s Pr˘f‚ta besz‚de, a melyet monda: Uram, ki hitt a 
mi TanĄt sunknak? ‚s az —r karja kinek jelentetett meg?. 
Az‚rt nem hihetnek vala, mert ism‚t monda sai s. 
MegvakĄtotta az “ szemeiket, ‚s Megkem‚nyĄtette az “ SzĄv”ket; hogy szemeikkel 
ne L ssanak ‚s SzĄv”kkel ne ‚rtsenek, ‚s meg ne t‚rjenek, ‚s meg ne Gy˘gyĄtsam 
“ket. 
Ezeket Mond  sai s, a mikor L t  az “ dics“s‚g‚t; ‚s besz‚le “ fel“le. 
Mindaz ltal a f“emberek k”z–l is sokan hiv‚nek “ benne; de a farizeusok miatt 
nem Vall k be, hogy ki ne rekesztessenek a gylekezetb“l. 
Mert Ink bb szerett‚k az emberek DĄcs‚ret‚t, mintsem az Istennek DĄcs‚ret‚t. 
J‚zus pedig Ki lta ‚s monda: A ki hisz ‚n bennem, nem ‚n bennem hisz, hanem 
abban, a ki elkld”tt engem. 
s a ki engem L t, azt L tja, a ki kld”tt engem. 
n Vil goss gul j”ttem e Vil gra, hogy senki ne maradjon a s”t‚ts‚gben, a ki 
‚n bennem hisz. 
s ha valaki hallja az ‚n besz‚deimet ‚s nem hisz, ‚n nem K rhoztatom azt: 
mert nem az‚rt j”ttem, hogy K rhoztassam a Vil got, hanem hogy megtartsam a 
Vil got. 
A ki megvet engem ‚s nem veszi be az ‚n besz‚deimet, van annak, a ki “t 
K rhoztassa: a besz‚d, a melyet Sz˘lottam, az K rhoztatja azt az Utols˘ napon. 
Mert ‚n nem Magamt˘l Sz˘ltam; hanem az Atya, a ki kld”tt engem, “ parancsolta 
n‚kem, hogy mit mondjak ‚s mit besz‚ljek. 
s tudom, hogy az “ parancsolata ”r”k ‚let; A miket az‚rt ‚n besz‚lek, Łgy 
besz‚lem, a mint az Atya mondotta vala n‚kem. 

/13 A husv‚t nnepe el“tt pedig, Tudv n J‚zus, hogy elj”tt az “ ˘r ja, hogy 
 tmenjen e Vil gb˘l az Aty hoz, mivelhogy szerette az ”v‚it e Vil gon, 
mindv‚gig szerette “ket. 
s vacsora k”zben, a mikor az ”rd”g belesugalta M r Isk ri˘tes JŁd snak, a 
Simon Fi nak SzĄv‚be, hogy  rulja el “t. 
Tudv n J‚zus, hogy az Atya mindent Hatalm ba adott n‚ki, ‚s hogy “ az Istent“l 
j”tt ‚s az Istenhez megy. 
Felkele a Vacsor t˘l, levet‚ a fels“ Ruh j t; ‚s egy kend“t v‚v‚n, k”r–lk”t‚ 
Mag t. 
Azut n vizet t”lte a medencz‚be, ‚s kezd‚ mosni a TanĄtv nyok L bait, ‚s 
megt”rleni a kend“vel, a melylyel k”r–l vala k”tve. 
M‚ne az‚rt Simon P‚terhez; ‚s az monda n‚ki: Uram, te mosod-‚ meg az ‚n 
L baimat?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: A mit ‚n cselekszem, te azt most nem ‚rted, de 
Ezut n majd meg‚rted. 
Monda n‚ki P‚ter: Az ‚n L baimat nem mosod meg soha! Felele n‚ki J‚zus: Ha meg 
nem moslak t‚ged, semmi k”z”d sincs ‚n Hozz m. 
Monda n‚ki Simon P‚ter: Uram, ne csak L baimat, hanem kezeimet ‚s fejemet is!. 
Monda n‚ki J‚zus: A ki megfr”d”tt, nincs M sra szks‚ge, mint a L bait 
megmosni, kl”nben eg‚szen tiszta; ti is Tiszt k vagytok, de nem Mindny jan. 
Tudta ugyanis, hogy ki  rulja el “t; az‚rt Mond : Nem vagytok Mindny jan 
Tiszt k!. 
Mikor az‚rt megmosta azoknak L bait, ‚s a fels“ Ruh j t felvette, Łjra 
le–lv‚n, monda n‚kik: rtitek-‚, hogy mit cselekedtem veletek?. 
Ti engem Ągy HĄvtok: Mester, ‚s Uram; s J˘l Mondj tok, mert az vagyok. 
Az‚rt, ha ‚n az —r ‚s a Mester megmostam a ti L baitokat, n‚ktek is meg kell 
mosnotok Egym s L bait. 
Mert P‚ld t adtam n‚ktek, hogy a mik‚pen ‚n cselekedtem veletek, ti is akk‚pen 
cselekedjetek. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek: A szolga nem nagyobb az “ Ur n l; sem a k”vet 
nem nagyobb Ann l, a ki azt kldte. 
Ha Tudj tok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket. 
Nem Mindny jatokr˘l Sz˘lok; tudom ‚n kiket V lasztottam el; hanem hogy 
beteljesedj‚k az Ąr s: A ki velem ette a kenyeret, a Sark t emelte fel 
ellenem. 
Most megmondom n‚ktek, miel“tt meglenne, hogy mikor meglesz, higyj‚tek majd, 
hogy ‚n vagyok. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek: A ki befogadja, ha valakit elkld”k, engem fogad 
be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem kld”tt. 
Mikor ezeket mondja vala J‚zus, igen nyugtalankod‚k lelk‚ben, ‚s Bizonys got 
t“n, ‚s monda: Bizony, bizony mondom n‚ktek, hogy egy ti k”z–letek El rul 
engem. 
A TanĄtv nyok ekkor Egym sra tekint‚nek bizonytalankodva, hogy kir“l Sz˘l. 
Egy pedig az “ TanĄtv nyai k”z–l a J‚zus kebel‚n nyugszik vala, a kit szeret 
vala J‚zus. 
Int az‚rt ennek Simon P‚ter, hogy tudakozza meg, ki az, a kir“l Sz˘l?. 
Az pedig a J‚zus kebel‚re Hajolv n, monda n‚ki: Uram, ki az?. 
Felele J‚zus: Az, a kinek ‚n a Bem rtott falatot adom; s Bem rtv n a falatot, 
Ad  Isk ri˘tes JŁd snak, a Simon Fi nak. 
s a falat Ut n akkor bem‚ne abba a S t n; Monda az‚rt n‚ki J‚zus: A mit 
cselekszel, hamar cselekedjed. 
Ezt pedig senki sem ‚rt‚ a le–ltek k”z–l, mi‚rt mondta n‚ki. 
N‚melyek ugyanis  lĄt k, mivelhogy az ersz‚ny JŁd sn l vala, hogy azt Mond  
n‚ki J‚zus: Vedd meg, a mikre szks‚gnk van az nnepre; vagy, hogy adjon 
valamit a szeg‚nyeknek. 
Az pedig, mihelyt a falatot elvev‚, azonnal kim‚ne: vala pedig ‚jszaka. 
Mikor az‚rt kiment vala, monda J‚zus: Most Dics“Ąttet‚k meg az embernek Fia, 
az Isten is Megdics“Ąttet‚k “ benne. 
Ha Megdics“Ąttet‚k “ benne az Isten, az Isten is Megdics“Ąti “t “ Mag ban, ‚s 
ezennel Megdics“Ąti “t. 
Fiaim, egy kev‚s ideig m‚g veletek vagyok; Kerestek majd engem; de a mik‚nt a 
Zsid˘knak Mond m, hogy: A Hov  ‚n megyek, ti nem j”hettek; most n‚ktek is 
mondom. 
—j parancsolatot adok n‚ktek, hogy Egym st szeress‚tek; a mint ‚n szerettelek 
titeket, Łgy szeress‚tek ti is Egym st. 
Err“l ismeri meg mindenki, hogy az ‚n TanĄtv nyaim vagytok, ha Egym st 
szeretni Fogj tok. 
Monda n‚ki Simon P‚ter: Uram, Hov  m‚gy? Felele n‚ki J‚zus: A Hov  ‚n megyek, 
most ‚n Ut nam nem j”hetsz; Ut˘bb azonban Ut nam j”ssz. 
Monda n‚ki P‚ter: Uram, mi‚rt nem mehetek most Ut nad? Az ‚letemet adom 
‚retted!. 
Felele n‚ki J‚zus: Az ‚letedet adod ‚rettem? Bizony, bizony mondom n‚ked, nem 
Sz˘l addig a kakas, MĄgnem H romszor megtagadsz engem. 

/14 Ne nyugtalankodj‚k a ti SzĄvetek: higyjetek Istenben, ‚s higyjetek ‚n 
bennem. 
Az ‚n Aty mnak H z ban sok Lak˘hely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna 
n‚ktek; Elmegyek, hogy helyet K‚szĄtsek n‚ktek. 
s ha majd elmegyek ‚s helyet K‚szĄtek n‚ktek, ism‚t elj”v”k ‚s magamhoz 
veszlek titeket; hogy a hol ‚n vagyok, ti is ott legyetek. 
s hogy Hov  megyek ‚n, Tudj tok; az Łtat is Tudj tok. 
Monda n‚ki Tam s: Uram, nem tudjuk Hov  m‚gy; Mim˘don tudhatjuk az‚rt az 
Łtat?. 
Monda n‚ki J‚zus: n vagyok az Łt, az Igazs g ‚s az ‚let; senki sem mehet az 
Aty hoz, hanemha ‚n  ltalam. 
Ha megismertetek volna engem, megismert‚tek volna az ‚n Aty mat is; ‚s 
Mostant˘l fogva ismeritek “t, ‚s L tt tok “t. 
Monda n‚ki Filep: Uram, mutasd meg n‚knk az Aty t, ‚s el‚g n‚knk!. 
Monda n‚ki J‚zus: Annyi id“ ˘ta veletek vagyok, ‚s m‚g sem ismert‚l meg engem 
Filep? a ki engem L tott, L tta az Aty t; Mim˘don mondod az‚rt te: Mutasd meg 
n‚knk az Aty t?. 
Nem hiszed-‚, hogy ‚n az Aty ban vagyok, ‚s az Atya ‚n bennem van? A 
besz‚deket, a melyeket ‚n mondok n‚ktek, nem Magamt˘l mondom; hanem az Atya, a 
ki ‚n bennem lakik, “ cselekszi e dolgokat. 
Higyjetek n‚kem, hogy ‚n az Aty ban vagyok, ‚s az Atya ‚n bennem van; ha pedig 
nem, magok‚rt a cselekedetek‚rt higyjetek n‚kem. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek: A ki hisz ‚n bennem, az is cselekszi majd azokat 
a cselekedeteket, a melyeket ‚n cselekeszem; ‚s nagyobbakat is cselekszik 
Azokn l; mert ‚n az ‚n Aty mhoz megyek. 
s Ak rmit k‚rtek majd az ‚n nevemben, megcselekszem azt, hogy Dics“Ąttess‚k 
az Atya a FiŁban. 
Ha valamit k‚rtek az ‚n nevemben, ‚n megcselekszem azt. 
Ha engem szerettek, az ‚n parancsolataimat Megtarts tok. 
s ‚n k‚rem az Aty t, ‚s M s VĄgasztal˘t  d n‚ktek, hogy veletek maradjon 
mind”r”kk‚. 
Az Igazs gnak ama Lelk‚t: a kit a Vil g be nem fogadhat, mert nem L tja “t ‚s 
nem ismeri “t; de ti ismeritek “t, mert N latok lakik, ‚s bennetek marad. 
Nem hagylak titeket  rv kul; elj”v”k ti Hozz tok. 
M‚g egy kev‚s id“ ‚s a Vil g nem L t engem t”bb‚; de ti Megl ttok engem: mert 
‚n ‚lek, ti is ‚lni fogtok. 
Azon a napon Megtudj tok majd ti, hogy ‚n az ‚n Aty mban vagyok, ‚s ti ‚n 
bennem, ‚s ‚n ti bennetek. 
A ki ismeri az ‚n parancsolataimat ‚s megtartja azokat, az szeret engem; a ki 
pedig engem szeret, azt szereti az ‚n Aty m, ‚n is szeretem azt, ‚s kijelentem 
magamat annak. 
Monda n‚ki JŁd s (nem az Isk ri˘tes): Uram, mi dolog, hogy n‚knk jelented ki 
magadat, ‚s nem a Vil gnak?. 
Felele J‚zus ‚s monda n‚ki: Ha valaki szeret engem, megtartja az ‚n 
besz‚demet: ‚s az ‚n Aty m szereti azt, ‚s ahhoz megynk, ‚s Ann l lakozunk. 
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az ‚n besz‚deimet: ‚s az a besz‚d, a 
melyet hallotok, nem az eny‚m, hanem az Aty ‚, a ki kld”tt engem. 
Ezeket besz‚ltem n‚ktek, a MĄg veletek val‚k. 
Ama VĄgasztal˘ pedig, a Szent L‚lek, a kit az ‚n nevemben kld az Atya, az 
mindenre MegtanĄt majd titeket, ‚s eszetekbe juttatja mindazokat, a miket 
mondottam n‚ktek. 
B‚kess‚get hagyok n‚ktek; az ‚n b‚kess‚gemet adom n‚ktek: nem Łgy adom ‚n 
n‚ktek, a mint a Vil g adja; Ne nyugtalankodj‚k a ti SzĄvetek, se ne f‚ljen!. 
Hallott tok, hogy ‚n azt mondtam n‚ktek: Elmegyek, ‚s elj”v”k Hozz tok; Ha 
szeretn‚tek engem, ”rvendezn‚tek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Aty hoz; mert 
az ‚n Aty m nagyobb N lamn l. 
s most mondtam meg n‚ktek, miel“t meglenne: hogy a mikor majd meglesz, 
higyjetek. 
Nem sokat besz‚lek M r veletek, mert j”n a Vil g fejedelme: ‚s ‚n bennem 
nincsen semmije. 
De, hogy megtudja a Vil g, hogy szeretem az Aty t ‚s Łgy cselekszem, a mint az 
‚n Aty m parancsolta n‚kem: keljetek fel, menjnk el innen. 

/15 n vagyok az igazi sz“l“t“, ‚s az ‚n Aty m a sz“l“m–ves. 
Minden sz“l“vessz“t, a mely ‚n bennem gym”lcs”t nem terem, lemetsz; mindazt 
pedig, a mely gym”lcs”t terem, MegtisztĄtja, hogy t”bb gym”lcs”t teremjen. 
Ti M r Tiszt k vagytok ama besz‚d  ltal, a melyet Sz˘ltam n‚ktek. 
Maradjatok ‚n bennem ‚s ‚n is ti bennetek; Mik‚pen a sz“l“vessz“ nem teremhet 
gym”lcs”t Mag t˘l, hanemha a sz“l“t“k‚n marad; akk‚pen ti sem, hanemha ‚n 
bennem maradtok. 
n vagyok a sz“l“t“, ti a sz“l“vessz“k: A ki ‚n bennem marad, ‚n pedig “ 
benne, az terem sok gym”lcs”t: mert N lam n‚lk–l semmit sem cselekedhettek. 
Ha valaki nem marad ‚n bennem, kivettetik, mint a sz“l“vessz“, ‚s Megsz rad; 
‚s egybe gy–jtik ezeket ‚s a t–zre vetik, ‚s meg‚gnek. 
Ha ‚n bennem maradtok, ‚s az ‚n besz‚deim bennetek maradnak, k‚rjetek, a mit 
csak akartok, ‚s meglesz az n‚ktek. 
Abban Dics“Ąttetik meg az ‚n Aty m, hogy sok gym”lcs”t teremjetek; ‚s 
legyetek n‚kem TanĄtv nyaim. 
A mik‚pen az Atya szeretett engem, ‚n is Łgy szerettelek titeket: maradjatok 
meg ebben az ‚n szeretetemben. 
Ha az ‚n parancsolataimat Megtartj tok, megmaradtok az ‚n szeretetemben; a 
mik‚pen ‚n megtartottam az ‚n Aty mnak parancsolatait, ‚s megmaradok az “ 
szeretet‚ben. 
Ezeket besz‚ltem n‚ktek, hogy megmaradjon ti bennetek az ‚n ”r”mem ‚s a ti 
”r”metek betelj‚k. 
Ez az ‚n parancsolatom, hogy szeress‚tek Egym st, a mik‚pen ‚n szerettelek 
titeket. 
Nincsen senkiben nagyobb szeretet Ann l, mintha valaki ‚let‚t adja az “ 
Bar tai‚rt. 
Ti az ‚n Bar taim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket ‚n parancsolok 
n‚ktek. 
Nem mondalak t”bb‚ titeket Szolg knak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik 
az “ ura: titeket pedig Bar taimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az ‚n 
Aty mt˘l hallottam, tudtul adtam n‚ktek. 
Nem ti V lasztottatok engem, hanem ‚n V lasztottalak titeket, ‚s ‚n 
rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek ‚s gym”lcs”t teremjetek, ‚s a ti 
gym”lcs”t”k megmaradjon: hogy Ak rmit k‚rtek az Aty t˘l az ‚n nevemben, 
megadja n‚ktek. 
Ezeket parancsolom n‚ktek, hogy Egym st szeress‚tek. 
Ha gy–l”l titeket a Vil g, Tudj tok meg, hogy engem el‚bb gy–l”lt ti 
N latokn l. 
Ha e Vil gb˘l Voln tok, a Vil g szeretn‚ azt, a mi az ”v‚; de mivelhogy nem 
vagytok e Vil gb˘l, hanem ‚n V lasztottalak ki magamnak titeket e Vil gb˘l, 
az‚rt gy–l”l titeket a Vil g. 
Eml‚kezzetek meg ama besz‚dekr“l, a melyeket ‚n mondtam n‚ktek; Nem nagyobb a 
szolga az “ Ur n l; Ha engem ld”ztek, titeket is ld”znek majd; ha az ‚n 
besz‚demet Megtartott k, a ti‚teket is Megtartj k majd. 
De mindezt az ‚n nevem‚rt cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, a ki 
kld”tt engem. 
Ha nem j”ttem volna ‚s nem besz‚ltem volna n‚kik, nem volna b–n”k; de most 
nincs mivel menteni”k az “ b–n”ket. 
A ki engem gy–l”l, gy–l”li az ‚n Aty mat is. 
Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna k”z”ttk, a melyeket senki M s nem 
cselekedett, nem volna b–nk; de most L ttak is, gy–l”ltek is, mind engem, 
mind az ‚n Aty mat. 
De az‚rt l“n Ągy, hogy beteljesedj‚k a Mond s, a mely megiratott az “ 
t”rv‚ny”kben: Ok n‚lk–l gy–l”ltek engem. 
Mikor pedig elj“ majd a VĄgasztal˘, a kit ‚n kld”k n‚ktek az Aty t˘l, az 
Igazs gnak Lelke, a ki az Aty t˘l Sz rmazik, az tesz majd ‚n R˘lam 
Bizonys got. 
De ti is Bizonys got tesztek; mert kezdett“l fogva ‚n velem vagytok. 

/16 Ezeket besz‚ltem n‚ktek, hogy meg ne Botr nkozzatok. 
A gylekezetekb“l kirekesztenek titeket; s“t j”n id“, hogy a ki ”ld”k”l 
titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. 
s ezeket az‚rt cselekszik veletek, mert nem ismert‚k meg az Aty t, sem engem. 
Ezeket pedig az‚rt besz‚ltem n‚ktek, hogy a mikor elj“ az az id“, 
megeml‚kezzetek R˘luk, hogy ‚n mondtam n‚ktek; De ezeket kezdett“l fogva nem 
mondottam n‚ktek, mivelhogy veletek val‚k. 
Most pedig elmegyek ahhoz, a ki kld”tt engem; ‚s senki sem k‚rdezi t“lem 
k”z–letek: Hov  m‚gy?. 
Hanem, mivelhogy ezeket besz‚ltem n‚ktek, a SzomorŁs g elt”lt”tte a 
SzĄveteket. 
De ‚n az igazat mondom n‚ktek: Jobb n‚ktek, hogy ‚n elmenjek: mert ha el nem 
megyek, nem j“ el Hozz tok a VĄgasztal˘; ha pedig elmegyek, elkld”m azt ti 
Hozz tok. 
s az, mikor elj“, megfeddi a Vil got b–n, Igazs g ‚s Ąt‚let tekintet‚ben. 
B–n tekintet‚ben, hogy nem hisznek ‚n bennem. 
s Igazs g tekintet‚ben, hogy ‚n az ‚n Aty mhoz megyek, ‚s t”bb‚ nem L ttok 
engem. 
t‚let tekintet‚ben pedig, hogy e Vil gnak fejedelme MegĄt‚ltetett. 
M‚g sok mondani Val˘m van Hozz tok, de most el nem Hordozhatj tok. 
De mikor elj“ amaz, a ki Igazs gnak Lelke, elvez‚rel majd titeket minden 
Igazs gra; Mert nem “ Mag t˘l Sz˘l, hanem azokat Sz˘lja, a miket hall, ‚s a 
bek”vetkezend“ket megjelenti n‚ktek. 
Az engem Dics“Ąt majd, mert az eny‚mb“l vesz, ‚s megjelenti n‚ktek. 
Mindaz, a mi az Aty ‚, az eny‚m: az‚rt Mond m, hogy az eny‚mb“l vesz, ‚s 
megjelenti n‚ktek. 
Egy kev‚s id“, ‚s nem L ttok engem; ‚s ism‚t egy kev‚s id“, ‚s Megl ttok majd 
engem: mert ‚n az Aty hoz megyek. 
Mond nak az‚rt az “ TanĄtv nyai k”z–l Egym snak: Mi az, a mit n‚knk mond: Egy 
kev‚s id“, ‚s nem L ttok engem; ‚s ism‚t egy kev‚s id“, ‚s Megl ttok majd 
engem; ‚s: mert ‚n az Aty hoz megyek?. 
Mond nak az‚rt: Mi az a kev‚s id“, a mir“l Sz˘l? Nem tudjuk, mit mond. 
Meg‚rt‚ az‚rt J‚zus, hogy “t Akarn k megk‚rdezni, ‚s monda n‚kik: Arr˘l 
Tudakozz tok-‚ Egym st, hogy azt Mond m: Egy kev‚s id“, ‚s nem L ttok engem; 
‚s ism‚t egy kev‚s id“, ‚s Megl ttok majd engem?. 
Bizony, bizony mondom n‚ktek, hogy SĄrtok ‚s jajgattok ti, a Vil g pedig ”rl: 
ti szomorkodtok, hanem a ti SzomorŁs gtok ”r”mre fordul. 
Az asszony mikor sz–l, SzomorŁs gban van, mert elj”tt az “ ˘r ja: de mikor 
megsz–li az “ gyermek‚t, nem eml‚kezik t”bb‚ a KĄnra az ”r”m miatt, hogy ember 
szletett e Vil gra. 
Ti is az‚rt most ugyan SzomorŁs gban vagytok, de ism‚t Megl tlak majd titeket, 
‚s ”rlni fog a ti SzĄvetek, ‚s senki el nem veszi t“letek a ti ”r”meteket. 
s azon a napon nem k‚rdeztek majd engem semmir“l; Bizony, bizony mondom 
n‚ktek, hogy a mit csak k‚rni fogtok az Aty t˘l az ‚n nevemben, megadja 
n‚ktek. 
Mostan ig semmit sem k‚rtetek az Aty t˘l az ‚n nevemben: k‚rjetek ‚s 
Megkapj tok, hogy a ti ”r”metek teljes legyen. 
Ezeket P‚ld zatokban mondottam n‚ktek; de elj“ az id“, mikor nem P‚ld zatokban 
besz‚lek majd n‚ktek, hanem nyiltan besz‚lek n‚ktek az Aty r˘l. 
Azon a napon az ‚n nevemben k‚rtek majd: ‚s nem mondom n‚ktek, hogy ‚n k‚rni 
fogom az Aty t ti ‚rettetek. 
Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettek engem, ‚s elhitt‚tek, 
hogy ‚n az Istent“l j”ttem ki. 
Kij”ttem az Aty t˘l, ‚s j”ttem e Vil gba: ism‚t elhagyom e Vil got, ‚s 
elmegyek az Aty hoz. 
Mond nak n‚ki az “ TanĄtv nyai: m‚, most NyĄltan besz‚lsz, ‚s semmi 
P‚ld zatot nem mondasz. 
Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, ‚s nincs szks‚ged arra, hogy valaki t‚ged 
megk‚rdezzen: err“l hiszszk, hogy az Istent“l j”tt‚l ki. 
Felele n‚kik J‚zus: Most hiszitek?. 
m‚ elj“ az ˘ra, ‚s Imm r elj”tt, hogy sz‚toszoljatok kiki az ”v‚ihez, ‚s 
engem egyedl hagyjatok; de nem vagyok egyedl, mert az Atya velem van. 
Az‚rt besz‚ltem ezeket n‚ktek, hogy b‚kess‚getek legyen ‚n bennem; E Vil gon 
NyomorŁs gtok l‚szen; de BĄzzatok: ‚n meggy“ztem a Vil got. 

/17 Ezeket besz‚lte J‚zus; ‚s felemel‚ szemeit az ‚gre, ‚s monda: Aty m, 
elj”tt az ˘ra; Dics“Ątsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is Dics“Ątsen t‚ged. 
A mik‚nt te hatalmat Adt l n‚ki minden testen, hogy ”r”k ‚letet adjon 
mindennek, a mit n‚ki Adt l. 
Az pedig az ”r”k ‚let, hogy megismerjenek t‚ged, az egyedl igaz Istent, ‚s a 
kit elkldt‚l, a J‚zus Krisztust. 
n Dics“Ątettelek t‚ged e f”ld”n: elv‚geztem a Munk t, a melyet Re m BĄzt l, 
hogy v‚gezzem azt. 
s most te Dics“Ąts meg engem, Aty m, te Magadn l azzal a dics“s‚ggel, a 
melylyel BĄrtam te N lad a Vil g l‚tele el“tt. 
Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e Vil gb˘l n‚kem Adt l: 
ti‚id Val nak, ‚s n‚kem adtak azokat; ‚s a te besz‚dedet Megtartott k. 
Most Tudt k meg, hogy mindaz te t“led van, a mit n‚kem Adt l. 
Mert ama besz‚deket, a melyeket n‚kem Adt l, “ n‚kik adtam; ‚s “k Befogadt k, 
‚s Igaz n megismert‚k, hogy ‚n t“led j”ttem ki, ‚s elhitt‚k, hogy te kldt‚l 
engem. 
n ezek‚rt k”ny”rg”k: nem a Vil g‚rt k”ny”rg”k, hanem azok‚rt, a kiket n‚kem 
Adt l, mert a ti‚id. 
s az eny‚mek mind a ti‚id, ‚s a ti‚id az eny‚mek; ‚s Megdics“Ąttetem “ 
benn”k. 
s nem vagyok t”bb‚ e Vil gon, de “k a Vil gon vannak, ‚n pedig te Hozz d 
megyek; Szent Aty m, tartsd meg “ket a te nevedben, a kiket n‚kem Adt l, hogy 
egyek legyenek, mint mi!. 
Mikor vel”k val‚k a Vil gon, ‚n Megtart m “ket a te nevedben; a kiket n‚kem 
Adt l, meg“riz‚m, ‚s senki el nem veszett k”z–l”k, csak a veszedelemnek fia, 
hogy az Ąr s beteljeslj”n. 
Most pedig te Hozz d megyek; ‚s ezeket besz‚lem a Vil gon, hogy “k az ‚n 
”r”memet teljesen BĄrj k “ magokban. 
n a te Ąg‚det n‚kik adtam; ‚s a Vil g gy–l”lte “ket, mivelhogy nem e Vil gb˘l 
Val˘k, a mint hogy ‚n sem e Vil gb˘l vagyok. 
Nem azt k‚rem, hogy vedd ki “ket e Vil gb˘l, hanem hogy “rizd meg “ket a 
Gonoszt˘l. 
Nem e Vil gb˘l Val˘k, a mint hogy ‚n sem e Vil gb˘l vagyok. 
Szenteld meg “ket a te Igazs goddal: A te Ąg‚d Igazs g. 
A mik‚pen te kldt‚l engem e Vil gra, Łgy kldtem ‚n is “ket e Vil gra. 
s ‚n “ ‚rett”k oda szentelem magamat, hogy “k is megszenteltekk‚ legyenek az 
Igazs gban. 
De nemcsak “ ‚rett”k k”ny”rg”k, hanem azok‚rt is, a kik az “ besz‚d”kre 
hisznek majd ‚n bennem. 
Hogy Mindny jan egyek legyenek; a mint te ‚n bennem, Aty m, ‚s ‚n te benned, 
hogy “k is egyek legyenek mi bennnk: hogy elhigyje a Vil g, hogy te kldt‚l 
engem. 
s ‚n azt a dics“s‚get, a melyet n‚kem Adt l, “ n‚kik adtam, hogy egyek 
legyenek, a mik‚pen mi egy vagyunk. 
n “ benn”k, ‚s te ‚n bennem; hogy t”k‚letesen egygy‚ legyenek, ‚s hogy 
megismerje a Vil g, hogy te kldt‚l engem, ‚s szeretted “ket, a mik‚nt engem 
szerett‚l. 
Aty m, a kiket n‚kem Adt l, akarom, hogy a hol ‚n vagyok, azok is ‚n velem 
legyenek; hogy Megl thass k az ‚n dics“s‚gemet, a melyet n‚kem Adt l: mert 
szerett‚l engem e Vil g Alapj nak felvettet‚se el“tt. 
Igazs gos Aty m! s e Vil g nem ismert t‚ged, de ‚n ismertelek t‚ged; ‚s ezek 
megismerik, hogy te kldt‚l engem. 
s megismertettem “ vel”k a te nevedet, ‚s megismertetem; hogy az a szeretet 
legyen “ benn”k, a melylyel engem szerett‚l, ‚s ‚n is “ benn”k legyek. 

/18 Mikor ezeket mondta vala J‚zus, kim‚ne az “ TanĄtv nyaival egytt TŁl a 
Kedron Patak n, a hol egy kert vala, a melybe bemen‚nek “ ‚s az “ TanĄtv nyai. 
Ismer‚ pedig az a helyet JŁd s is, a ki “t El rulja vala; mivelhogy gyakorta 
ott gy–lt egybe J‚zus az “ TanĄtv nyaival. 
JŁd s az‚rt Mag hoz vev‚n a katonai csapatot, ‚s a papi fejedelmekt“l ‚s 
Farizeusokt˘l Szolg kat, oda m‚ne F kly kkal, L mp sokkal ‚s fegyverekkel. 
J‚zus az‚rt Tudv n mindazt, a mi Re  k”vetkezend“ vala, el“re m‚ne, ‚s monda 
azoknak: Kit kerestek?. 
Felel‚nek n‚ki: A N z reti J‚zust; Monda n‚kik J‚zus: n vagyok; Ott  llt 
pedig “ vel”k JŁd s is, a ki El rulta “t. 
Mikor az‚rt azt Mond  n‚kik, hogy: n vagyok; H tra Vonul nak ‚s f”ldre 
es‚nek. 
Ism‚t megk‚rdez‚ az‚rt “ket: Kit kerestek? s azok Mond nak: A N z reti 
J‚zust. 
Felele J‚zus: Mondtam n‚ktek, hogy ‚n vagyok az; Az‚rt, ha engem kerestek, 
ezeket Bocs ss tok el. 
Hogy beteljeslj”n a besz‚d, a melyet mondott: Azok k”z–l, a kiket n‚kem 
Adt l, senkit sem vesztettem el. 
Simon P‚ter pedig, a kinek Szably ja vala, Kir nt  azt, ‚s megt‚ a f“pap 
Szolg j t, ‚s Lev g  annak jobb fl‚t; A szolga neve pedig M lkus vala. 
Monda az‚rt J‚zus P‚ternek: Tedd hvely‚be a te Szably dat; avagy nem kell-‚ 
kiinnom a Poh rt, a melyet az Atya adott n‚kem?. 
A csapat az‚rt ‚s az ezredes ‚s a Zsid˘k Szolg i Megfog k J‚zust, ‚s 
megk”t”z‚k “t. 
s viv‚k “t el“sz”r Ann shoz; mert ipa vala ez Kajaf snak, a ki abban az 
esztend“ben f“pap vala. 
Kajaf s pedig az vala, a ki Tan csolta vala a Zsid˘knak, hogy jobb, hogy egy 
ember veszszen el a n‚p‚rt. 
Simon P‚ter pedig, ‚s egy M sik TanĄtv ny k”veti vala J‚zust; Ez a TanĄtv ny 
pedig ismer“s vala a f“pappal ‚s bem‚ne J‚zussal egytt a f“pap Udvar ba. 
P‚ter pedig KĄv–l  ll vala az Ajt˘n l; Kim‚ne az‚rt ama M sik TanĄtv ny, a ki 
a f“pappal ismer“s vala, ‚s Sz˘la az Ajt˘“rz“nek, ‚s beviv‚ P‚tert. 
Sz˘la az‚rt P‚terhez az Ajt˘“rz“ Le ny: Nemde, te is ez ember TanĄtv nyai 
k”z–l Val˘ vagy? Monda “: Nem vagyok. 
A Szolg k pedig ‚s a Poroszl˘k ott  llnak vala, SzĄtv n a tzet, mivelhogy 
h–v”s vala, ‚s melegszenek vala; Ott  ll vala pedig P‚ter is “ vel”k egytt, 
‚s melegszik vala. 
A f“pap az‚rt k‚rdez‚ J‚zust az “ TanĄtv nyai fel“l, ‚s az “ Tudom nya fel“l. 
Felele n‚ki J‚zus: n Nyilv n Sz˘lottam a Vil gnak; ‚n mindenkor TanĄtottam a 
Zsinag˘g ban ‚s a templomban, a hol a Zsid˘k mindennnen ”sszegylekeznek; ‚s 
titkon semmit sem Sz˘lottam. 
Mit k‚rdesz engem? K‚rdezd azokat, a kik Hallott k, mit Sz˘ltam n‚kik: Ąm‚ “k 
Tudj k, a miket n‚kik Sz˘lottam. 
Mikor pedig “ ezeket mondja vala, egy a Poroszl˘k k”z–l, a ki ott  ll vala, 
arczul t‚ J‚zust, Mondv n: gy felelsz-‚ a f“papnak?. 
Felele n‚ki J‚zus: Ha gonoszul Sz˘ltam, t‚gy Bizonys got a Gonoszs gr˘l; ha 
pedig J˘l, mi‚rt versz engem?. 
Elkld‚ “t Ann s megk”t”zve Kajaf shoz, a f“paphoz. 
Simon P‚ter pedig ott  ll vala ‚s melegszik vala; Mond nak az‚rt n‚ki: Nemde, 
te is ennek a TanĄtv nyai k”z–l Val˘ vagy? Megtagad  “, ‚s monda: Nem vagyok. 
Monda egy a f“pap Szolg i k”z–l, rokona annak, a kinek a fl‚t P‚ter Lev gta: 
Nem L ttalak-e ‚n t‚ged “ vele egytt a kertben?. 
Ism‚t Megtagad  az‚rt P‚ter; ‚s a kakas azonnal Megsz˘lala. 
Viv‚k az‚rt J‚zust Kajaf st˘l a T”rv‚nyh zba; Vala pedig reggel; s “k nem 
men‚nek be a T”rv‚nyh zba, hogy meg ne fert“ztessenek, hanem hogy megehess‚k a 
Husv‚tib r nyt. 
Kim‚ne az‚rt Pil tus “ Hozz jok, ‚s monda: Micsoda V dat hoztok fel ez ember 
ellen?. 
Felel‚nek ‚s Mond nak n‚ki: Ha gonosztev“ nem volna ez, nem adtuk volna “t a 
te kezedbe. 
Monda az‚rt n‚kik Pil tus: Vigy‚tek el “t ti, ‚s Ąt‚lj‚tek meg “t a ti 
t”rv‚nyeitek szerint; Mond nak az‚rt n‚ki a Zsid˘k: N‚knk senkit sem szabad 
meg”lnnk. 
Hogy beteljesedj‚k a J‚zus szava, a melyet monda, a mikor jelenti vala, hogy 
milyen Hal llal kell majd meghalnia. 
Ism‚t bem‚ne az‚rt Pil tus a T”rv‚nyh zba, ‚s Sz˘lĄtja vala J‚zust, ‚s monda 
n‚ki: Te vagy a Zsid˘k Kir lya?. 
Felele n‚ki J‚zus: Magadt˘l mondod-‚ te ezt, vagy M sok besz‚lt‚k n‚ked ‚n 
fel“lem?. 
Felele Pil tus: Avagy Zsid˘ vagyok-e ‚n? A te n‚ped ‚s a papifejedelmek adtak 
t‚ged az ‚n kezembe: mit cselekedt‚l?. 
Felele J‚zus: Az ‚n Orsz gom nem e Vil gb˘l Val˘; Ha e Vil gb˘l Val˘ volna az 
‚n Orsz go m az ‚n Szolg im vit‚zkedn‚nek, hogy  t ne adassam a Zsid˘knak; 
mde az ‚n Orsz gom nem innen Val˘. 
Monda az‚rt n‚ki Pil tus: Kir ly vagy-‚ H t te csakugyan? Felele J‚zus: Te 
mondod, hogy ‚n Kir ly vagyok; n az‚rt szlettem, ‚s az‚rt j”ttem e Vil gra, 
hogy Bizonys got tegyek az Igazs gr˘l; Mindaz, a ki az Igazs gb˘l Val˘, 
hallgat az ‚n Sz˘mra. 
Monda n‚ki Pil tus: Micsoda az Igazs g? s a mint ezt Mond , Łjra kim‚ne a 
Zsid˘khoz, ‚s monda n‚kik: n nem Tal lok benne semmi b–nt. 
Szok s pedig az N latok, hogy Elbocs ssak n‚ktek egyet a husv‚tnnepen: 
Akarj tok-‚ az‚rt, hogy Elbocs ssam n‚ktek a Zsid˘k Kir ly t?. 
Ki lt nak az‚rt viszont Mindny jan, Mondv n: Nem ezt, hanem Barabb st; Ez a 
Barabb s pedig tolvaj vala. 

/19 Akkor az‚rt El“fog  Pil tus J‚zust, ‚s Megostoroztat . 
s a vit‚zek t”visb“l Koron t Fonv n, a fej‚re tev‚k, ‚s BĄbor k”nt”st Ad nak 
Re . 
s Mond nak: šdv”z l‚gy Zsid˘k Kir lya! s arczul Csapdoss k vala “t. 
Majd ism‚t kim‚ne Pil tus, ‚s monda n‚kik: m‚ kihozom “t n‚ktek, hogy 
‚rts‚tek meg, hogy nem Tal lok benne semmi b–nt. 
Kim‚ne az‚rt J‚zus a t”vis Koron t ‚s a BĄbor k”nt”st viselve; s monda n‚kik 
Pil tus: mhol az ember!. 
Mikor az‚rt L tj k vala “t a papifejedelmek ‚s a Szolg k, Ki ltoz nak, 
Mondv n: FeszĄtsd meg, FeszĄtsd meg! Monda n‚kik Pil tus: Vigy‚tek el “t ti ‚s 
FeszĄts‚tek meg, mert ‚n nem Tal lok b–nt “ benne. 
Felel‚nek n‚ki a Zsid˘k: N‚knk t”rv‚nynk van, ‚s a mi t”rv‚nynk szerint meg 
kell halnia, mivelhogy Isten Fi v  tette Mag t. 
Mikor pedig ezt a besz‚det hallotta Pil tus, m‚g Ink bb megr‚ml vala. 
s ism‚t bem‚ne a T”rv‚nyh zba, ‚s Sz˘la J‚zusnak: Honn‚t Val˘ vagy te? De 
J‚zus nem felelt n‚ki. 
Monda az‚rt n‚ki Pil tus: N‚kem nem Sz˘lsz-‚? Nem tudod-‚, hogy hatalmam van 
arra, hogy MegfeszĄtselek, ‚s hatalmam van arra, hogy szabadon Bocs ssalak?. 
Felele J‚zus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha fellr“l nem adatott volna 
n‚ked: nagyobb b–ne van az‚rt annak, a ki a te kezedbe adott engem. 
Ett“l fogva igyekszik vala Pil tus “t szabadon Bocs tani; de a Zsid˘k 
Ki ltoz nak, Mondv n: Ha ezt szabadon Bocs tod, nem vagy a Cs sz r Bar tja: 
valaki Mag t Kir lyly  teszi, ellene mond a Cs sz rnak!. 
Pil tus az‚rt, a mikor hallja vala e besz‚det, Kihoz  J‚zust, ‚s –le a 
t”rv‚nytev“ sz‚kbe azon a helyen, a melyet K“padolatnak HĄvtak, Zsid˘ul pedig 
Gabbath nak. 
Vala pedig a HŁsv‚t p‚ntekje; ‚s mintegy hat ˘ra; s monda a Zsid˘knak: mhol 
a ti Kir lyotok!. 
Azok pedig Ki ltoznak vala: Vidd el, vidd el, FeszĄtsd meg “t! Monda n‚kik 
Pil tus: A ti Kir lyotokat FeszĄtsem meg? Felel‚nek a papifejedelmek: Nem 
Kir lyunk van, hanem Cs sz runk!. 
Akkor az‚rt n‚kik Ad  “t, hogy MegfeszĄttess‚k; tvev‚k az‚rt J‚zust ‚s 
elviv‚k. 
s emelv‚n az “ Keresztf j t, m‚ne az Łgynevezett Koponya hely‚re, a melyet 
h‚berl Golgoth nak HĄvnak. 
A hol MegfeszĄt‚k “t, ‚s “ vele M s kett“t, egyfel“l ‚s M sfel“l, k”z‚pen 
pedig J‚zust. 
Pil tus pedig CzĄmet is Ąra, ‚s feltev‚ a Keresztf ra; Ez vala pedig az Ąr s: 
A NZRETI JZUS, A Zsid•k KIRLYA. 
Sokan Olvas k az‚rt e CzĄmet a Zsid˘k k”z–l; mivelhogy k”zel vala a V roshoz 
az a hely, a hol J‚zus MegfeszĄttetett vala: ‚s h‚berl, g”r”gl ‚s latinul 
vala az Ąrva. 
Mond nak az‚rt Pil tusnak a Zsid˘k papifejedelmei: Ne Ąrd: A Zsid˘k Kir lya; 
hanem a hogy “ mondotta: A Zsid˘k Kir lya vagyok. 
Felele Pil tus: A mit MegĄrtam, MegĄrtam. 
A vit‚zek az‚rt, mikor MegfeszĄtett‚k J‚zust, vev‚k az “ Ruh it, ‚s n‚gy 
r‚szre Oszt k, egy r‚szt mindenik vit‚znek, ‚s a k”nt”s‚t; A k”nt”s pedig 
Varr stalan vala, fellr“l mindv‚gig sz”v”tt. 
Mond nak az‚rt Egym snak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessnk sorsot Re , ki‚ 
legyen; Hogy beteljesedj‚k az Ąr s, a mely ezt mondja: Megosztoztak Ruh imon, 
‚s a k”nt”s”mre sorsot vetettek; A vit‚zek Teh t ezeket m–vel‚k. 
A J‚zus keresztje alatt pedig ott  llottak vala az “ anyja, ‚s az “ Anyj nak 
n“testv‚re; M ria, a Kleop s feles‚ge, ‚s M ria Magdal‚na. 
J‚zus az‚rt, mikor L tja vala, hogy ott  ll az “ anyja ‚s az a TanĄtv ny, a 
kit szeret vala, monda az “ Anyj nak: Asszony, Ąmhol a te fiad!. 
Azut n monda a TanĄtv nynak: mhol a te Any d! s ett“l az ˘r t˘l Mag hoz 
Fogad  azt az a TanĄtv ny. 
Ezut n Tudv n J‚zus, hogy Imm r minden elv‚geztetett, hogy beteljesedj‚k az 
Ąr s, monda: SzomjŁhozom. 
Vala pedig ott egy eczettel teli ed‚ny; Azok az‚rt szivacsot t”ltv‚n meg 
eczettel, ‚s Izs˘pra t‚v‚n azt, oda viv‚k az “ Sz j hoz. 
Mikor az‚rt elvette J‚zus az eczetet, monda: Elv‚geztetett! s Lehajtv n 
fej‚t, Kibocs t  lelk‚t. 
A Zsid˘k pedig, hogy a testek szombaton  t a Keresztf n ne maradjanak, Miut n 
p‚ntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala), k‚r‚k Pil tust, 
hogy t”rj‚k meg azoknak L bsz rait, ‚s vegy‚k le “ket. 
Elj”v‚nek az‚rt a vit‚zek, ‚s megt”r‚k az els“nek L bsz rait ‚s a M sik‚t is, 
a ki “ vele egytt FeszĄttetett meg. 
Mikor pedig J‚zushoz ‚r‚nek ‚s L tj k vala, hogy “ M r halott, nem t”r‚k meg 
az “ L bsz rait. 
Hanem egy a vit‚zek k”z–l D rd val d”f‚ meg az “ Oldal t, ‚s azonnal v‚r ‚s 
VĄz j”ve ki Abb˘l. 
s a ki L tta, Bizonys got tett, ‚s igaz az “ TanŁbizonys ga; ‚s az tudja, 
hogy “ igazat mond, hogy ti is higyjetek. 
Mert az‚rt lettek ezek, hogy beteljesedj‚k az Ąr s: Az “ csontja meg ne 
t”rettess‚k. 
M sutt ism‚t Ągy Sz˘l az Ąr s: N‚znek majd arra, a kit  ltalszegeztek. 
Ezek Ut n pedig k‚r‚ Pil tust az arimathiai J˘zsef (a ki a J‚zus TanĄtv nya 
vala, de csak titokban, a Zsid˘kt˘l Val˘ f‚lelem miatt), hogy levehesse a 
J‚zus test‚t; s megenged‚ Pil tus; Elm‚ne az‚rt ‚s levev‚ a J‚zus test‚t. 
Elj”ve pedig Nikod‚mus is (a ki ‚jszaka ment vala el“sz”r J‚zushoz), Hozv n 
Mirh b˘l ‚s  lo‚b˘l Val˘ kenetet, mintegy Sz z fontot. 
Vev‚k az‚rt a J‚zus test‚t, ‚s beg”ngy”lget‚k azt leped“kbe illatos szerekkel 
egytt, a mint a Zsid˘kn l Szok s temetni. 
Azon a helyen pedig, a hol MegfeszĄttet‚k, vala egy kert, ‚s a kertben egy Łj 
SĄr, a melybe m‚g senki sem helyheztetett vala. 
A Zsid˘k p‚ntekje miatt az‚rt, mivelhogy az a SĄr k”zel vala, abba 
helyheztet‚k J‚zust. 

/20 A h‚tnek els“ Napj n pedig J˘ reggel, a mikor m‚g s”t‚tes vala, oda m‚ne 
M ria Magdal‚na a SĄrhoz, ‚s L t , hogy elv‚tetett a k“ a SĄrr˘l. 
Futa az‚rt ‚s m‚ne Simon P‚terhez ‚s ama M sik TanĄtv nyhoz, a kit J‚zus 
szeret vala, ‚s monda n‚kik: Elvitt‚k az Urat a SĄrb˘l, ‚s nem tudjuk, Hov  
tett‚k “t. 
Kim‚ne az‚rt P‚ter ‚s a M sik TanĄtv ny, ‚s men‚nek a SĄrhoz. 
Egytt futnak vala pedig mindketten; de ama M sik TanĄtv ny hamar megel“z‚ 
P‚tert, ‚s el“bb juta a SĄrhoz. 
s Lehajolv n, L t , hogy ott vannak a leped“k; Mindaz ltal nem megy vala be. 
Megj”ve Azut n Simon P‚ter is nyomban Ut na, ‚s bem‚ne a SĄrba; ‚s L t , hogy 
a leped“k ott vannak. 
s a keszken“, a mely az “ fej‚n volt, nem egytt van a leped“kkel, hanem 
kl”n ™sszeg”ngy”lĄtve egy helyen. 
Akkor Azt n bem‚ne a M sik TanĄtv ny is, a ki el“sz”r jutott a SĄrhoz, ‚s L t 
‚s hisz vala. 
Mert nem Tudj k vala m‚g az Ąr st, hogy fel kell T madnia a Hal lb˘l. 
Visszamen‚nek az‚rt a TanĄtv nyok az ”v‚ikhez. 
M ria pedig knn  ll vala a SĄrn l SĄrva; A MĄg azonban Sir nkoz‚k, behajol 
vala a SĄrba. 
s L ta k‚t angyalt feh‚r Ruh ban lni, egyiket fejt“l, M sikat L bt˘l, a hol 
a J‚zus teste fekdt vala. 
s Mond nak azok n‚ki: Asszony, mit SĄrsz? Monda n‚kik: Mert elvitt‚k az ‚n 
Uramat, ‚s nem tudom, Hov  tett‚k “t. 
s mikor ezeket mondotta, H tra fordula, ‚s L t  J‚zust ott  llani, ‚s nem 
tudja vala, hogy J‚zus az. 
Monda n‚ki J‚zus: Asszony, mit SĄrsz? kit keressz? Az pedig azt Gondolv n, 
hogy a kert‚sz az, monda n‚ki: Uram, ha te vitted el “t, mondd meg n‚kem, Hov  
tetted “t, ‚s ‚n elviszem “t. 
Monda n‚ki J‚zus: M ria! Az Megfordulv n, monda n‚ki: Rabb˘ni! a mi azt teszi: 
Mester!. 
Monda n‚ki J‚zus: Ne illess engem; mert nem mentem m‚g fel az ‚n Aty mhoz: 
hanem menj az ‚n Aty mfiaihoz ‚s mondd n‚kik: Felmegyek az ‚n Aty mhoz ‚s a ti 
Aty tokhoz, ‚s az ‚n Istenemhez ‚s a ti Istenetekhez. 
Elm‚ne M ria Magdal‚na, hirdetv‚n a TanĄtv nyoknak, hogy L tta az Urat, ‚s 
hogy ezeket mondotta n‚ki. 
Mikor az‚rt estve vala, azon a napon, a h‚tnek els“ Napj n, ‚s mikor az Ajt˘k 
Z rva Val nak, a hol egybegy–ltek vala a TanĄtv nyok, a Zsid˘kt˘l Val˘ f‚lelem 
miatt, elj”ve J‚zus ‚s Meg lla a k”z‚pen, ‚s monda n‚kik: B‚kess‚g n‚ktek!. 
s ezt Mondv n, Megmutat  n‚kik a kezeit ‚s az Oldal t; ™rvendez‚nek az‚rt a 
TanĄtv nyok, hogy L tj k vala az Urat. 
Ism‚t monda az‚rt n‚kik J‚zus: B‚kess‚g n‚ktek! A mik‚nt engem kld”tt vala az 
Atya, ‚n is akk‚pen kldelek titeket. 
s mikor ezt mondta, R juk lehelle, ‚s monda n‚kik: Vegyetek Szent Lelket. 
A kiknek b–neit Megbocs tj tok, Megbocs ttatnak azoknak; a kik‚it 
Megtartj tok, megtartatnak. 
Tam s pedig, egy a tizenkett“ k”z–l, a kit Kett“snek HĄvtak, nem vala “ vel”k, 
a mikor elj”tt vala J‚zus. 
Mond nak az‚rt n‚ki a t”bbi TanĄtv nyok: L ttuk az Urat; ™ pedig monda n‚kik: 
Ha nem L tom az “ kezein a szegek helyeit, ‚s be nem Bocs tom ujjaimat a 
szegek hely‚be, ‚s az ‚n kezemet be nem Bocs tom az “ Oldal ba, semmik‚pen el 
nem hiszem. 
s nyolcz nap mulva ism‚t benn Val nak az “ TanĄtv nyai, Tam s is “ vel”k; 
Noha az Ajt˘ Z rva vala, bem‚ne J‚zus, ‚s Meg lla a k”z‚pen ‚s monda: B‚kess‚g 
n‚ktek!. 
Azut n monda Tam snak: Hozd ide a te ujjadat, ‚s n‚zd meg az ‚n kezeimet; ‚s 
hozd ide a te kezedet, ‚s Bocs ssad az ‚n oldalamba: ‚s ne l‚gy hitetlen, 
hanem HĄv“. 
s felele Tam s ‚s monda n‚ki: n Uram ‚s ‚n Istenem!. 
Monda n‚ki J‚zus: Mivelhogy L tt l engem, Tam s, hitt‚l: boldogok, a kik nem 
L tnak ‚s hisznek. 
Sok M s jelt is MĄvelt ugyan J‚zus az “ TanĄtv nyai el“tt, a melyek nincsenek 
MegĄrva ebben a k”nyvben. 
Ezek pedig az‚rt irattak meg, hogy higyj‚tek, hogy J‚zus a Krisztus, az 
Istennek fia, ‚s hogy ezt HĄv‚n, ‚letetek legyen az “ nev‚ben. 

/21 Ezek Ut n ism‚t megjelentette Mag t J‚zus a TanĄtv nyoknak a Tib‚ri s 
tenger‚n‚l; megjelentette pedig ekk‚pen. 
Egytt Val nak Simon P‚ter, ‚s Tam s a kit Kett“snek hivtak, ‚s N t n el, a 
galileai K n b˘l Val˘, ‚s a Zebedeus fiai, ‚s M s kett“ is az “ TanĄtv nyai 
k”z–l. 
Monda n‚kik Simon P‚ter: Elmegyek Hal szni; Mond nak n‚ki: Elmegynk mi is te 
veled; Elmen‚nek ‚s azonnal a Haj˘ba Sz ll nak; ‚s azon az jszak n nem fogtak 
semmit. 
Mikor pedig Imm r reggeled‚k, Meg lla J‚zus a parton; a TanĄtv nyok azonban 
nem ismer‚k meg, hogy J‚zus van ott. 
Monda az‚rt n‚kik J‚zus: Fiaim! Van-‚ valami Ennival˘tok? Felel‚nek n‚ki: 
Nincsen!. 
™ pedig monda n‚kik: Vess‚tek a H l˘t a Haj˘nak jobb oldala fel“l, ‚s 
Tal ltok; Oda vet‚k az‚rt, ‚s kivonni M r nem BĄrt k azt a halaknak Sokas ga 
miatt. 
Sz˘la az‚rt az a TanĄtv ny, a kit J‚zus szeret vala, P‚ternek: Az —r van ott! 
Simon P‚ter az‚rt, a mikor hallja vala, hogy ott van az —r, Mag ra vev‚ az 
ing‚t (mert MezĄtelen vala), ‚s bevet‚ Mag t a tengerbe. 
A t”bbi TanĄtv nyok pedig a Haj˘n men‚nek (mert nem messze Val nak a Partt˘l, 
hanem mintegy K‚tsz z singnyire), ‚s Vonszsz k vala a H l˘t a halakkal. 
Mikor az‚rt a partra Sz ll nak, L tj k, hogy Par zs van ott, ‚s azon fel–l hal 
‚s keny‚r. 
Monda n‚kik J‚zus: Hozzatok a Halakb˘l, a melyeket most fogtatok. 
Felsz lla Simon P‚ter, ‚s Kivon  a H l˘t a partra, a mely telve volt nagy 
halakkal, Sz z”tvenh rommal; ‚s noha ennyi vala, nem szakadozik vala a H l˘. 
Monda n‚kik J‚zus: Jertek, eb‚deljetek; A TanĄtv nyok k”z–l pedig senki sem 
meri vala t“le megk‚rdezni: Ki vagy te? mivelhogy Tudj k vala, hogy az —r “. 
Oda m‚ne az‚rt J‚zus, ‚s vev‚ a kenyeret ‚s Ad  n‚kik, ‚s Hasonl˘k‚pen a halat 
is. 
Ezzel M r harmadszor jelent meg J‚zus az “ TanĄtv nyainak, Minekut na 
Felt madt a Hal lb˘l. 
Mikor Azt n megeb‚del‚nek, monda J‚zus Simon P‚ternek: Simon, J˘n nak fia: 
jobban szeretsz-‚ engem ezekn‚l? Monda n‚ki: Igen, Uram; te tudod, hogy 
szeretlek t‚ged! Monda n‚ki: Legeltesd az ‚n B r nyaimat!. 
Monda n‚ki ism‚t M sodszor is: Simon, J˘n nak fia, szeretsz-‚ engem? Monda 
n‚ki: Igen, Uram; te tudod, hogy ‚n szeretlek t‚ged; Monda n‚ki: ™rizd az ‚n 
juhaimat!. 
Monda n‚ki harmadszor is: Simon, J˘n nak fia, szeretsz-‚ engem? Megszomorod‚k 
P‚ter, hogy harmadszor is mondotta vala n‚ki: Szeretsz-‚ engem? s monda n‚ki: 
Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy ‚n szeretlek t‚ged; Monda n‚ki J‚zus: 
Legeltesd az ‚n juhai mat!.
Bizony, bizony mondom n‚ked, a mikor ifjabb Val l, fel”vez‚d magadat, ‚s oda 
m‚gy vala, a hova Akar d; mikor pedig meg”regszel, KinyŁjtod a te kezedet ‚s 
M s ”vez fel t‚ged, ‚s oda visz, a Hov  nem akarod. 
Ezt pedig az‚rt Mond , hogy jelentse, milyen Hal llal Dics“Ąti majd meg az 
Istent; s ezt Mondv n, Sz˘la n‚ki: K”vess engem!. 
P‚ter pedig Megfordulv n, L tja, hogy k”veti az a TanĄtv ny, a kit szeret vala 
J‚zus, a ki nyugodott is ama vacsora k”zben az “ kebel‚n ‚s Mond : Uram! ki 
az, a ki El rul t‚ged?. 
Ezt L tv n P‚ter, monda J‚zusnak: Uram, ez pedig mint l‚szen?. 
Monda n‚ki J‚zus: Ha akarom, hogy “ megmaradjon, a MĄg elj”v”k, mi k”z”d 
Hozz ? Te k”vess engem!. 
Kim‚ne az‚rt e besz‚d az atyafiak k”z‚, hogy az a TanĄtv ny nem hal meg: pedig 
J‚zus nem mondta n‚ki, hogy nem hal meg; hanem: Ha akarom, hogy ez 
megmaradjon, a MĄg elj”v”k, mi k”z”d Hozz ?. 
Ez az a TanĄtv ny, a ki Bizonys got tesz ezekr“l, ‚s a ki MegĄrta ezeket; ‚s 
tudjuk, hogy az “ Bizonys gt‚tele igaz. 
De van sok egy‚b is, a miket J‚zus cselekedett vala, a melyek, ha egyenk‚nt 
Megiratn nak, azt v‚lem, hogy maga a Vil g sem Foghatn  be a k”nyveket, a 
melyeket Ąrn nak; men.